Vlagyimir Putyin olyan lelkiállapotban van, amelyben nem hiszi, hogy megengedheti magának, hogy veszítsen, ezért azt gondolhatja, hogy most rá kell duplázni a nyerés érdekében, Hszi Csin-pinget pedig megdöbbentette az ukrán ellenállás és ezért átgondolhatja a tajvani támadás várható költségeit és így a terveit is – lényegében ezeket árulta el az amerikai hírszerző szerv, a CIA igazgatója a Financial Times szombati washingtoni rendezvényén.
Hétfőn tartják Oroszországban a május 9-i megemlékezést, amely ezúttal más lesz, mint a korábbiak. Szakértők már hetekkel ezelőtt nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a dátumnak: egyesek szerint az oroszok bejelenthetik a győzelmet Ukrajna ellen, mások hadüzenetre számítanak (eddig ezt Oroszország nem tette meg). Mindenesetre a hétfői napnak nagy jelentősége lehet, miközben továbbra is heves harcok dúlnak Ukrajnában. Magyarországon ma reggel újra riasztották a Honvédség gépeit, miután egy azonosítatlan repülő eszköz megsértette a légteret. Szombati híreink egy cikkben.
Az ukrán hadvezetés a Facebookon szombaton is bejelentést tett egy orosz hadihajó megsemmisítéséről a fekete-tengeri Kígyó-sziget térségében. Emellett azt is közölte Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes a Telegramon, hogy folytatódott a civilek kimenekítése az ukrajnai Mariupolból, így az Azovsztal acélmű területéről is.
Közeledik a május 9-ei dátum, mely során eltérő nyugati források szerint olyan bejelentésre készül Vlagyimir Putyin orosz elnök, amely megváltoztatja az ukrajnai háború eddigi dinamikáját. A mariupoli Azovsztal erőmű környékére az oroszok tűzszünetet rendeltek el, az ENSZ képviselői pedig igyekeznek kimenekíteni a még bent maradt embereket. Az Azovi-tenger partján fekvő város elfoglalása minden bizonnyal szimbolikus jelentőséggel bírna Moszkva számára a győzelem napi ünnepségek előtt. Az Egyesült Államok időközben tagadta, hogy segítette volna az ukránokat orosz tábornokok likvidálásában. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Az elmúlt órák legfontosabb eseményei:
1. Izrael kormányfője, Naftali Bennett állítása szerint Vlagyimir Putyin bocsánatot kért Szergej Lavrov szavai miatt.
2. Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő szerint a Kárpátalja elleni orosz rakétacsapás megmutatta: Magyarországot is érinti a háború.
3. A lengyel külügyminiszter szerint eltérés van Lengyelország és Magyarország között a geopolitikai témákban.
4. Az amerikai védelmi minisztérium tagadja, hogy hírszerzési információkat szolgáltatott volna az orosz tábornokok tartózkodási helyéről a csatatéren, hogy az ukrán erők megölhessék őket
5. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy megosztotta Ukrajnával a Moszkva orosz rakétacirkáló helyzetéről szóló hírszerzési információkat a hadihajót elsüllyesztő csapás előtt.
6. A német védelmi miniszter közölte, hogy Berlin újabb fegyvereket küld Ukrajna részére, többek közt Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackokat
Oroszország nem nyerheti meg az Ukrajna ellen indított háborúját, amelynek tétje nemcsak Ukrajna szuverenitása és polgárainak szabadsága, hanem a nemzetközi közösség szabályokon alapuló rendjének jövője - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken Hamburgban.
A német védelmi miniszter közölte, hogy Berlin újabb fegyvereket küld Ukrajna részére, többek közt Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackokat – írja a Deutsche Welle.
Az ukrajnai háború az OTP-t is megviseli, a bank nem csak az ukrán, de az orosz operációjában is masszív céltartalékolást hajtott végre, igaz, erre lehetett is számítani. Ezen felül jöttek extra tételek, az OTP ugyanis nagy leírást hajtott végre az orosz bankjánál és több mint százmilliárd forintos orosz állampapír-állományán, ezekkel együtt pedig veszteséges lett a bankcsoport, ami nem túl sűrűn előforduló esemény az OTP-nél. Dráma egyelőre nincs, bevétel és működési eredmény szinten is jól néz ki a bank, az orosz és az ukrán kitettség pedig kezelhető méretű.
Közeledik a május 9-ei dátum, mely során eltérő nyugati források szerint olyan bejelentésre készül Vlagyimir Putyin orosz elnök, amely megváltoztatja az ukrajnai háború eddigi dinamikáját. Amerikai források arról beszélnek, hogy az orosz tábornokokat amerikai hírszerzéssel ölték meg az ukránok. Az orosz haderő közben állítólag a korábbi bejelentésük ellenére gyalogos támadással ostromolja az Azovsztal-üzemet. Az ukrán haderő azt állítja: több települést is visszafoglaltak Herszon és Mikolaiv körül. A brit hírszerzés szerint a fehérorosz csapatmozgások csak figyelemelterelési célt szolgálnak. Oroszország termobárikus bombákkal bombázza az Azovsztal-pincéket. Elvesztett az orosz haderő egy T-90M harckocsit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
A nap legfontosabb eseményei:
1. Az ukrán haderő azt közölte, több települést is visszafoglaltak Herszon és Mikolaiv térségében.
2. Amerikai források elismerték: az amerikai hírszerzés miatt sikerült több orosz tábornokot is likvidálnia az ukrán haderőnek.
3. Az orosz haderő nyugati szakértők szerint termobárikus bombákkal bombázza az Azovsztal-üzemet.
4. Súlyosak az orosz veszteségek a Donbaszban, megsemmisült egy T-90M harckocsi is.
5. Az amerikai haderő felpörgeti az ukrán katonák kiképzését.
6. Az ukrán haderő átvette az amerikaiak által leszállított M777-es lövegeket.
7. Az Egyesült Királyság szakértői szerint Fehéroroszország csak figyelem-elterelésnek szánja a "villám-hadgyakorlatot," nem készülnek megtámadni Ukrajnát.
8. Számos nyugati forrás szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy bejelentésre készül május 9-én, megy a találgatás arról, mi lehet ez.
9. Egy ukrán katonai szakértő szerint Oroszország "provokációra" készül Magyarország területén, de nem tisztázta, hogy ez pontosan mit jelent.
10. Vlagyimir Putyin azt várja Kijevtől, hogy utasítsa a fegyver letételre az Azovsztal acélműveknél lévő ukrán katonákat.
11. Izrael kormányfője, Naftali Bennett állítása szerint Vlagyimir Putyin bocsánatot kért Szergej Lavrov szavai miatt.
12. Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő szerint a Kárpátalja elleni orosz rakétacsapás megmutatta: Magyarországot is érinti a háború.
13. A lengyel külügyminiszter szerint eltérés van Lengyelország és Magyarország között a geopolitikai témákban.
Az orosz-ukrán háború ennek az évszázadnak az eddigi legborzasztóbb eseménye, veszélyesen közel zajlik hozzánk, és egy, a koronavírus által megtépázott életvitelű, gazdaságú, mentális állapotú földrész legnagyobb részét közvetve vagy közvetlenül sújtja - leginkább természetesen az ukrán polgárokat. Itt csak vesztesek vannak és lesznek. Mégis érdemes áttekinteni, hogy mely országok, politikai és gazdasági szereplők, vagy egyének profitálhatnak ebből a katonai konfliktusból. És itt most nem a dupla pénzért vérengző keleti zsoldosokról, nyerészkedő ember- és fegyvercsempészekről, a háborús menekült nőket kihasználó perverzekről beszélek: ők közönséges bűnözők, minden konfliktus hiénai.
Szlovákia felmentést kér az orosz olajra kivetendő bármilyen uniós embargó alól, ha az Oroszország elleni legújabb szankciók között lesz ilyen - közölte kedden a pozsonyi gazdasági minisztérium a Reuters hírügynökség kérdésére válaszul.
Egyre valószínűbbé válik az orosz olajra vonatkozó uniós embargó, a ZDF információi szerint három ország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia is visszalép a vétótól. Ha igaz a hír, az komoly fordulat lenne az érintett országok álláspontjában, amit egyértelműen a német álláspont megváltozása válthatott ki, hétvégi lapértesülések alapján ugyanis a német szövetségi kormány feladta az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket ellenző álláspontját, és már támogatja, hogy a közösség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt korlátozza a behozatalt. A Politico további információkat tudott meg a már kedden érkező uniós olajembargós csomagról, benne a Magyarországnak és Szlovákiának érkező könnyítésről, amelyeket ebben a külön cikkünkben írtunk meg. Közben egy harmadik cikkben megírtuk: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár cáfolta, hogy megváltozott volna Magyarország hozzáállása az orosz olaj- és gázembargó kérdéséhez.
Előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben Nancy Pelosi amerikai házelnök, a találkozóról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök osztott meg videót vasárnap a Twitteren.
Sir Jim Ratcliffe brit milliárdos az utolsó pillanatban 4,25 milliárd fontos, jelenlegi árfolyamon közel 1920 milliárd forintos vételi ajánlatot tett a Chelsea labdarúgócsapatáért.
Több éves csúcsra, egyes esetekben soha nem látott rekordszintre ugrott a tőzsdei esésben jól teljesítő inverz ETF-ek forgalma a héten, a volumenek nagy részét most a kisbefektetők adják, írja a Bloomberg.
Az elmúlt hónapokban a nyugati vállalatok egyfajta önkéntes szankcióként csökkentették az Oroszországtól beszerzett olaj mennyiségét, de olyan cégek is vannak, amelyek már egyáltalán nem szereztek be orosz olajat, így nagy kérdés volt, hogy melyik piac tudja felszívni a felszabaduló mennyiséget. Most úgy tűnik, az egyik ilyen vevő India lehet, a Reuters úgy tudja, hogy az indiai finomítók hat hónapra szóló olajüzletről tárgyalnak Oroszországgal, havonta több millió hordónyi kőolajat importálhatnak.
Az orosz költségvetés olaj- és gázbevételei drasztikusan megugrottak az elmúlt hónapokban, a költségvetés idén eddig halmozza a többleteket. Az EU olajvásárlásai ehhez tényleg tetemes mértékben járultak hozzá, és ha ezek elmaradnának egy esetleges olajembargó miatt, az középtávon komoly újratervezésre kényszerítené az oroszokat. Az EU már vizsgálja az olajembargó lehetőségét, de már az eddigi szankciók is nagyon kemény ütést vittek be. A kedvező államháztartási helyzet mellett ugyanis a gazdasági kilátások elkeserítőek. A stabil költségvetés sem zárja ki persze az államcsődöt – csakhogy ennek messze nincs akkora jelentősége, mint amennyire rosszul hangzik.
A szankciós politikákra a haszonelvűség és üzleti érdekek oldaláról leselkedő veszélyek közismertek. Ugyanakkor a szankciós kudarcok jelentős része egy másik szereplőhöz, a radikális választói csoportokhoz kötődik. Ezek azok a külpolitikában aktív, az agresszor feltétel nélküli és gyors megbüntetését szorgalmazó tömegek, amelyek gyakran cselekvési kényszert teremtenek a döntéshozóknál. Jelenlétük szükségszerű, ideális esetben az ő szempontjaikat kellene összeegyeztetni a célországnak okozott, gyakran hosszabb távú károkozás maximálásával, a szövetségesek megsegítésével és az el nem kötelezett országok megnyerésével. Túlzott befolyásuk irreális célkitűzéseket, a társadalmi támogatás gyors elapadását, kudarcélményt okoz. A szankciós krónikákban oly gyakori ez utóbbi torzulás, hogy a szakirodalom növekvő része a belpolitikai (látszat)cselekvést tarja a szankciós politikák fő értelmének és sikerkritériumának, azt tartja az elemzés meghatározó kontextusának.
