Az elmúlt időszakban a norvég korona annyit gyengült, hogy egy volt miniszter nemrégiben radikális javaslatot tett – a norvég koronát az euróhoz rögzítené. „Nyitott vagyok arra, hogy megvitassuk ezt a kérdést, és a korona az idők során bekövetkezett drámai gyengülése miatt komolyan fontolóra kell vennünk a jövőbeni lehetőségeinket” – mondta Sveinung Rotevatn, a korábbi környezetvédelmi miniszter és az ellenzéki Liberális Párt képviselője a Financial Timesnak.
Bár a volt miniszter elismerte, hogy az árfolyam rögzítése hátrányokkal jár, de az is tény, hogy idén a norvég korona a 10 legrosszabbul teljesítő deviza között szerepel. A korona jelenleg közel áll a történelmi mélyponthoz mind az amerikai dollárral, mind az euróval szemben, leszámítva a pandémia kezdeti napjaiban bekövetkezett drámai eséseket.
A valuta gyengesége aggodalmat kelt a politikusok és az üzletemberek körében, mivel a vállalatok kénytelenek emelni az importárakat. Eközben a központi banknak magasan kell tartania a hitelkamatokat, miközben más országok jegybankjai már kamatcsökkentésbe kezdtek.
Rotevatn azon felhívása, hogy rögzítsék a valutát, amelyet először a múlt héten, az Aftenposten lapban adott interjújában tett, kevés támogatást kapott más politikai pártoktól Oslóban. Azonban nagyobb támogatást nyert javaslata egy „koronabizottság” létrehozására, amely megvizsgálná, mi történt a norvég valutával, beleértve Erna Solberget, a korábbi miniszterelnököt és az ellenzék vezetőjét is.
Nem csak Norvégiáról van szó: a szomszédos Svédországban, amelynek valutája szintén jelentős csapást szenvedett az elmúlt években. Az elmúlt hónapokban megújult vita indult arról, hogy csatlakozzanak-e az euróhoz, hogy stabilabbá tegyék valutájukat.
A valuta gyengesége központi szerepet fog játszani a norvég központi bank csütörtöki ülésén, ahol a közgazdászok várhatóan változatlanul hagyják a kamatlábakat, amelyek jelenleg 4,5 százalékon állnak. Ellentétben az Európai Központi Bankkal, a svéd Riksbankkal és a Svájci Nemzeti Bankkal, a norvég központi bank még nem kezdett el kamatot csökkenteni ebben a ciklusban.
A korona tartós gyengeségét a politikusok és az üzletemberek megmagyarázatlannak tekintették. Az ország ugyanis Európa egyik leggazdagabbja, és az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy gazdasági alapjai erősek. „Rejtélynek tekintik, és nincs egyetlen olyan hiteles magyarázat, amely ezt megmagyarázná” – mondta Kjetil Olsen, a Nordea bank Norvégiára szakosodott vezető közgazdásza.
A közgazdászok és valutastratégák azonban úgy vélik, hogy van racionális magyarázat a korona hanyatlására. A devizapiacokon a norvég korona „valamiféle anomália, sem állat, sem növény” volt, mondta Marc Chandler, a Bannockburn Global Forex főpiaci stratégiája. Minden gazdagsága ellenére Norvégia egy kis gazdaság, kevés külföldiek által vásárolható eszközzel, ami különösen a piaci bizonytalanság idején nagyobb volatilitáshoz vezet.
A deviza romlása mögött fontos geopolitikai tényezők is állnak. Az első nagy visszaesés egy hirtelen olajárzuhanással esett egybe 2014-ben, amely Norvégiát, ami Nyugat-Európa vezető kőolajtermelője különösen érzékenyen érintette. A második nagy változás 2022-ben következett be, amikor az amerikai jegybank elkezdte a kamatemelési ciklusát és gyorsabban kezdte emelni az alapkamatot, mint Norvégia. Ezzel a két deviza közötti kamatkülönbözet nőtt, a norvég korona pedig gyengülni kezdett a dollárral szemben.
A Fed célja 5,25 és 5,5 százalék közötti irányadó sáv, de a piaci árazások szerint szeptemberben várhatóan 25 bázisponttal csökkentik a kamatot. A piacok arra számítanak, hogy a Norges Bank az év folyamán mindössze egy kamatcsökkentést hajt végre, ami azt jelenti, hogy „az egyik legszigorúbb nyugati központi bank” lesz Ausztrália mellett – mondta Chandler.
Bár a norvég infláció júliusban elérte a kétéves mélypontját, még mindig 3,3 százalékon állt, ami jóval meghaladja a Norges Bank 2 százalékos célját, és lényegesen magasabb, mint az Egyesült Államokban és más európai országokban.
Olsen szerint a valuta gyengesége döntő fontosságú volt a központi bank számára, de kevés esély van arra, hogy a jegybank kamatot emeljen, ha a korona tovább gyengülne. Viszont egyelőre a Norges Bank úgy látja, hogy a növekedés és az infláció továbbra is magas. Tehát nincs hirtelen szükség a kamatok csökkentésére. Ezt az álláspontot tükrözi az elemzői konszenzus is és amikor a Fed és az EKB elkezdi a kamatcsökkentési ciklusát, akkor a norvég korona újra erősödni kezdhet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
