2018 közepéig életbe lép az EU-s Biztosításértékesítési Irányelv (IDD), amely egységes tájékoztatók létrehozását, illetve a jutalékok nyilvánossá tételét kívánja meg a biztosításközvetítőktől, valamint a Magyarországon is sok fejtörést okozó határon átnyúló szolgáltatások szabályozásában nagyobb hatalmat adna a helyi felügyeleti szerveknek - derült ki a BIPAR és az NGM képviselőjének előadásából a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján.
Mint kiderült, többek között az Iszlám Állam is adománygyűjtésre használja a sötét weben a Bitcoint, ezért újra az európai szabályozók célkeresztjébe került a legismertebb kriptopénz - írja a Finextra.com.
Megállapodás született az első közösségi szintű kiberbiztonsági szabályozás elfogadásáról az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállamok képviselői között - közölte kedden Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos.
Tőzsdekényszer a részvények mellett a derivatívákra, a kereskedés szabályozott piacra terelése, az ügyfelekkel kötött ügyletek és megbeszélések rögzítése, szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettség - többek között ezeket a változásokat hozza a tervek szerint 2017 januárjától életbe lépő MIFID II. irányelv. A Dorsum befektetői klubján az irányelvhez kapcsolódó legfontosabb változásokra hívták fel a figyelmet az előadók, sokszor olyan pontokat is érintve, amelyeket még a jogászok sem feltétlenül értenek.
Az EKB 2022 helyett már 2018-ban bevezetheti az új tőkemutató-számítási szabályozását, ami rossz hír a bankoknak, ugyanis az új tőkemutatókban kevesebb instrumentumot vehetnek figyelembe tőkeként.
Az európai nagybankok a jelek szerint hiába lobbiztak az ellen, hogy a szabályozóik még nagyobb hatalmat kapjanak felettük. Az Európai Parlament jobb-közép és bal-közép szárnyának képviselői ugyanis tegnap tető alá hoztak egy törvényjavaslatot, amelyet ha elfogadnak, akkor a felügyeletek egy bank feldarabolását is elrendelhetik, a saját számlás kereskedésnek pedig búcsút mondhatnak a legnagyobb pénzintézetek - írja a Financial Times.
A jegybank rendeletben szabályozta, hogy a bankok milyen devizakitettséggel rendelkezhetnek a jövő év első napjától.
Úgy tűnik, fellélegezhetnek az alapkezelők, miután az ügyre rálátó források szerint a Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) mégsem bélyegzi majd meg a legnagyobb alapkezelőket rendszerkockázati szempontból fontos intézményekként - értesült a Financial Times . A szabályozó hatóságok amerikai és brit felügyeleti nyomásra úgy tűnik, inkább a piaci likviditási kockázatokra összepontosítanak a jövőben.
Folyamatosan nő a pilóta nélküli légi járművek (drónok) iránti kereslet, egyre több területen alkalmazzák ezeket a járműveket, nem csak hobbifotósok és amatőr filmesek "játékszerei" immár. Az eszközök piaci potenciálját jól mutatja, hogy az Amazon tavaly karácsonykor 20 000 darabot értékesített belőlük, jelenlegi becslések szerint pedig ma már havonta 100 000 darab talál gazdára a világon. Elérkezett tehát az idő, hogy a hatóságok, szabályalkotók is foglalkozzanak a veszélytelenek egyáltalán nem tekinthető eszközök szabályozási kérdéseivel.
A Portfolio februári értesülésének és a jegybank eddigi jelzéseinek megfelelően kötelező jelzáloglevél-finanszírozást írna elő az MNB a bankoknak a jelzáloghitelek mögé. A 2016. október 1-jétől élő Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) első értéke 15% lesz, legalább ekkora arányban kell majd jelzáloglevélből vagy hasonló értékpapírból finanszíroznia minden banknak a jelzáloghitel-állományát.
Az Egyesült Államok tőkepiacain befektető pénzügyi intézmények és ügyfeleik esetében sokkal kedvezőbb mértékű forrásadó levonás terhelheti a befektetéseket, amennyiben a pénzügyi intézmények megszerzik a minősített közvetítői (Qualified Intermediary - QI) státuszt. Ezzel nem csak piaci előnyre tesznek szert, hanem egyszerűbbé válik az adminisztráció, közvetlenebbé válhat a kereskedés, azonfelül közvetítő beiktatása sem feltétlen szükséges - állapítja meg a Deloitte.
Az Európai Parlament plenáris ülése ma délelőtt szavaz a kártyaalapú fizetések bankközi díjairól szóló rendeletről, amely jelentősen korlátozza a kártyadíjakat - közölte az Európai Parlament Tájékoztatási irodája. A kártyabirtokosok és a kereskedők évente közel 7 milliárd eurót nyerhetnek ezzel, miközben a kártyakibocsátó bankok és a kártyatársaságok ugyanennyit bukhatnak rajta. A jogszabályt 621 szavazattal, 26 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A világ legnagyobb bankjainál még mindig hiányzik 305 milliárd eurónyi biztonságos eszköz ahhoz, hogy a bázeli szabályoknak megfeleljenek 2019-re - írja a Financial Times. A rövid távú sokkokkal szembeni védelemhez ennyi kellene Bázel szerint.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Buda-Cash ügy után olyan törvényjavaslat benyújtására készül a jegybankkal is egyeztetve, amely alapján szigorítanánk a bírságolási szabályokat, vagyis a felügyelet nagyobb bírságokat is kiszabhatna, ami erősítené a bírságolás elrettentő erejét, valamint pontosítanák a jó üzleti hírnév fogalmát is - közölte a tárca kedden az MTI érdeklődésére.
Felszólító levél kiküldésével ma kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen, mert meggyőződése, hogy a hazai energiaszabályozás több ponton is összeegyeztethetetlen a belső energiapiaci előírásokkal - tudta meg a Bruxinfo. Fontos, hogy a most indult eljárásnak nincs köze az árszabályozáshoz és így a rezsicsökkentéshez sem.
Veszélybe kerülhet a globális pénzügyi stabilitás, mivel nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy a bankok miképpen értékeljék saját eszközeiket. Ez már csak azért is veszélyes, mivel a befektetők, a hatóságok és a szabályozók is ezekre az adatokra alapoznak, amikor egy bank működését vizsgálják - írja a Financial Times.
Egy éven belül friss szabályozás vonatkozhat a befektetési alapokra Amerikában, a tőzsdefelügyelet szándékai szerint a nehezen értékesíthető eszközök arányát korlátozni kell a portfóliókon belül, hogy kellő likviditással rendelkezzenek az alapok. Lapinformációk szerint minderre azért is szükség van, mert az IMF szerint az alapok által folytatott stratégia növekvő piaci és likviditási kockázatot jelent.
Egyenesen sokkolta az amerikai piaci szereplőket az EU származtatott ügyletekre vonatkozó szigorúbb szabályozása. Az amerikai hatóságok szerint a szigorúbb európai szabályok akár ki is zárhatják az európai bankokat és vagyonkezelőket az amerikai piacról. Ez pedig az amerikai piacfelügyeleti hatóságokat is arra kényszerítheti, hogy ők is keményebben lépjenek fel az ügyben - írja a Financial Times.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényjavaslatot, amely minden meglévő és új lakossági hitelre vonatkozni fog, így a hamarosan forintosítandó devizahitelekre is. A törvény értelmében a rövidebb (3 éven belüli) futamidejű hiteleken túl csak referenciaalapú és legalább 3 évig fix kamatozású hitelek lehetnek érvényben Magyarországon, az egyoldalú szerződésmódosításokat pedig az MNB-vel egyeztetett új (kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási) mutatók szabályozzák. Részletesen szabályozza a javaslat a bankok tájékoztatási kötelezettségét és a szerződésmódosítások, -felmondások feltételeit is. A devizahitelek forintosítás utáni kamatszintjéről a közeljövőben dönthetnek, a forintosításról szóló törvényjavaslat pedig várhatóan pénteken érkezik.
Nem hagyott túl sok választási lehetőséget a Fed: vagy "gatyába rázzák" magukat a bankok vagy felejtsék el a kockázatvállalást. Többek között erről szólt a hétfőn széles körben tartott megbeszélés. A Fed, úgy tűnik, nem blöfföl: ha a bankok nem lesznek képesek visszafogni magukat és munkavállalóikat a túlzott kockázatvállalástól, akkor a tevékenységük megnyirbálásával kell szembenézniük - írja a The Wall Street Journal.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
