A tűzszüneti megállapodás ellenére kiújultak a harcok az ukrán hadsereg és az oroszbarát szakadárok között Donyeck repülőterénél szombaton, miközben egy újabb orosz teherautókonvoj lépett be Ukrajnába Kijev beleegyezése nélkül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja lerombolni Ukrajnát mint független államot, és helyreállítani a Szovjetuniót - jelentette ki szombaton egy kijevi nemzetközi konferencián Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.
Miután nincs teljes tűzszünet Kelet-Ukrajnában és miután napok óta egyeztettek az EU nagykövetei az Oroszország elleni újabb uniós szankciókról, csütörtökön délután megszületett az egyezség. Ezt és a lépéseket az Európai Unió elnöke jelentette be, amelynek hatására a részvénypiacok ismét esni kezdtek, a rubel pedig új történelmi mélypontra került a két fő devizával szembeni kosárárfolyam alapján. Az új, pénzügyi szigorítást maguk után vonó szankciók öt orosz állami bankot és a három legnagyobb energetikai céget érintik, emellett az EU leállítja a sarkvidéki kőolajlelőhelyek kiaknázásához és a palaolaj kitermeléséhez nyújtott szolgáltatásokat. Mindezek mellett további 24 személyt - politikusokat és üzletembereket is elér a beutazási tilalom és a vagyonbefagyasztás.
Szakértők szerint a kelet-ukrajnai harcok igazi jelentősége nem az említett területek függetlenné válásában vagy az ott élő orosz kisebbség védelmében keresendőek. Sokkal komolyabb tétje van a Donyeck és Luhanszk megyékben zajló eseményeknek: az orosz államfő, Vlagyimir Putyin hatalmának konszolidálása, az orosz rendszer megerősítése. A jelenlegi állás szerint az orosz titkosszolgálat egykori vezetője kemény fába vágta a fejszéjét, ugyanis a nyugati hatalmak sem nézik tétlenül a szovjet restaurációra irányuló törekvéseket a közép-és kelet-európai térségben. Elemzők szerint az orosz győzelem esélye csekély lehet Kelet-Ukrajnában. A kutatók szerint három szcenárió létezik a nyugati szerepvállalás mértékétől függően, cikkünkben ezek bemutatásával foglalkozunk részletesen.
Petro Porosenko ukrán elnök információi szerint az orosz haderők legnagyobb része távozott Ukrajnából és a határ mögötti orosz területekre húzódott vissza, továbbá közölte, hogy jövő héten egy olyan törvénytervezetet nyújt be az ukrán parlamentnek, amely biztosítaná a donyecki és luhanszki régiók egyes területeinek "különleges státuszát". Ezek alapján úgy tűnik, a békefolyamat pozitívan halad előre. Mindeközben az EU küldöttei éppen ma döntenek arról, hogy életbe léptetik-e a hétfőn kilátásba helyezett újabb Oroszország ellenes uniós szankciókat, és egyelőre úgy néz ki, hogy adnak még pár napot a konfliktus megoldásának előmenetelére. Az ukrán gazdaság további zsugorodásának megfékezése érdekében a felek közötti megállapodás mielőbbi tető alá hozására lenne szükség. Közben Putyin arról beszélt, hogy "egyes nyugati államok" provokálták ki és "kreálták" az ukrán válságot azzal a céllal, hogy újjáélesszék a NATO "katonai blokkját".
Az ukrán szakadárok továbbra is mindent megtesznek az önálló Novorosszija létrehozása érdekében, azonban a Kijevvel történő fogolycserétől mereven elzárkóznak. A harcok folytatódtak, az Azovi-tenger partjára helyeződött át a hadszíntér, a Fekete-tengeren pedig NATO hadgyakorlat vette kezdetét. Az Európai Unió közben döntött az újabb szankciókról, míg Moszkva újabb korlátozásokat helyezett kilátásba a nyugati országokkal szemben: az újabb orosz szigorítások a nyugati légitársaságok profitabilitását is veszélyeztetik.
Pénteken délután 4 órától lépett életbe a tűzszünet az ukránok és az oroszbarát szakadárok között, azonban a hétvégén arról lehetett hallani, hogy megszeghették az egyezséget. Történt mindez annak ellenére, hogy telefonon beszélt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök a kelet-ukrajnai tűzszünetről szombaton. Egyetértettek abban, hogy nagy vonalakban betartják a tűzszünetet a szemben álló felek, de további lépésekre van szükség ahhoz, hogy még tartósabb fegyvernyugvás jöjjön létre.
Az előzetes híreknek megfelelően péntek délután 4-től életbe lép a tűzszünet az ukrán hadsereg és az oroszbarát szeparatisták között - állapodtak meg a felek délután Minszkben nemzetközi közvetítéssel. Ezzel fontos állomásához érkezett az orosz-ukrán konfliktus, elkezdődhetnek a tárgyalások ugyanis a béketervről és ezzel esély nyílik a hónapok óta tartó kelet-ukrajnai harcok lezárására. Ennél a pontnál azonban még nem tartunk.
Ma megkezdődik a walesi kétnapos NATO csúcstalálkozó, amelyen a tagországok vezetői várhatóan a szövetséges katonai erők kelet-európai jelenlétének növeléséről döntenek egy készültségi akcióterv keretében. A találkozó kapcsán az orosz fél figyelmeztette a szövetséget, hogy ne próbáljanak véget vetni Ukrajna semlegességének. A fokozódó nyomás miatt és a kilátásban lévő tűzszünet ellenére is tegnap a francia kormány felfüggesztette az első Mistral hadihajó szállítását Oroszország részére. Közben a szakadár vezetők azt nyilatkozták, hogy hajlandóak lennének letenni a fegyvert - persze csak ha Kijev visszavonná csapatait, ami egyelőre kétséges.
Új szankció bevezetését tervezi az Európai Unió Oroszország ellen, amelyben megtiltaná az orosz állami ellenőrzésű olajvállalatoknak, hogy az európai tőkepiacokon gyűjtsenek forrásokat - írja a Financial Times. Ez számos nagy energiaipari vállalat számára, köztük a Rosznyeftynek is rossz hír.
Újabb pénzügyi, haditechnikai és technológiai transzferekre vonatkozó korlátozásokat javasolt szerdán az Európai Bizottság Moszkvával szemben a tagállamoknak. A javasolt intézkedések ugyanakkor csupán elmélyítik az eddigi szankciókat, de nem terjesztik ki azokat új szektorokra - írja a Bruxinfo.
Az orosz pénzügyi piacok köztudottan már most érzik az ukrán krízis és az uniós szankciók hatásait. Mit érezne azonban Európa, ha tovább fokozódna a feszültség? Az IMF közgazdászai a különböző lehetséges csatornákat vetették vizsgálat alá, amelyeken a negatív hatások begyűrűzhetnek, és nem meglepő módon arra jutottak, hogy a kelet-európai országok húznák a legrövidebbet, ha hosszú távon megromlana Európa és Oroszország kapcsolata. Azért - a lazább kötődés ellenére - a Nyugat is komoly kihívásokkal szembesülne.
Több felajánlást is tesz Magyarország a csütörtökön kezdődő walesi NATO-csúcson az ukrajnai harcok miatt kialakult helyzet kezelésére, így katonákat küld a Baltikumba, javasolja a pápai bázisrepülőtér fejlesztését, és felajánlhatja a magyar honvédelmi költségvetés megemelését is - írta keddi számában a Magyar Nemzet, meg nem nevezett információira hivatkozva.
Aggodalommal figyelik az orosz-ukrán fejleményeket a Raiffeisen bécsi központjából, ami nem csoda: Oroszország második legnagyobb és Ukrajna legnagyobb nyugat-európai tulajdonú bankjáról van szó. Ha tehát van hitelintézet, amelyet húsba vágóan érint az orosz-ukrán konfliktus, akkor az osztrák bankcsoport mindenképpen az. Annál is inkább, mert az orosz leánybank még mindig a bankcsoport teljes profitjának több mint a felét adja, Ukrajnában pedig 80 fiókkal rendelkezik a fegyveres konfliktus sújtotta övezetben. Elemzőkkel latolgattuk, mi vár a háború árnyékában az osztrák bankcsoportra és annak árfolyamára.
EU-s források szerint napirenden lehet az orosz állampapírok vásárlásának tilalma az uniós szankciók keretein belül, azonban a hétfői nap folyamán még nem született végleges döntés. Mindeközben az ukrán központi bank holnaptól betiltotta a lakossági kártyás valutafelvételt, és a készpénzes tranzakciók valutanemét kizárólagosan az ukrán hrivnyára korlátozta. Rasmussen NATO főtitkár nyilatkozata szerint fokozni fogják a szervezet jelenlétét a keleti tagállamokban, lerövidítve ezzel a védelmi erők reakcióidejét. Ezekkel párhuzamosan a rubel történelmi mélypontra süllyedt a dollárral szemben.
Történelmi mélypontjára került az orosz rubel a dollárral szemben. A fizetőeszközük az év elejéhez képest közel 14 százalékkal gyengült, aminél egyedül a csődbejutott argentinok és a háború szaggatta ukránok pénze teljesít rosszabbul a feltörekvő piaci devizák Portfolio által készített rangsora alapján.
Tovább romlottak a lengyel konjunktúra-kilátások augusztusban, míg Csehországban továbbra is bővül a feldolgozóipari aktivitás, igaz nem olyan ütemben, mint korábban. Oroszországban változatlanul bővülni tudott a szektor az előző hónaphoz képest az orosz-ukrán válság árnyékában is.
Egy pénteken felvett, de csak vasárnap sugárzott televíziós interjúban azt nyilatkozta, hogy feltétlenül el kell kezdeni a tárgyalásokat egy külön állam létrehozására Délkelet-Ukrajnában, de ezen szavakat vasárnap délután máris korrigálni igyekezett az orosz elnöki szóvivő.
Önbecsapás azt állítani, hogy az Európai Unió szankciós politikája Oroszországgal szemben sikeres, hogy ennek folytatása elegendő, és meg fogja oldani a konfliktust - jelentette ki az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve Orbán Viktor miniszterelnök.
Csütörtökön tovább súlyosbodott az orosz-ukrán konfliktus, miután több forrásból is megerősítették, hogy orosz katonák harcolnak Kelet-Ukrajnában a szeparatisták oldalán. Ezt Kijev nyílt behatolásnak nevezte, a nyugati országok azonban egyelőre csak újabb szankciókkal fenyegetik Moszkvát. Oroszország egyébként tagadja, hogy átlépték volna orosz csapatok a határt. A helyzet miatt csütörtökön rendkívüli ENSZ BT ülést tartottak.
Fontosabb részletek
Maximális büntetésre számíthatnak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szintet lépett a konfliktus.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Sokkal kevesebb hősziattyú fognak telepíteni Európa-szerte 2030-ig, mint gondolták.
Nem egyszeri eset volt a „teszt”.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
