Az idei év a forint mérsékelt - az euróval szemben 10%-ot valamivel meghaladó - gyengülését hozta, ugyanakkor talán még ennél is jelentősebbnek számít, hogy a hazai valuta árfolyamának ingadozása a korábbi időszakhoz képest jelentősen megnőtt. Hogy ebben milyen arányban felelős a monetáris politika, a fiskális túlköltekezés vagy maguk a reálgazdasági illetve pénzpiaci szereplők, abban nem kívánunk határozott állást foglalni. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a gazdaságpolitika jelentős bizalmi válságba került, a külső egyensúly jelentős romlása az eddig "stabil" konvergenciajátékosokat is elbizonytalanította, melynek eredménye a forint több hullámban tapasztalt gyengülése volt. A hazai piaci szereplők ismét kénytelenek voltak szembesülni azzal a ténnyel, hogy a globális térképen Magyarország továbbra is csak egy kis pont, egy-egy nagyobb befektető pozícióváltása önmagában képes vihart kelteni a forint- és állampapírpiacon.
Ha a forint idei árfolyamgrafikonjára tekintünk, rögtön látható, hogy a folyamatosan gyengülőnek tűnő trendet három kiugrás töri meg. Az első még a januári, sáv elleni támadás utáni "menekülés" eredménye volt. Két nap alatt kb. 5 mrd eurót volt kénytelen vásárolni az MNB jellemzően néhány külföldi befektetőtől. A spekulánsok jellemzően arra "játszottak", hogy...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
