A monetáris politika a lassú mozgású sportok közé tartozik. Nyugodtság kell hozzá, nem lehet rángatással kezelni. Ezt még Orbán Viktor mondta, több mint egy évtizeddel ezelőtt. A dolog azóta sem változott, ám a kormányzat mostanra már kevesebb türelmet tanúsít a magas kamatszinttel szemben, mint korábban.
A kabinet képviselői egyre gyakrabban szólalnak meg azzal kapcsolatban, hogy a magas kamatszint gátolja a gazdaság növekedését. Sőt, még a jegybank inflációs céljának emelése is felvetődött, ami kifejezetten kellemetlen üzenet olyan időkben, amikor évtizedek óta nem látott inflációs válságot élt meg az ország.
Kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet most nem szívderítő egy politikus számára sem. Az egyik felelőse ennek szerintük a magas kamatszint. Az viszont tény, hogy a magas kamatra azért volt/van szükség, mert a gazdaság olyan sérülékeny, hogy nélküle tőkekivonás és árfolyamválság lenne/lett volna. Szinte mindenkinek élénken él az emlékeiben, amikor közel másfél éve a kamatemelési ciklus korai lezárása után 500 bázispontos vészkamatemelésre volt szükség.
Nagyot vágott az MNB, megbillent a forint
- Miért csökkentett nagyot a kamaton az MNB?
- Mi a haszna és a kockázata a lépésnek?
- Milyen hatással lehet az a forintra?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
