A pénzügyminisztérium megfogalmazásában nem elsősorban a devizaintervenció ténye okozta ezt a minősítést, hanem a kétoldalú kereskedelem magas aránya és a japán folyó fizetési mérleg nagy többlete. Ezzel Japán Kínához, Németországhoz, Malajziához, Szingapúrhoz, Tajvanhoz és Vietnámhoz csatlakozott a listán. Ugyanakkor Kínával ellentétben nem nevezte árfolyam-manipulátornak, de a közlemény hangsúlyozza azt is, hogy a pénzügyminisztérium elvárása az, hogy lebegő árfolyamrendszerek esetén a beavatkozásnak indokoltnak és jól kommunikáltnak kell lennie.
A pénzügyminisztérium riportjának lényege, hogy folyamatosan figyelje és figyelmeztesse azokat az országokat, amelyek mesterségesen gyengén tartják az árfolyamukat, ezzel indokolatlan versenyelőnyt szerezve. Ugyanakkor az erős dollár miatt az utóbbi időben a devizaintervenciók többsége nem a versenyképesség javítására, sokkal inkább a spekulációs hullám letörésére irányult és ebben a tekintetben Japán sem jelent kivételt.
Fontos megjegyezni, hogyha egy országot árfolyam-manipulátornak bélyegez a pénzügyminisztérium, annak nincs azonnali gyakorlati következménye, de az amerikai törvényhozókat arra kötelezi, hogy párbeszédet kezdeményezzenek az érintett ország döntéshozóival. Azonban, ha egy év után sem történik változás, akkor mérsékelt erejű szankciókra kerülhet sor, mint például az amerikai közbeszerzésekből való kizárás.
Az Egyesült Államok utoljára Kínát titulálta árfolyam-manipulátornak még 2019-ben, Donald Trump elnöksége alatt. Ám végül gyorsan, öt hónap után levették a listáról, annak érdekében, hogy a kereskedelmi háborúval kapcsolatos tárgyalásokban az amerikai elnök előnyt tudjon kicsikarni magának.
Mióta az amerikai jegybank elkezdte a kamatemelési ciklusát a japán jenre folyamatosan nyomás nehezedik a kitáguló kamatkülönbözet miatt. Ráadásul a japán jen az alacsony kamatok miatt kiváló carry devizaként is funkcionál. Ez azt jelenti, hogy a befektetők jenben vesznek fel hitelt és azt magasabb kamatozású külföldi eszközbe, kötvénybe, de akár részvénybe is fektetik.
Japán csak idén 62 milliárd dollár értékben avatkozott be a devizapiacon, miután 34 éves mélypontra esett a jen a dollárral szemben. Az áprilisi és májusi intervenció csak időlegesen hozott megnyugvást, de a jen romló trendjét nem tudta megfordítani, de arra elégnek bizonyult, hogy a jen elleni spekulációs hullámot letörje, megállítva ezzel a gyengülés begyorsulását.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
