A 2006-os ÁFA-csökkentésről röviden - mennyit "nyelnek le" majd belőle a kereskedők?
Portfolio
A kormányfő által bejelentett ötéves adócsökkentési program keretében 2006. január 1-jétől az általános forgalmi adó (ÁFA) normál kulcsa 25 százalékról 20 százalékra csökken, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a dohánytermékek, a szeszes italok és a személygépkocsik esetében - a kieső forgalmiadó-bevétel ellensúlyozásaként - a jövedéki adó, illetve a regisztrációs adó növelésére kerül sor. A bejelentés óta a kormányt és a közvéleményt is többek között az "izgatja", hogy az 5%-pontos adócsökkentés mekkora mértékben jelenik majd meg a fogyasztói árakban, azaz a kereskedők átengedik-e teljes mértékben ezt a változtatást, vagy a profitrátájuk szélesítésével esetlegesen teljesen "lenyelik" azt, amelynek eredményeként a fogyasztói árszínvonalra semleges hatással lenne az intézkedés. A kormány ezt igyekszik elkerülni: szóba került árkommandó bevetése is, illetve a legnagyobb kereskedőcégekkel külön megbeszélések is folytak. Az alábbiakban a legfrissebb jegybanki inflációs jelentés segítségével röviden azt foglaljuk össze, hogy hogyan látják az MNB szakértői az ÁFA-csökkentés kérdését, milyen hatással lehet az az inflációra, a GDP-re, illetve a bérek alakulására.
Közvetlen hatás: csak átmeneti jelleg. Az ÁFA csökkentés hatásait három csoportba sorolhatjuk: az ún. közvetlen, a közvetett és a várakozásokon keresztül érvényesülő hatások. Ez utóbbit (átterjedne-e az átmenetileg alacsonyabb fogyasztóiár-emelkedés a hosszútávú inflációs várakozásokba) a jegybank szakértői elhanyagolható nagyságúnak tekintik, így ezzel külön...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
