A japán jen gyengülése hozzájárult ahhoz, hogy a Nikkei index három hónap után először átlépte a pszichológiai 40 000-es határt. Ez különösen figyelemre méltó, mivel sok más regionális részvénypiac küzdött az emelkedéssel.
A jen kedden 161,745-ig esett a dollárral szemben, amire 1986 decembere óta nem volt példa. A devizapár különösen érzékeny az amerikai hozamokra, és a 10 éves kincstárjegy referenciahozama közel 14 bázisponttal 4,479%-ra nőtt a hét elején.
Elemzők szerint ez a mozgás részben annak tudható be, hogy Trump esetleges visszatérése magasabb vámokat és állami hitelfelvételt eredményezhet. Joe Biden elnök múlt heti gyenge vitateljesítménye is hozzájárult a hozamemelkedéshez.
További katalizátorként hatott a Legfelsőbb Bíróság döntése is, amely szerint Trump széleskörű mentességet élvez a büntetőeljárások alól.
Chris Weston, a Pepperstone kutatási vezetője szerint "a kötvénykereskedők szemmel tartják Trump növekvő esélyeit a Fehér Házba kerülésre, és úgy vélik, hogy Trump második ciklusa inflációs lesz."
A jen gyengélkedése miatt sok kereskedő arra számít, hogy Japán beavatkozik. A japán hatóságok korábban mintegy 60,65 milliárd dollárt költöttek arra, hogy stabilizálják valutájukat.
Shunichi Suzuki japán pénzügyminiszter kedden megismételte, hogy éberen figyelik a devizapiacokat. Ugyanakkor nem tett egyértelmű ígéretet arra vonatkozóan, hogy készen állnak cselekedni.
Carol Kong, a Commonwealth Bank of Australia stratégája szerint "a piaci szereplők továbbra is figyelmen kívül hagyják Suzuki megjegyzéseit," és úgy tűnik, tesztelik Japán eltökéltségét.
Ennek eredményeként a Nikkei több mint 1%-ot emelkedett. Ezzel szemben más nagy regionális piacok vegyes teljesítményt mutattak: Hongkongi Hang Seng indexe 0,4%-kal nőtt az ingatlanrészvények nyeresége miatt, míg Tajvan technológiai súlyú benchmarkja 0,74%-ot esett.
Forrás: Reuters
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
