Az idei harmadik negyedévben megugrott a munkanélküliség itthon. Minek tudható be ez a folyamat? Milyen munkaerőpiaci trendeket érzékelnek?
Hadházy Tamás: A munkanélküliség növekedése nyilvánvalóan nem független a gazdaság gyengélkedésétől. Bár a ráta még mindig alacsony és a harmadik negyedévben sem nőtt ugrásszerűen, a tendencia egyértelműen érezhető. Mi magunk is tapasztaljuk a mindennapi gyakorlatunkban, hiszen a vendégmunkások alkalmazását kötelezően megelőző könnyített közvetítési eljárásokban egyre gyakrabban jelentkezik a meghirdetett állásra magyar munkaerő, míg év elején ez egyáltalán nem volt jellemző. Még két érdekesség olvasható ki a számokból.
Egyrészről a férfiak foglalkoztatottsága csökkent, a nők foglalkoztatottsága pedig nőtt, másrészről a munkanélküliség növekedésével egyidejűleg az ún. inaktívak száma csökkent.
Ebből arra lehet következtetni, hogy alapvetően a hagyományos fizikai ipari termelésben dolgozók körében nőtt a munkanélküliség, míg a gazdaság más területén továbbra is feszített a munkaerőpiac. Ugyanakkor a gazdasági kilátások bizonytalansága miatt megfigyelhető egy általános óvatosság mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről, ez utóbbit az inaktívak számának csökkenése is jelzi.
Hogyan alkalmazkodik az ipar és az építőipar a gyenge gazdasági helyzethez?
H.T.: Az építőipar esetében a kormány erős ösztönzőkkel igyekszik növelni a keresletet, amely rövid távon valószínűleg működni fog, habár az állami beruházások hiányát nem fogja pótolni. A jelenleg bevezetni kívánt szabályok – lásd a nyugdíjmegtakarítások átcsatornázása – ennek ellenére speciálisan az építőipari keresletet fogja megtámogatni, ugyanakkor az itt képződő hiány máshol és máskor fog manifesztálódni. Ezzel együtt az olyan intézkedések, mint az Airbnb tiltása, illetve korlátozása – különösen Budapesten – csökkenteni fogja a keresletet, hiszen itt jellemzően nagy a befektetési célú lakásvásárlás mértéke. Az ingatlanbérleti díjak szabályozásának lebegtetése pedig különösen veszélyes, hiszen ha a befektetési céllal vásárlók akár csak kiszámíthatatlannak érzik a megtérülés időtartamát vagy mértékét, más eszközök felé fordulhatnak vagy a befektetési célú vásárlásaikat nem Magyarországon fogják eszközölni.
Az ipar esetében különös visszaesést láthattunk az akkumulátor és az ehhez kapcsolódó elektromos szerelvények gyártása területén, amely visszavezethető az elektromos autók iránti kereslet csökkenésére. Továbbá az ipari termelésünk és exportunk nagyon kitett a német gazdaságnak, ahol szintén folyamatos a visszaesés. Jelentős bizonytalansági tényezőkkel is kell számolnunk – ilyen az USA és az EU vámpolitikája, amely összességében óvatosságra készteti a szereplőket. Az állami támogatások csökkenésével, illetve megszűnésével látható, hogy az elektromos autók iránti kereslet drasztikusan csökken, és ha a Kínát majdan sújtó vámok miatt továbbra is drágábban lesznek majd elérhetőek, úgy a közeljövőben sem számíthatunk a kereslet növekedésére. Ez beruházások elmaradásához vagy késedelméhez is vezethet.
Az óvatosság megmutatkozik a vállalkozások munkaerő-gazdálkodásában is. Ezen szegmensekben egyelőre mindenki óvatos a jövő évi terveit illetően.
Milyen munkakörökben, pozíciókban látnak munkanélküliséget és hol munkaerőhiányt? Létezik-e ez a kettősség a magyar gazdaságban?
H.T.: Alapvetően létezik kettősség a magyar gazdaságban. A mi tapasztalataink szerint a nehézségek a fent említett szektorokat és egy-egy nagyvállalatot érintenek. Más szektorokban, illetve a kkv-k esetében továbbra is munkaerőhiány tapasztalható.
Mi az egyszerű betanított, valamint a szakmunkák esetében továbbra is munkaerőhiányt tapasztalunk, különösen a közép-magyarországi régióban.
Dél- és Kelet-Magyarországon természetesen egy-egy nagyobb üzem leépítése átmenetileg növeli a munkanélküliséget, de az alacsony mobilitási hajlandóság miatt ez a máshol jelentkező munkaerőhiányt nem tudja enyhíteni.
A kormány jelentős minimálbér-emelést tervez. Fennmaradhat-e a bérek gyors növekedése jövőre is?
H.T.: A hazai bérek valóban alacsonyabbak az EU-átlagnál, sőt nem egy esetben a környező országokénál is. Ez természetesen indokolja a minimálbér emelést. Ugyanakkor a cégek termelékenysége ettől még nem fog javulni, így egyáltalán nem biztos, hogy megtámasztja a gazdasági növekedést.
Mindenképpen osztjuk azt a véleményt, hogy ha elkerülhetetlen a minimálbér jelentős emelése, akkor annak együtt kell járnia adó- és járulékcsökkentéssel is.
Egy éve arról beszélgettünk, hogy több százezer vendégmunkásra lehet igény Magyarországon demográfiai okokból. Ugyanakkor azóta a magyar gazdaság nem nagyon élénkül, a vállalatokat inkább a munkaerő-megtartás (labour hoarding) jellemzi. Mi a helyzet a rövid távú, ciklikus munkaerőhelyzettel, érződik-e ebből valami a munkaerő-kölcsönzés piacán?
H.T.: A munkaerő-kölcsönzés piacán a gazdasági nehézségek nem feltétlenül jelennek meg közvetlenül, hiszen a piaci szereplők egy része éppen a gazdaságos munkaerőköltség érdekében szívesebben fordul a munkaerő-kölcsönzéshez, mert így a ciklikus és a kiszámíthatatlanabb rendelésekhez párosuló munkaerőigényét könnyebben tudja tervezni. Mi rövid távon egyelőre nem érezzük a gazdasági növekedés elmaradását.
Az elmúlt hónapokban a hivatalos adatok alapján megállt a külföldi vendégmunkások számának emelkedése. A sokat emlegetett szabályozói nehézségek okozzák ezt, vagy az igény is csökkent?
H.T.: Visszautalva a korábbi kérdésre, itt láthatunk kétarcúságot.
A nagy autóipari beruházások esetén csökkent az igény, ugyanakkor tapasztalataink szerint a kkv-szektor továbbra is igényli a vendégmunkásokat.
A mi tapasztalatunk továbbra is az, hogy a vendégmunkások iránti érdeklődés nem csökkent. A szabályozás ugyanakkor valóban nehézségeket okoz. Érthető és akceptálandó cél, hogy először a magyar munkavállalókat kell megszólítani egy álláshely tekintetében, azonban a gyakorlatban rendkívül nehézkes és nem koherens a jogalkalmazók eljárása. Ennek eredményeképp jóval lassabb lett a teljes folyamat, nem ritka a 100 napos várakozás sem egy-egy munkavállalóra. Ezzel együtt a már foglalkoztatott vendégmunkások kezelése lassult és körülményesebbé vált – ideértve a munkahely- és munkakörváltozások kezelését.
Az igazi probléma azonban nem ez, hiszen egy vállalkozás bármilyen jogi és adózási környezethez tud alkalmazkodni, ha az tervezhető.
Az igazi probléma a kiszámíthatatlanság.
Rendkívül gyorsan, jellemzően kormányrendeletek formájában történik a jogszabályi környezet változása, amely rendkívüli kihívást jelent mind a piaci szereplők, mind a jogalkalmazók részére. A tervezhetőség és kiszámíthatóság hiánya pedig az egész gazdaságban érezteti a hatását, mivel ez visszahat a megrendelői kör üzleti tervezésére is. Itt szeretném kiemelni pozitív hírként, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségén (VOSZ) belül megalakult a minősített munkaerőkölcsönzők szekciója, amelynek természetesen mi is tagjai vagyunk, és így alappal feltételezhetjük, hogy a szakmai érveket összefogva, egységesen tud az ágazat a jogszabály alkotásban szerepet vállalni.
Mit várnak az új, vendégmunkásokra vonatkozó szabályozástól?
H.T.: Mindenképpen egy világos irányvonalat, áttekinthető és követhető szabályrendszert, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget és mindenekelőtt rugalmasságot szeretnénk. Figyelembe kell venni azt is, hogy már a vendégmunkásokért is versenyben állunk más uniós tagországokkal, ahol kedvezőbb a szabályozás és/vagy magasabb a bérszínvonal is. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy ha 2025-ben várhatóan megindul a növekedés, a piaci szereplőknek nem optimális 4-6 hónapot várni a munkavállalókra, hiszen ez a gazdasági fellendülés nagy valószínűséggel összekapcsolódik a várható német növekedéssel, ami erős elszívó hatást gyakorolhat a magyar munkavállalókra.
Melyek azok a munkakörök és szektorok, ahol jelenleg a legnagyobb a szükség a vendégmunkásokra itthon, és miért van ez?
H.T.: A logisztika, HORECA, FMCG ágazatok jellemzően nagyon erősen igénylik a munkaerőt. Bár a fogyasztás visszaesett, ez a hagyományos munkaerőhiányt ezekben az ágazatokban csak minimális mértékben csökkentette, és úgy látszik itt az autóiparhoz kapcsolódó visszaesésnek nagyon mérsékelt a hatása.
Korábban azt mondta, van egy jelentős inaktív dolgozói réteg Magyarországon, amely megfelelő feltételek mellett aktivizálható lenne. Mi lehet itt a katalizátor? A kormány által sokat emlegetett egymillió forintos bér?
H.T.: Az egymilliós átlagbérrel kapcsolatban szkeptikusabb vagyok, viszont az ezer eurós minimálbért egy elérhetőbb célnak látom 3-4 éven belül. Az inaktív rétegek esetében ez valóban vonzó lehet, de talán fontosabb a rugalmas munkajogi szabályok alkalmazása a munkaadók részéről (pl. részmunkaidő), és a munkavállalók edukációja, illetve mobilitásuk elősegítése.
Mik a tőkepiaci terveik a következő 1-2 évben? Hogyan növelnék a részvényeik forgalmát?
H.T.: Az elkövetkezendő 1-2 évben szeretnénk megvalósítani külföldi akvizíciós terveinket, amelynek forrását – legalább részben – tőkeemeléssel szeretnénk biztosítani. Az erre vonatkozó előzetes felhatalmazással rendelkezik az igazgatóság, és ebben számítanánk a lakossági befektetőkre is. A közkézhányad emelkedése pedig magával fogja vonni a forgalom volumenének növekedését is.
Tervben van-e osztalékfizetés a Pensumnál?
H.T.: Idén már fizettünk osztalékot, amennyiben jövőre is fennállnak a feltételei, szeretnénk ismét osztalékot fizetni.
Címlapkép forrása: Portfolio
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
