• Megjelenítés

munkaerőpiac

Van gyógyír Magyarország legsúlyosabb bajára

Bár a régióban, különösképp a visegrádi országokban is egyre nagyobb gondot jelent a kellő mennyiségű és/vagy minőségű munkaerő hiánya, a helyzet mégis hazánkban a legsúlyosabb, ahogyan azt Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője e cikksorozat első részében bemutatta. E második írás célja, hogy felvillantsa a megoldási lehetőségeket, elsősorban rövid és középtávon gondolkodva, illetve bemutassa azok lehetséges előnyeit és hátrányait, azonban nem kíván gazdaságpolitikai stratégiát alkotni. Ha úgy tetszik, akkor mintegy gondolatébresztőnek tekinthető, ami kiindulási pontként szolgálhat a szélesebb körű szakmai-társadalmi vitákhoz.

Egész Európában nálunk hiányzik legjobban a munkaerő

Napjainkban egyre több helyről halljuk, hogy Magyarországon milyen jelentős méreteket ölt a munkaerőhiány. Annak ellenére azonban, hogy több figyelem irányul erre a valóban létező problémára, megoldásokról vagy legalábbis annak elméleti lehetőségeiről nem sok szó esik. Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője e cikksorozat első részében az európai uniós térképen elhelyezve mutatja be a magyar munkaerőpiacot, hogy ne önmagában, hanem nemzetközi kontextusban tudjuk értelmezni a magyar adatokat. A cikksorozatnak nem célja, hogy teljes körű, tudományos alapokon nyugvó elemzést adjon a témáról, inkább tekintsük amolyan vitaindítónak, amely elsőként megpróbál túlmutatni a probléma felismerésén.

Tolonganak a cégek a diákokért, akik ezzel nagyon jól járnak

A lassan krónikussá váló munkaerőhiány miatt a cégek rákaptak a diákmunkásokra, sokszor olyan posztokat is diákokkal töltetnének be, amikben korábban főállású kollégák dolgoztak - írja a Népszabadság. Az egyik diákszövetkezet vezetője szerint a diákok már átlagosan 15-20 százalékkal többet keresnek a minimálbérnél.

Nincs megállás, tovább emelkedtek a bérek

Májusban 7,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel a korábban, vagyis a munkaerő-piaci feszültségek közepette fennmaradt az előző hónapok magas növekedési üteme. A versenyszférában ennél egy hajszállal alacsonyabb, 7,5 százalékos volt a reálbérek éves növekedése, míg a közszférában - közmunka nélkül számítva - 11,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek köszönhetően az állami béremelési programoknak.

Elmarad a sztrájk az OBI-nál

Megegyezéssel zárult a csütörtöki bértárgyalás az OBI német menedzsmentje és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, valamint a sztrájkbizottság között - írja a KASZ közleményében.

Van munkaerő, csak nem ott, ahol a legnagyobb szükség van rá

Ha a munkanélkülieket és a közmunkásokat együtt tekintjük a munkaerő-kínálatnak ma Magyarországon, papíron több mint 13 álláskereső jut egy álláshelyre a versenyszférában. A matek elsőre remekül kijön, ennek ellenére érezhetően munkaerőhiány tombol az országban, amelynek legfőbb oka a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat eltérő földrajzi elhelyezkedésében, és bizonyos részt a rendelkezésre álló munkaerő minőségében keresendő.

Korántsem általános a munkaerőhiány

A magyar gazdaságban korántsem általános a munkaerőhiány, az inkább egy-egy területet érint súlyosan, ilyen például az autóipar és a kereskedelem. Utóbbiban folyamatosan romlottak a dolgozók munkafeltételei: elég csak a minimálbér közeli fizetésekre, az éjszakai műszakra, a vasárnapi zárva tartás elrendelésére, majd a nyitva tartás visszaállítására gondolni, vagy éppen a 2011-ben bevezetett egykulcsos adó hatására, ami miatt az alacsony keresetűek anyagi helyzete relatíve rosszabb lett, mint a magasabbaké - nyilatkozta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója a Népszabadságnak.

Elsősorban a hatékonyság javításával kezelhető a munkaerőhiány

A piacról hiányzó munkaerőt elsősorban a hatékonyság javításával, továbbá a közmunkások elsődleges munkaerőpiacra irányításával és oktatással lehet pótolni - erről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke beszélt az M1 aktuális csatornán kedd reggel.

Végre elárulták a britek, mi vár a londoni magyarokra a Brexit után

Fontos közleményt jelentetett meg hétfőn a brit kormány, melyben igyekeznek tisztázni a szigetországban dolgozó uniós állampolgárok jogállását a népszavazás után. A szövegben nincs igazi újdonság, igyekeznek mindenkit megnyugtatni arról, hogy nem fogják hazaküldeni akkor sem, ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból.

A vártnál kedvezőbb munkaerő-piaci adat érkezett Amerikából

Júniusban 172 ezerrel bővült az Egyesült Államok versenyszféráján belül a nem mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak száma - derült ki az ADP legfrissebb jelentéséből. Az adat pozitív meglepetést okozott, a Reuters által megkérdezett elemzők ugyanis 159 ezres bővülésre számítottak.

Ötödével többet keresnénk, ha nem lett volna válság

Tovább javul a munkaerő-piaci helyzet az OECD országokban, amelynek eredményeképp 2017-ben, közel 10 évvel a pénzügyi válság után a foglalkoztatottak aránya várhatóan eléri a válság előtti szintjét - vetíti előre 2016-os munkaerő-piaci előrejelzésében a párizsi székhelyű szervezet. Bár a munkanélküliség látványosan csökken, a tartósan állástalanok helyzete jóval lassabban javul. Ami pedig a béreket illeti, a válság előtti években tapasztalt béremelkedési ütemtől messze elmaradt az utóbbi hét év növekedése: Magyarországon például 20 százalékkal voltak alacsonyabbak a keresetek tavaly, mint lehettek volna, ha olyan gyors a bérnövekedés, mint korábban.

Nem küldik haza a britek a magyar dolgozókat (2.)

A Nagy-Britanniában letelepedő és munkát vállaló külföldi EU-polgárok jogai nem változtak azután sem, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre szavazott, Nagy-Britannia távozása után azonban e jogok garantálása csak viszonossági alapon lehetséges - mondta hétfőn James Brokenshire, a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára. Ugyanígy nyilatkozott Philip Hammond külügyminiszter, aki azonban kizárta, hogy a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgároknak távozniuk kellene - írja az MTI.

Sosem állt ennyi álláshely üresen Magyarországon

2016 első negyedévében óriásit ugrott a versenyszférában a betöltetlen álláshelyek száma, ami arra utal, hogy a magyarországi munkaerőhiány tovább fokozódik. A KSH adatai szerint összességében több mint 50 ezer állás állt üresen az év első három hónapjában - ami bár csak alsó becslés, az elmúlt öt évben biztosan abszolút rekordot jelent.

Drasztikusan fogy a munkaerő Magyarországon

A rendelkezésre álló munkavállalók száma az elmúlt egy évben drasztikusan visszaesett Magyarországon, és létszámuk továbbra is fokozatosan apad. Ennek ellenére még van szabad munkaerő a gazdaságban, ám köztük sokan nem elég motiváltak, és vannak olyanok is, akik szívesen dolgoznának, de nem hajlandóak mindezért az ország egyik feléből a másikba költözni - mondta Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A HR szolgáltató cég vezetője jelentős részben a képzési rendszer hiányosságaira vezeti vissza a munkaerőhiányt: fontos problémának tartja, hogy nincsenek azonnal használható tapasztalatot biztosító gyakorlati képzések.

Munkaerőhiány ide vagy oda, az idősebbekért nem harcolnak

A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a friss diplomások és az idősebbek bevonzására, illetve megtartására irányuló program. A Randstad Workmonitor legújabb felméréséből az is kiderült, hogy a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.

Megmondták, mi a megoldás a munkaerőhiányra

Részletes javaslattal állt elő a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne és kellene a hazai munkaerő-piaci problémákat kezelni. A rövidtávú eszközök között említenek például egy kormányzati programot a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására, a reálbérek differenciált emelését, a munkáltatói terhek csökkentését és a költségvetési szférában dolgozók arányának mérséklését is. A javaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek és Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárnak is eljutatták.

Rugalmasabbá kellene tenni a duális képzést

Rugalmasabbá kell tenni a duális képzés szabályozását, a vállalatok bekapcsolódása érdekében kézzel fogható ösztönzőket kell beépíteni a rendszerbe - olvasható az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) által a duális képzés sikerességének növelésére kidolgozott javaslatcsomagban, amelyet a szövetség kedden juttatott el az MTI-nek.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility