A vártnál sokkal gyengébb magyar GDP-adat lehetett szerdán reggel az a kiváltó tényező, ami felgyorsította a forint esését, és így azóta 405 körülről ma már 409-ig esett a forint. Ez azt jelenti, hogy 2022. december közepe óta nem volt ilyen gyenge a forint. Akkor 415 körülről arra a hírre indult meg a jelentős és tartós forinterősödés, hogy megszületett a magyar kormány és az uniós szervek közötti megállapodás az EU-pénzek ügyében.
A forint legutóbbi esési hulláma idén szeptember második felében indult el, így megnéztük, hogy a régiós devizák mezőnyében hogyan teljesített augusztus vége, illetve tavaly október vége óta a forint. Mindkét ábrán látszik az, hogy
az utóbbi napokban a forint gyengülése kezd kilógni a régiós mezőnyből,
azaz az amerikai elnökválasztással kapcsolatos befektetői logika (nagy költségvetési költekezés jön, ami a Fed kamatvágási mozgásterét is szűkíti, illetve Donald Trump visszatérése esetén a vámháború rosszul érintené a régiónkat is) miatt egyébként is gyengülő régiós devizák mezőnyéből is kezd kilógni a forint. Ez azt jelenti, hogy míg két hónap alatt a forint 4%-kal esett az euróval szemben, addig a lengyel zloty és a cseh korona csak 1-1,5%-kal.
Tavaly október végéhez képest a forint 7%-os esésnél jár, míg a korona csak 3%-os gyengülést szenvedett el, a lengyel zloty pedig még mindig 2% feletti erősödésnél jár.
A hétfői elemzésünk után újra megnéztük, hogy a forint esésével párhuzamosan mi újság a határidős-kamatláb piacon. Továbbra is azt látjuk, hogy a befektetők az MNB legutóbbi jelzésével összhangban azt árazzák: huzamosabb ideig a mostani 6,5%-os szinten maradhat a jegybanki alapkamat, azaz nincs egyelőre mozgástér a vágásra, de emelést sem áraznak.
A forint dinamikus esésével párhuzamosan azonban az is jól látszik az alábbi ábrán, hogy a következő időszakra beárazott MNB-vágásokat teljesen kiárazták a befektetők, a különböző futamidejű FRA-k nagyon összezártak a 6,5%-os szint közelébe, és inkább emelkedtek az utóbbi hetekben.
A forint esésével párhuzamosan az is fontos kérdés, hogy mi történik a forintalapú állampapírok másodpiacán. Itt azt látjuk, hogy a hosszabb futamidejű hozamok érdemben emelkedtek, a 10 éves körvényhozam például féléves csúcsra ért 7% felett, a rövid futamidejű referenciapapíroknál azonban a 6,5%-os alapkamattól továbbra is érdemben elmaradnak a hozamok speciális, likviditási okokkal összefüggésben.
A rövid hozamok oldalazása és a hosszabb hozamok emelkedése a hozamgörbe alakját is jócskán átalakította, ezt érzékelteti az alábbi ábra.
Fontos látni, hogy a magyar rövidebb (3 éves) futamidejű kötvényhozamok emelkedése majdnem teljesen összhangban történt azzal, hogy az amerikai 3 éves hozam is megemelkedett, és ez egy ideig a lengyel 3 éves hozamot feljebb tornászta, de aztán utóbbi folyamat megállt. A cseh 3 éves hozam egyáltalán nem emelkedett az utóbbi hetekben, így
mintha a 3 éves régiós kötvényhozamok szintjén is kezdene kilógni a magyar piac.
A 10 éves kötvényhozamoknál azt látjuk, hogy az amerikai hozamemelkedés egyaránt feljebb tolta a cseh, lengyel és magyar hozamokat is, így
a 10 éves kötvényhozamoknál nincs magyar kilógás a régiós folyamatokból.
A forint esése mellett nyugtató fejlemény, és a múlt pénteki S&P hitelminősítői értékelés is hozzájárulhatott, hogy nem emelkedik se a magyar, se egyik régiós ország államadósságának 5 éves csődkockázat elleni biztosításának ára (CDS ár), a magyar mutató továbbra is 120 bázispont körül oldalaz.
Az viszont figyelemre méltó a forint esése mellett, hogy a külföldi befektetők magyar állampapír állománya több százmilliárd forinttal esett az utóbbi hetekben. A tegnapi adat szerint kissé 6000 milliárd forint alá bukott az állomány, és jól látszik, hogy a trendszerű csökkenés már hónapok óta tart. A friss adat egy-két napnyi technikai esést leszámítva 2023. január legeleje óta a legalacsonyabbnak számít. Ez arra utal, hogy a visszasüllyedő magyar kamatkörnyezet mellett a külföldi befektetők már hónapok óta inkább eladóként lépnek fel a magyar kötvénypiacon, részben realizálva az addig elért hozamot.
Azt is érdemes megjegyezni a külföldi befektetők csökkenő magyar állampapír állománya kapcsán, hogy ez a piaci alapon kibocsátott forintalapú államkötvények és diszkontkincstárjegyek állományához viszonyítva milyen arányt jelent. Itt a szeptember végi a legfrissebb tényadat, ami 21,4%-ot tett ki, ehhez képest mostanra minimális emelkedés történhetett csak, és itt is a tendencia az érdekes:
az elmúlt hónapok külföldi eladásai mellett a piaci részarányuk kétéves mélypont körülre bukott, ami a magyar állam adósságfinanszírozását nehezítő tényezőnek mondható.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
