Reagált a PSZÁF: jó ötlet az összeolvadás az MNB-vel
Reagált a PSZÁF az MNB és a felügyelet összeolvadásáról szóló tervekre. A szervezet elnöke szerint a felügyelet az MNB-n belül is jól működhet.
Reagált a PSZÁF az MNB és a felügyelet összeolvadásáról szóló tervekre. A szervezet elnöke szerint a felügyelet az MNB-n belül is jól működhet.
Megemelheti az MNB a kisvállalkozások számára nyújtható hitelkeret összegét, és mivel nem elégséges a verseny a bankok között, a jegybank teljes eszköztárát felhasználja a kifejezetten bebetonozott banki monopolpozíciók feltörésére. Nem lehetséges, hogy a jegybanki devizatartalékból végleg rendeződjön a devizahitelek problémája. Matolcsy György adott interjút a Heti Válasznak.
Az alacsony infláció lehetőséget ad arra a jegybanknak, hogy más monetáris politikai célokat, a pénzügyi stabilitást erősítését szolgálja vagy a kormány gazdaságpolitikáját is támogatassa. Ennek része a jegybank új Növekedési Hitelprogramja - mondta a Portfolio.hu mai hitelezési konferenciájának nyitóelőadásában Balog Ádám, az MNB alelnöke. A konferencia első szavazásán a szakmai közönség 86%-a úgy vélte, Magyarországon "nem szeretik" a bankokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselői kedden a takarékszövetkezetek vezetőivel, szakembereivel egyeztetettek a jegybank növekedési hitelprogramjának részleteiről, miután hétfőn a nagybankok vezetőivel tárgyaltak.
Vannak olyan beruházások, amelyek a korábbi, magasabb kamatpálya mellett nem lettek volna életképesek, emiatt az ügyfél és a bank részéről sem lett volna racionális ezek elindítása, illetve megfinanszírozása. Az MNB új hitelprogramja azonban változtathat ezen - mondja Soltész Gergő, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, egyben az FHB Bank Zrt. vezérigazgatója. Soltész szerint már többen jelezték bankjuknál érdeklődésüket az új hitelek iránt, ugyanakkor még több kérdés is tisztázásra vár, például, hogy mit tekint a program forgóeszköz-finanszírozásnak.
Március végéről április végére 427 millió euróval 35,894 milliárd euróra híztak Magyarország nemzetközi tartalékai - tette közzé az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Magyarországra az Európai Uniótól - az odautalt pénzeken felül - 1,1 milliárd euró érkezett az idei első negyedévben, és ez volt a legnagyobb tétel a devizatartalékok növekedésében, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett időközi jelentéséből.
Közös érdek elmozdítani a magyar gazdaságot a jelenlegi mélypontról - fogalmazott Patai Mihály, a bankszövetség elnöke a Híradónak azt követően, hogy a jegybankkal újabb tárgyalási forduló zajlott ma bankvezérek és az MNB vezetése között.
Ahogyan az tegnap kiderült, a korábbi híreknek megfelelően az MNB valóban a PSZÁF integrálására készül. Erről szóló vitaanyagában a jegybank kifejti, hogy egy felügyeleti funkcióval is megerősített központi bankra lenne szükség annak érdekében, hogy a rendszerszintű kockázatokat a jövőben időben felismerjék, ne becsüljék alá, és képesek legyenek megfelelően kezelni. A tisztázatlan jog- és feladatköröket is meg kellene határozni. A PSZÁF integrálása nem lenne teljeskörű: a értékpapírpiac-felügyeleti funkciót az MNB külön intézményre bízná. Az eddig nem létező bankszanálás feladatát is felvállalná a jegybank.
A PSZÁF még tanulmányozza az MNB vitaanyagát a pénzügyi felügyelet jegybankba integrálásáról, álláspontját a lehető leghamarabb kialakítja - közölte a felügyelet szóvivője csütörtökön az MTI érdeklődésére.
A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően a PSZÁF MNB-vel való összevonását szorgalmazza a jegybank. Az erről szóló vitaanyag nemrég jelent meg az MNB honlapján, amelyben kifejtik: a felügyeleti rendszerek megerősítésének egyik legfontosabb eleme a rendszerkockázatokat és az egyedi kockázatokat egy széles eszköztárral kezelő független intézmény létrehozása. Az MNB álláspontja szerint a PSZÁF fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti valamint tőke- és biztosításfelügyeleti funkciói is integrálhatóak a jegybankba. A PSZÁF egyelőre passzívnak mutatkozik a kérdésben.
Milyen konfliktusok vannak itthon a politika és a közgazdász-társadalom között? Az április 30-án, a Rajk László Szakkollégium által megrendezésre került, "Az új közgazdásznemzedék dilemmái" című konferencián, a magyar politikai döntéshozók és az alkalmazott közgazdászok viszonyáról megtudtuk, hogy az ellentét meglehetősen súlyos. Nem kap megfelelő szerepet nálunk a közgazdaságtan. A jegybank példáján keresztül, Csermely Ágnestől megtudtuk, hogy a gazdaságpolitikai döntéstámogatásra szakosodó, jegybanki stáb kiépítése sok időt vett igénybe nálunk, de végül jól sikerült. Munkájuk ugyanakkor több kudarcot is megélt a különböző kormányzatok alatt, és összességében azt mondhatjuk, hogy a közgazdászok szakvéleménye háttérbe szorult már a kezdetekkor. A gazdaságot érintő politikai döntéshozás és a közgazdász szakma viszonyának sokféle megközelítése közül, így itthon leginkább egyik sem érvényes. A magyar gazdaságpolitikai döntéshozók sosem támaszkodtak a kutatások eredményeire, pusztán szelektíven használták azokat önnön döntéseik legitimálására.
Az új jegybanki hitelprogram részleteinek ismertetésével egy napon közzétette a magyar bankszektorra vonatkozó legfrissebb hitelezési és betéti adatait is az MNB. Bár divat ma temetni a bankbetéteket a csökkenő kamatok miatt, az adatokból kiderül: nem a kamatcsökkenés, hanem inkább a lakossági árfolyamspekuláció (a devizabetéteken a gyengülő forint miatt keletkező árfolyamnyereség) csökkenti a betétállományt, gyenge forintárfolyam idején ugyanis sokan nyúlnak devizabetétükhöz. A lakossági betétállomány a márciusi csökkenés ellenére még mindig 1,5%-kal nagyobb, mint fél éve. Ennél szomorúbb, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése egyelőre a hitelezést sem mozgatta meg: nem nőtt érezhetően sem a lakosság, sem a vállalatok hitelfelvételi kedve. Hogy mit hoz a jövő e téren, azzal a Portfolio.hu május 8-ai Hitelezés 2013 című konferenciája részletesen foglalkozik.
Számos olyan kérdésre adhat választ, illetve tisztázhatja a jegybank álláspontját holnapi sajtótájékoztatóján Matolcsy György jegybankelnök, amelyek az április 4-i hárompilléres Növekedési Hitel Program (NHP) bemutatása után merültek fel, illetve az azóta a bankokkal folytatott konzultációk során kristályosodhattak ki. Az alábbiakban a felmerülő szerteágazó kérdéseket csak röviden foglaljuk össze.
A nagyon intenzív jegybanki kamatcsökkentési várakozások fontos szerepet játszottak abban, hogy rendkívül mélyre süllyedtek a forintalapú államkötvényhozamok, ez pedig oda vezetett, hogy lényegében nullára olvadt a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium. Ez az elmúlt két évben két periódusban is azt eredményezte, hogy a forint gyengülési hullámba keveredett, így most sem csodálkozhatunk azon, hogy ugyanez történt. A két alkalom közül az egyik esetén kamatot is emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a másik esetben pedig a kialakult helyzet megakadályozta a vágást. Jelenleg az állampapírpiacon kialakult furcsa állapot, pontosabban feszültség két módon oldódhat fel. Az egyik esetben az MNB kényszerülhet arra, hogy lassítson a kamatvágási sorozaton, a másik esetben a piac "magától" feloldhatja a feszültséget.
Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke úgy véli, higgadtan kell végiggondolni a felügyelet és a jegybank összevonásának lehetőségét; a felügyelet elnöke a Magyar Nemzetnek azt is hozzátette: nem tud arról, hogy az ügyben politikai szinten bármilyen előterjesztés vagy döntés született volna.
A Bank of England bejelentette: egy évvel meghosszabbítja eredetileg 2014 januárjában lejárató "finanszírozás a hitelezésért" (Funding for lending, FLS) programját, amelyben olcsó refinanszírozást kínál a bankoknak a vállalkozások és háztartások hitelezése érdekében - számolt be a BBC.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerdán hivatalból, piacbefolyásolás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított a keddi jegybanki kamatcsökkentés bejelentése előtt történt, pénzpiaci mozgásokat kiváltó hírügynökségi hiba miatt.
A lassuló magyarországi infláció és a "recesszióval küszködő" magyar gazdaság további jegybanki kamatcsökkentéseket valószínűsít - vélekedtek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa által kedden bejelentett újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés után londoni pénzügyi elemzők.
Nem ment el szó nélkül a Magyar Nemzeti Bank a mai kamatdöntésről tévesen és idő előtt megjelent hírügynökségi tájékoztatás mellett. A kedd este megjelent MNB-közlemény szerint a jegybankot aggodalommal tölti el, hogy félretájékoztatás történt és előrevetíti, hogy a forint árfolyamának heves mozgását ki kell vizsgálni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A brit hadsereg jövő nyártól készenlétben tart egy alakulatot Észtország védelmére.
24 óra alatt 15 légicsapás érte a régió településeit.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
