Egyre kisebb az esélye, hogy Kína utoléri az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb gazdaságává válik, és az is lehet, hogy ez soha nem fog tartósan bekövetkezni – írja a Bloomberg.
A BRICS 2009-ben alakult a feltörekvő piacgazdaságok csoportjaként és mára a fejlődő világ, illetve globális dél képviseletének egyik vezető hangadójává vált a világ ügyeiben. Az országcsoportosulás jelenleg a világ népességének körülbelül 41 százalékát teszi ki, míg a világgazdaságnak csak a 26 százalékát. Az új országok felvételével a BRICS súlya eltolódik: a világ népességének 46 százalékát kitevő fórumot fog jelenteni, míg a gazdasági súly valamivel 29 százalék fölé fog emelkedni. Nincs kétség, ezek alapján egy nagyon komoly súlyú világszervezetet jelenthetne a jövőben az informális csoport, azonban félő, hogy a felek közti ellentétek miatt nem fog tudni formális gazdasági és politikai szövetségként működni. Ez a probléma az új tagokkal csak növekszik, kérdés, hogy a frissen meghívott kisebb súlyú országok melyik csoport felé fognak húzni.
Augusztus 18-án az amerikai Camp Davidben tartott háromoldalú megbeszéléseket az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea elnöke. Az elmúlt időkben Kína fenyegető növekedése okozott problémákat a távol-keleti térségben, és a nyomasztó befolyásszerzési kísérletek elhozhatják Peking rémálmát: egy katonai szövetséget a kínai törekvések ellen Washington vezetésével. Most jelentőset léptek is az országok ebbe az irányba, azonban a tényleges szövetség elérésééig még hosszú az út, és számos buktatóval van tele.
Magas rangú amerikai és kínai tisztviselők folytattak megbeszélést Washingtonban szerdán. A résztvevők elsősorban a csendes-óceáni térség biztonsági kérdéseiről egyeztettek. Mindez akkor történt, amikor az amerikai külügyminisztérium meghívót küldött Vang Ji régi-új kínai külügyminiszternek Washingtonba - írja a Reuters.
A magyar közlekedésipar valaha volt legnagyobb megrendelése nyomán széles körű magyar-egyiptomi vasúti járműgyártási együttműködés indulhat meg a jövőben az afrikai piaci lehetőségeket kihasználva - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az egyiptomi közlekedési miniszterrel, Kamel al-Vazírral közös sajtótájékoztatóján beszélt erről.
Már a 2010-es években is közeledett egymáshoz Oroszország és Kína, azonban az ukrajnai háborút követően a kapcsolatok szorosan összefonódtak. Ez azonban veszélyes lehet Moszkva számára, mivel Kína stratégiája nem a barátságok fenntartását részesíti előnyben - írja a Business Insider.
Tajvan - a hozzá hasonlóan szintén el nem ismert, de független államként működő - Szomáliföldön erősíti kapcsolatait. A két területet a hasonló nemzetközi státuszon túl gazdasági és politikai érdekek is összekötik. Kína már felsejlik a háttérben, de még nem fenyegető Tajpej kapcsolatépítési szándékaira - írja az Al Jazeera.
A kínai támadástól való félelem hatására egyre több tajvani latolgatja a pénzkimenekítés lehetőségeit, és nem csak a szupergazdagok – számol be a hírről a Financial Times.
Kína igyekszik erősíteni kapcsolatait szomszédjaival a Kelet-kínai-tenger térségében. Most arról próbálta meggyőzni egy közös fórumon a dél-koreai és japán résztvevőket a volt kínai külügyminiszter, hogy inkább azokra a dolgokra figyeljenek, amelyek összekötik őket, és álljanak ellen a nyugati nyomásnak - írja a CNN.
Nagyhatalmi sakkjátszma középpontjába került az Indiai-óceán szigetországa, miután India és Kína is igyekszik befolyását kiterjeszteni a térségben. Srí Lanka inkább szeretne kimaradni India és Kína nézeteltéréseiből, és szorgalmazza a nagyhatalmak közeledését egymáshoz.
Az elmúlt napok eseményei erőteljesen megkérdőjelezték az orosz zsoldosok jövőjét Afrikában. Nem Moszkva viszont az egyetlen hatalom, amely a földrészen próbálja növelni befolyását. Kína szintén rendelkezik a térségben katonai magánvállalatokkal, azonban egyelőre kisebb kapacitásokkal. A hétvégi orosz események viszont még inkább megnyithatják Peking előtt az utat Afrika felé - írja a The Diplomat.
Joe Biden amerikai elnök diktátornak nevezte Hszi Csin-ping kínai vezetőt, egy nappal Antony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatása után. A kijelentés veszélyeztetheti a kétoldalú kapcsolatok stabilizálására tett erőfeszítéseket. Biden elnök felidézte az év eleji, kínai kémléggömbbel kapcsolatos incidenst is - írja a Reuters.
Hszi Csin-ping a japán Rjúkjú-szigetekről tett kijelentéseket a múlt héten. A megszólalás már az új pekingi megközelítést mutathatja, szeretnék megerősíteni kapcsolataikat a szigetcsoporttal. Ez tovább mélyíti a szakadékot Kína és Japán között - írja a Nikkei.
A rubel pénteken 84-es szint közelében stabilizálódott a dollárral szemben azután, hogy a héten nagyobb mozgásokat mutatott. Tavaly orosz valuta több mint 14 hónapos mélypontra esett a geopolitikai kockázatok és a korlátozott devizakínálat miatt. A rubel érzékenysége az éles kilengésekkel szemben megnőtt, amióta Moszkva ellen nyugati szankciókat vezettek be az ukrajnai katonai hadjárat miatt, és kevesebb külföldi befektető tudott hozzáférni az orosz piacokhoz. Oroszország romló külkereskedelmi adatai, az exportőrök korlátozott devizakínálata és az erős belföldi devizakereslet mind rontják a rubel kilátásait.
Kína csütörtökön aggodalmát fejezte ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) számára az AUKUS miatt. Kína képviselője, Li Szong szerint a háromoldalú megállapodás sérti az atomsorompó-egyezményt. Az AUKUS Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Ausztrália között 2021-ben kötött megállapodás nukleáris atomtengeralattjárók szállításáról.
A megkapóan egyenszabású nyugati háborús narratívában az egyik legzavaróbb elütő hang mindvégig Henry Kissingertől, az amerikai stratégiai gondolkodás nagymesterétől származott. A századik életévét betöltő volt külügyminisztert ezért aztán hol szenilisnek, hol lelketlen cinikusnak bélyegezték a külpolitikát mozgalmárságként felfogó vélemény-komisszárok. Olyan életúttal, mint az övé, persze nem valószínű, hogy ez különösebben szíven ütné. Miként legfrissebb írásaiból is kiderül: világlátása egy összefüggő, észszerű teljesség. Aminek részleteivel, vagy akár egészével vitatkozni nyilván lehet, de jellemzően csak racionális érvekkel. Az üres frázisok, erényfitogtató pózolások, „jólgondolkodó” közhelyek ugyanis elpuffognak mellette.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelyben egy témát dolgoztunk fel hosszabban. Vendégünk volt Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki a Portfolio-ra írt kétrészes elemzést (itt és itt) arról, hogy milyen tényezők okozzák Magyarország sérülékenységét. A műsorban ezeket vesszük át az inflációval kezdve a forintárfolyamon át egészen a költségvetési egyensúlyig, de szóba kerül Magyarország geopolitikai elszigeteltsége is.
Kína csütörtökön nagyfokú éberségre szólította fel a térség országait a NATO „keleti terjeszkedésével” szemben, miután a Nikkei Asia című hetilap arról számolt be, hogy a szövetség jövőre irodát nyit Japánban.
A Corvinus egyetem “Változásvezetés gyakorlata: vállalatvezetői tapasztalatok” előadássorozata keretein belül beszélt Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója előadása során többek között a minket váratlanul érő energiaválság hatásaira, az erre adott gazdaságpolitikai reakciókra és az orosz-ukrán háború geopolitikai következményeire, a kialakult kétpólusú világrendre is kitért. Hernádi több ponton is hangsúlyozta az azzal kapcsolatos problémákat, hogy a hosszú távú gazdasági ésszerűséget felváltották a rövid távú politikai érdekek, egy olyan környezetben pedig, ahol az ellátásbiztonság és a geopolitika a meghatározó erők, a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem is a háttérbe szorult, ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak.
Az Euractiv által látott belső feljegyzés szerint Brazília, Chile, Kazahsztán és Nigéria az a négy ország, amelyeket az Európai Unió kulcsfontosságúnak tart az Oroszországgal szembeni fellépés és Kína megfékezése érdekében tett erőfeszítései során.
Volt egy körülbelül egy hónapos szünet.
Azokat érinti, akik politikai üldöztetést szenvedtek el.
Nem hiszi, hogy ezt mondta volna.
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Napról napra romlik a helyzet.
