A június és augusztus közötti időszakban 6,7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség tábora szokatlan módon stagnálást jelzett - derül ki a KSH a lakosság körében végzett munkaerő-felméréséből.
Júliusban nemzetgazdasági szinten átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek a nettó reálkeresetek, de ha kiszűrjük a közfoglalkoztatás hatásait, akkor a nettó bérek éves növekedési üteme már 3,4 százalékot mutat.
Nem módosított az első becslésen a KSH, megerősítették, hogy 2,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben a tavalyi év hasonló időszakához képest. A részletes számokból az is kiderült, hogy a várttól elmaradó növekedés elsősorban a mezőgazdaság jelentős visszaesésének volt köszönhető, a feldolgozóipar és a szolgáltatások teljesítménye viszont nőtt. Az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos volt a bővülés.
Idén júniusban átlagosan 3 százalékkal jártak magasabban a magyarországi reálbérek, mint egy évvel korábban, míg ha a közfoglalkoztatás hatásait kiszűrjük, a reálkeresetek 4,1 százalékos éves bővülést jeleznek a nemzetgazdaságban. Tovább emelkedett a foglalkoztatottak létszáma is, amiért júniusban leginkább a versenyszféra felelt. A versenyszektorban a bruttó bérek december óta nem emelkedtek ilyen gyors ütemben.
A kivándorlás immáron nyolc éve folyamatosan növekedést mutat, különösképp a fiatal korcsoportokban, így ha mérleget lehetne vonni a bevándorlással, az igazság az lenne, hogy Magyarország egyre inkább kivándorló országgá válik - állapítja meg a KSH Népességtudományi Intézete által nemrégiben készített Demográfiai Portré. 2014 legelején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai országokban, míg más becslések 2013-ban több mint fél millióra tették a Magyarországon született és külföldön élő személyek számát.
Az április és június közötti időszak alatt a közfoglalkoztatással együtt számítva 6,9 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta Magyarországon - közölte a KSH. A második negyedéves munkaerő-felmérés eredményei szerint ugyanakkor a közmunkás létszám átlagosan 212 ezerre duzzadt az elmúlt három hónapban.
Májusban tovább apadt a kiskereskedelemben dolgozók létszáma, noha a csökkenés mértéke jóval kisebb, mint amit áprilisban, a vasárnapi boltbezárás utáni első teljes hónapban tapasztalhattunk. Ugyanakkor, a túlórák száma ismét jelentősen emelkedett: idén májusban 70 ezer túlórával többet húztak le a kiskereskedelemben dolgozók, mint tavaly ugyanekkor. Összességében a kereskedelemben alkalmazottak létszáma február óta 3000 fővel, míg a kiskereskedelem létszáma 2600 fővel esett vissza.
Az infláció hirtelen "meglódulása", illetve a nettó keresetbővülés ütemének lassulása együttesen oda vezetett, hogy májusban éves alapon mindössze 1%-os volt a nemzetgazdaságban a reálkeresetek növekedése az áprilisi 3,9%-os bővülés után. A friss adat másfél éves mélypontot jelent, igaz ha a közmunkások bérfolyamatait kiszűrjük, akkor 4,0%-os nemzetgazdasági reálbér-dinamikát kapunk, ami december óta a legmagasabb. Közben a jegybank számára továbbra is nyugtató lehet, hogy a versenyszféra rendszeres keresetei nem utalnak említésre méltó bérnyomásra. A közmunkások létszáma májusra már csaknem elérte a kerek 200 ezres számot, így a költségvetési szektorban dolgozók létszáma tavaly szeptember óta nem látott szintre kapaszkodott.
Afrika legtöbb országát leszámítva a világ szinte minden államában szembe kell nézni az öregedés problémájával - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.
A KSH frissen közölt adatai szerint júniusban a fogyasztói árak 0,6 százalékkal jártak magasabban, mint egy évvel korábban, ami megfelel a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásainak.
Több mint száz év után megszűnik a létminimumról szóló kiadvány, a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) más mutatószámot vezetne be. Az utolsó, tavalyi jelentés szerint 87 351 forint volt havonta a létminimum, az egyfős háztartások 35-36 százaléka élt ennél kevesebből.
A vasárnapi boltzár bevezetését követően - február és április között - több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben, ráadásul a túlórák száma is öt éve nem látott magasságokban járt - írja közleményében a blokkk.com a KSH adataira hivatkozva. Ez jókora fricska azoknak, akik az elmúlt napokban és hetekben magabiztosan állították, hogy nem történt elbocsátás a márciusban életbe lépett intézkedések miatt.
Áprilisban éves alapon 3,9 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon. Ezzel az előző hónaphoz képest 1,6 százalékponttal csökkent a reálkeresetek növekedési üteme, ám e mögött az infláció visszatérése is áll. Az elsődleges munkapiaci foglalkoztatottság lényegében stagnált, a létszámbővülés áprilisban csak a közmunkás állomány megugrásának volt köszönhető, számuk 35 ezer fővel bővült márciushoz képest.
A tavalyi első negyedévvel összehasonlítva 4,5 százalékkal csökkent a beruházások volumene az idei első három hónapban - derül ki a KSH csütörtöki közléséből. A két hete megjelent magyar GDP-adat után már sejthető volt, hogy gyenge lesz a statisztika, mivel a szakemberek a közölt 3,4 százalékosnál erőteljesebb gazdasági növekedésre számítottak.
Február és április között 7,6 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az első negyedéves adatnál. Ugyanakkor, hogy ez mennyiben köszönhető a közmunkás állomány növekedésének és mennyiben a piaci munkahelyek létrejöttének, az csak a jövő hónapban fog kiderülni az intézményi statisztikából.
Márciusban a nettó reálbérek éves szinten 5,5 százalékos emelkedést mutattak, ami az egy évvel ezelőtti növekedési ütemnek majdnem a dupláját jelenti. Az alkalmazottak száma ugyanakkor csökkent februárhoz képest, ám ez kizárólag a közmunkás-létszám apadásának köszönhető, a versenyszférában pár ezer fővel bővült a létszám.
A 2014. év eddig ismertté vált lakáspiaci adatai a forgalom erőteljes élénkülését jelzik, az értékesített lakások száma több mint 30 százalékkal emelkedett 2013-hoz képest - derül ki a KSH legfrissebb lakásárakra vonatkozó statisztikáiból. Jellemző, hogy főként használt lakások cseréltek gazdát, az új lakások részesedése a lakáspiaci forgalomból csak 2,8%-os volt. A használtlakás-árak emelkedése tovább folytatódott az év utolsó három hónapjában, így éves szinten 3,9%-kal voltak magasabbak, mint 2013-ban, de a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára 5,1 százalékkal emelkedett annak köszönhetően, hogy az ingatlanok köre a drágább kategória felé tolódott el.
Kevesebb új lakásépült ugyan az idei első negyedévben, mint tavaly, de a lakásépítési engedélyek száma jelentősen, 44 százalékkal növekedett 2014. január-márciushoz viszonyítva - derül ki a KSH által közzétett legfrissebb adatokból.
2015 első negyedévében 7,8 százalékos munkanélküliségi rátát mért a KSH, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi adatnál. Az év ugyanezen időszakát vizsgálva utoljára ennél alacsonyabb szinten 2007 első negyedévében járt a mutató.
Idén februárban éves összevetésben 5,8%-kal nőtt a magyar ipari termelés mind a nyers, mind a kiigazított adatok szerint, így az idei első két hónap átlagában 5,6%-os a bővülés, azaz lendületes évkezdésről beszélhetünk. A KSH adatai alapján az látszik, hogy a feldolgozóipar termelése 5,9%-kal nőtt februárban, amelyen belül az egyharmados súlyú járműipar teljesítménye 17%-kal szárnyalt. Nem túlzás tehát a címben is megfogalmazott állítást használni, igaz óvatosságra adhat okot, hogy a nagyrészt exportra szánt járműgyártás kapcsán az új megrendelések éves szinten kissé csökkentek, miközben a belföldi megrendelések 10%-kal ugrottak.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Minden áron fel akarják tölteni a harcoló alakulatokat.
Arra keressük a választ, hogy olvasóink az állami nyugdíjat milyen egyéb megtakarításokkal tervezik kiegészíteni.
Nem indul el a gyártás az eredeti ütemterv szerint.
"Tegnap azt mondtad, majd holnap" – Nike.
A keddi kamatdöntésről és a jegybank frissített növekedési előrejelzéséről Németh Dávidot kérdeztük.
Pedig a németekkel egy platformon vagyunk.
