Hol van már a 380-as euró/forint árfolyam? Egyre inkább a múlt homályába veszik, hogy az év elején még 30 egységgel erősebb szinten is járt a forint az euróval szemben. Idén a nemzetközi feszültségek tovább éleződtek, miközben a magyarországi gazdasági helyzet (magas költségvetési hiány, alacsony növekedés, EU-s forrásínség) nem javult igazán. Mindez azonban nem is lett volna nagy gond, ha olyan magas marad a kamatszint, ami erős védelmet nyújt(ott) a forintnak. De nem maradt.
A jegybank jelentős mértékben csökkentette az irányadó kamatot, hiszen az infláció visszasüllyedt a jegybanki cél közelébe, ez pedig lehetőséget adott a vágásokra. Csakhogy a gyenge hazai makrofundamentumokkal és a geopolitikai feszültségekkel kiegészítve a befektetőknek ez már túl sok volt. Vagyis a forint kamatelőnye már nem volt olyan nagy, mint tavaly, amikor a befektetők fittyet hánytak a hazai és a globális folyamatokra, hiszen akkor még olyan magas volt a kamatszint, amely bőven kompenzálta őket a kockázatokért cserébe.
TOP10 sztori
Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.
Most viszont a nemzetközi folyamatok mellett a viszonylag alacsonyabb kamatszint, a lassan növekvő (recesszióhoz közeli) gazdasági teljesítmény, a magas költségvetési hiány, illetve a folyamatosan közeledő EU-s forrásvesztés kombinációja határozza meg a forint pályáját. (Ahogy az alábbi ábrán látszik, a csökkenő kamatszint mellett felerősödött a volatilitás és gyengülő trend alakult ki.) Ebben a helyzetben nem csoda, ha a külpiaci változásokra nagyobb kilengésekkel reagál a hazai deviza.
A nagy kérdés az, hogy jövőre milyen teljesítményt mutat majd a forint. Ennek kapcsán annyit sejthetünk, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében a forintot három tényező erősíthetné.
- Az egyik, ha a költségvetési fegyelem megerősödne, és a kormány egy olyan reformcsomagot dolgozna ki, amelynek hatására a befektetői bizalom nagyot javulna az országgal szemben.
- A második, ha a Magyar Nemzeti Bank viszonylag szigorú monetáris politikát folytatna (vagy legalábbis nem lazítana), ami szintén javítaná a forinteszközök megítélését.
- A harmadik, ha valamilyen csoda folytán csillapodna a kormány és az EU közötti, évek óta fennálló feszültség, amelynek hatására Magyarország hozzáférhetne az uniós forrásokhoz.
A költségvetési kiigazítások nyilvánvalóan ronthatnák a kormányzat esélyeit a közelgő választásokkal kapcsolatban, de a szigorú monetáris politika sem segítené ezt. Ennek ellenére a piac most bízik abban, hogy Varga Mihály, a jegybank leendő elnőke csak akkor fog kamatot csökkenteni, amikor már nem látja veszélyesnek ezt a lépést a forint szempontjából. Hiszen a politikának a gyengülő forint sem jönne igazán jól 2025-ben, elég csak az árfolyam és az infláció kapcsolatára gondolni. Maradnak az EU-források, mint olyan tényező, amely egyrészt segítené a növekedést, másrészt támogatná a forintot, ezen a területen azonban felmerül a kérdés, hogy miért pont most lenne áttörés, ha az elmúlt években nem volt.
Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a belső tényezők többségében nem igazán lesz olyan nagy változás, amelyek segíthetnék a forintot. Ebben az esetben pedig maradhat a reménykedés. Abban, hogy mihamarabb csillapodnak a geopolitikai feszültségek, miközben az USA új elnöke nem állítja fejre a világgazdaságot új vámokkal és más protekcionista lépsekkel. Vagyis a forint sorsát Donald Trump kezébe adjuk, ha nem következik be nagy fordulat a belső gondjaink kezelésében.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
