Menekülnek a befektetők az orosz részvényekből, szakadnak az árfolyamok
A moszkvai tőzsdén még nem indult el a kereskedés, viszont a londoni tőzsdén is vannak jegyezve orosz részvények, amiknek az árfolyama az elmúlt napok esése után tovább zuhant.
A moszkvai tőzsdén még nem indult el a kereskedés, viszont a londoni tőzsdén is vannak jegyezve orosz részvények, amiknek az árfolyama az elmúlt napok esése után tovább zuhant.
A 147 milliárd dolláros ausztrál állami vagyonalap is úgy döntött, hogy kitáraz az orosz tőzsdére bevezetett cégekből – számol be a hírről a Reuters.
A Google megerősítette vasárnap, hogy ideiglenesen letiltott bizonyos eszközöket a Maps alkalmazásában, amelyek valós időben szolgáltatnak közlekedési információkat a háború sújtotta ukrán területeken.
Komoly esés jöhet ma a világ tőzsdéin az orosz-ukrán háború miatt, az eseményekre az orosz tőzsde reagálhatott volna a legérzékenyebben, főleg annak fényében, hogy múlt hét pénteken komoly rali volt az orosz tőzsdén is. A kérdés az, hogy egyáltalán kinyit-e ma (vagy a következő napokban) az orosz tőzsde, a múltban már volt arra példa, hogy akár napokig zárva volt, hogy megakadályozzák a pánikszerű eladásokat.
A határ túloldalán zajló háború képeit látva vélhetően mindenkit foglalkoztat, hogy a fegyveres konfliktus vajon átterjedhet-e hazánkra. A megnyugtatónak szánt válasz erre az, hogy nem, dehogy: hiszen NATO-tagként az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkében előirányzott kollektív védelem oltalma alatt állunk. A szomszédból szinte ide hallatszó fegyverropogás zajában sokan ezt azért némileg kétkedve fogadják – láttunk már a történelemben példát arra, hogy egy-egy szerződés annyit ért csak, mint a papír, amire írták. A rossz hír az, hogy valójában a sokat emlegetett 5. cikknek még csak a szövegében sincs automatikus védelmi garancia. A jó viszont az, hogy a biztonság, ami a NATO-tagságunkból fakad, szilárdabb alapokon nyugszik, mint holmi papírdarab. Amerika ugyanis a saját érdekei miatt nem engedheti meg magának, hogy bármely NATO-szövetségesét magára hagyja. És ami a lényeg: ezt Moszkva is tudja.
A Kyiv Independent jelentése szerint már ma reggel fehérorosz ejtőernyősöket vezényelhetnek Ukrajnába - számolt be a brit Sky News.
5 kilométeres orosz katonai menetoszlop tart Kijev felé – derül ki a Maxar műholdas felvételeiből, melyet a Reuters szemlézett.
A gazdasági szankciókkal kapcsolatos közgondolgodás erősen polarizált. Viszonylag sokan potenciális csodafegyverekként tekintenek rájuk, amelyekkel háborúkat lehet eldönteni, míg mások csak haszontalan, farizeus és szemforgató eszközöknek tartják azokat, amelyekkel a döntéshozók csökkenthetik a tétlenség látszatát. Mindkét vélekedés lehet igaz, sokszor az adott helyzet függvénye, melyik helytálló. Éppen ezért érdemes áttekinteni, milyen a szankciós alaphelyzet a mostani orosz-ukrán konfliktusban, mire számíthatunk és mire nem a nyugati gazdasági büntetőintézkedésektől.
Az ukrajnai háború miatt több orosz bankot is elzárhatnak a SWIFT-rendszertől, és jelentősen korlátoznák az orosz jegybank mozgásterét is. Sokak szerint a lépések megerősíthetik a kriptoeszközöket, mivel segítségükkel megkerülhetők a szankciók, de közben arról érkeztek hírek, hogy Washington akár a kriptoeszközökre is kiterjesztheti a szankciókat, ami pedig akár a kriptók végét is jelentheti. Ez a két narratíva áll egymással szemben, de ezek a forgatókönyvek eléggé végletesek, és nyilván nem azonnal valósulnak meg. Láthatólag a piaci szereplők sem tudják eldönteni, melyik hatás az erősebb.
Az éjszaka folyamán betörtek az orosz inváziós csapatok Harkovba, a második legnagyobb ukrajnai városba. Az utcákon heves harcok zajlanak, folyamatosan jönnek a videók.
Közzétette szombat reggelre az ukrán haderő az orosz inváziós sereg állítólagos veszteségeit. A konfliktus elején úgy tűnt, nagyjából reális számokat közölnek, de a mostani veszteségszám már extrém magasnak tűnik.
Boris Johnson brit miniszterelnök üzenetet intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, amelyben közölte, hogy "ennek a tragédiának véget lehet és véget is kell vetni".
Súlyos harcok vannak kibontakozóban a Krímtől durván 100 kilométerre található Herszonnál. Úgy tűnik, az oroszok és az ukránok még azelőtt „lemeccselik” a város irányítását, mielőtt elérik a támadók a lakott településeket. Több száz méteres útszakaszokon állnak a kilőtt katonai konvojok.
A magyar gazdaságot több csatornán keresztül is érinteni fogják az orosz-ukrán háború hatásai. A forintárfolyamot és a kamatszintet befolyásoló hatások mellett más területeken is számítanunk kell további változásokra. Ilyen például az energiagazdálkodás biztonságpolitikai vetülete, valamint az országunk üzleti telephelyként való megítélése. A legvalószínűbb makrogazdasági hatások a magasabb infláció, a kisebb gazdasági növekedés, illetve az országkockázat megnövekedése.
Kiadta Vlagyimir Putyin a támadási parancsot Ukrajna ellen: az orosz haderő tüzet nyitott Ukrajnára. Több ukrán nagyváros, illetve azok vonzáskörzete is tűz alá került, szivárognak a felvételek. A civil lakosság egy része menekül, országszerte pedig légvédelmi rakéták hangja hallható. Időközben Fehéroroszország irányából is megindult a támadás, páncélozott katonai járművekből álló menetoszlop tört át a Szenkivka-Vjeszjalovka határátkelőnél. Csupán pár órával a támadás megkezdése után Ukrajna repülőterei működésképtelenek, légvédelme pedig lényegében megsemmisült. Volodimir Zelenszkij államfő bejelentette, hogy hadiállapotot vezettek be Ukrajnában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig csütörtök arra kérte a világ vezetőit, hogy sürgősen cselekedjenek, mérjenek válaszcsapást Oroszországra az Ukrajnát ért katonai támadás miatt.
A legfontosabb tudnivalók az elmúlt órák történéseivel kapcsolatban ezen a linken olvashatók.
Ma éjjel folytatódtak a harcok az ukrán főváros, Kijev körül: miután tegnap repülőgépekkel és deszantosokkal vették célba az oroszok, ma hajnalban már a szárazföldi egységek is elérték a térséget. Az ukránok egyre keményebb ellenállást tanúsítanak, tegnap nagy áldozatok árán még Hoszomel repteret is visszafoglalták.
Folyamatosan nyomulnak előre az oroszok Ukrajna területén, de nagyon messze vagyunk még attól csütörtök este, hogy egész Ukrajnát vagy akár a stratégiai fontosságú nagyvárosokat elfoglalják. Heves harcok dúlnak Kijev és Harkov körül, a leggyorsabb haladás pedig Herszon térségében látszik. Az orosz támadás dinamikája egyébként több szempontból is furcsa.
Az orosz-ukrán háborús helyzet most minden ország piacán bizonytalanságokat és találgatásokat szül. Logikus kérdés - amellett, hogy az ukrán lakosság épsége most a legfontosabb -, hogy a tőzsdei sokkok, egy esetleges menekülthullám, illetve az egyes ukrán vagy orosz export termékek árának drasztikus növekedése (gabona, energiaárak, réz, más nyersanyagok) okozhat-e kellemetlenségeket a közeljövőben a hazai ingatlanpiacon, beleértve az építőipart, az új építésű projekteket, az üzemeltetési költségeket, az ingatlanpiaci befektetési volument, és az olyan városi, közlekedési, vagy egyéb infrastukturális beruházásokat, amelyek a két keleti országgal együttműködésben indultak volna el. Sorra vesszük az egyes részpiacok helyzetét.
Az ukrajnai Harkovban, egy metróállomáson menedéket kereső ukrán nő a CNN-nek elmondta, hogy a világa egyik napról a másikra megváltozott, amikor Oroszország megtámadta az országát.
Folyamatosan jönnek a hírek az orosz-ukrán háborúról. Úgy tűnik, az eleinte töretlen orosz offenzíva valamennyire lelassult, heves harcok bontakoztak ki az ukrán főváros, Kijev és a második legnagyobb város, Harkov körül. Összecsapások zajlanak még Szumi és Herszon térségében is. A kiszivárgott felvételek alapján mindkét oldal komoly veszteségeket szenvedett.
Afrikában ment mellé a lépés.
Úgy tűnik, túl optimisták voltak az áramfogyasztási előrejelzések.
Maximális büntetésre számíthatnak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szintet lépett a konfliktus.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
