Közel három hónappal ezelőtt jól látható forintgyengülési trend vette kezdetét az euróval szemben, a kurzus megközelítette a 255-ös szintet, amire mintegy 11 hónapja nem volt példa. A befektetők március elejéig tartó, forinteszközökkel szembeni túlzott optimizmusa helyett most a fokozott óvatosság a jellemző. Erre utal az is, hogy a hazai fizetőeszköz gyengülésével párhuzamosan a piacon a likviditásbőség fokozatosan tetten érhetővé vált. A befektetők egyre inkább rövid lejáratú, alacsony kamatkockázatú eszközökben igyekeznek élvezni a relatív magas forintkamatok által nyújtott előnyöket. A legutóbbi fejlemények alapján - az eddigi várakozásokkal ellentétben - azonban úgy tűnik, hogy ez a relatív magas kamatszint tovább csökkenhet, mérsékelve a forinteszközöknél mutatkozó "védőpajzs" erejét. Erre a pajzsra ugyanakkor számos, egyre komolyabbá váló indok alapján szükség lenne. Kell-e valóban aggódnunk az állampapírpiacon a külföldiek esetleges tömeges kivonulása, és a devizapiacon a forint esetleges "elszállása" miatt? Milyen tényezők szólhatnak a nyugalom megőrzése mellett? Jelen elemzésünkben ezeket a komoly kérdéseket próbáljuk meg körbejárni.
Az egyik fő szál - új utakon az MNB. Az MNB szakértői a legutóbbi inflációs jelentésben a piaci elemzők várakozásai ellenére csökkentették az idei, és a jövő év végére vonatkozó inflációs prognózisaikat. Ezt főként azzal indokolták, hogy májusban erőteljesebb maginfláció-lassulással számoltak, mint februárban, miközben a monetáris politika hatókörén kívül...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
