Az „idősebb” Trump-korszak nagyon nem az, mint a „fiatalabb” volt

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az előző Trump-elnökség végére szinte minden tőkepiaci szereplőben az a kép maradt meg az elnökről, hogy ő a részvénypiacok nagy barátja. Ezt a képet már az akkori ciklus elejétől kezdve folyamatosan építette, elég csak az akkor még Twitteren folytatott kommunikációjára gondolnunk. Az új tőzsdei csúcsok és az emelkedések elnöki tapsban részesültek. Amikor pedig 2018 negyedik negyedévében összecsuklottak az árfolyamok, kőkemény szitokáradatot kapott a bűnbaknak kikiáltott Fed-elnök, Jerome Powell. Donald Trump kvázi a nevére vette a 2016 vége és 2020 eleje között zajló tőzsdei száguldást (a 2016 novemberi megválasztása és a 2020 februári Covid előtti csúcs között 2140 pontról 3394 pontra emelkedett az S&P 500 index, ami 59 százalékos szárnyalás volt 3 év és 3 hónap alatt).

Ez egyébként nagyon jó taktikának bizonyult, mert a hevesen emelkedő tőzsdét lehetett a jó gazdaságpolitikai teljesítmény egyfajta következményeként is kommunikálni. A 2024-es elnökválasztásra pedig már az a kép alakult ki Donald Trumpról, hogy ő sokkal jobban ért a gazdasághoz, mint bármilyen ellene induló demokrata jelölt.

Jelen helyzetben a november eleje és március második fele között kialakult tőzsdei mozgások köszönőviszonyban sincsenek a 2016 végi és 2017 eleji árfolyam alakulással. A következő ábrán néhány vezető amerikai és európai részvényindex alakulása látható a 2016. november 8-i elnökválasztás és 2017. március 21. között (szürke hasábok), illetve a 2024. november 5-i elnökválasztás és 2025. március 21. között (narancssárga hasábok):

Az amerikai indexeket tekintve nagyon éles a különbség a 2017 márciusi és a most márciusi helyzet között. Csak az Egyesült Államok részvénypiaci teljesítményeit nézve megállapítható, hogy a második Trump-korszak kezdete sokkal jobban hasonlít a vámháborús híráramlással és a monetáris szigorítással tarkított 2018-as őszre, mint az első Trump-korszak kezdetére.

És nem csak az a különbség, hogy a jelenlegi Trump-adminisztráció nekiment az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek, hanem hogy 2016 végén és 2017 elején sokkal jobb kiinduló állapotban voltak az amerikai részvénypiacok egy bikafutáshoz. De facto a külső körülmények sokkal jobban kedveztek a 2016 végi fiatalabb Trumpnak, mint amilyenek aktuálisan az immár idősebb Trump számára.

A teljesség igénye nélkül érdemes néhány kulcsfontosságú tényezőt megvizsgálnunk, hogy lássuk, az amerikai részvénypiacnak mennyivel súlyosabb akadályokat kell leküzdenie ahhoz, hogy emelkedni tudjon, mint 2016 végén és 2017 elején.

Kezdjük is ezt a vizsgálatot egy bő tízéves logaritmusos skálájú havi gyertyás S&P 500 index grafikonnal 2014. október 1. és 2025. március 21. között:

Szürke téglalap jelöli a 2016 novemberi elnökválasztás előtti 22 hónapot, míg narancssárga téglalap a 2024 novemberi szavazás előtti 22 hónapot. Anno 2016 novembere előtt egy szűk két éven át oldalazó részvénypiacot „vett át” Donald Trump, míg 2024 novemberében egy az elsősorban a mesterséges intelligencia sztori kibontakozása miatt a megelőző 22 hónapban hatalmas száguldást bemutató börzét. Számokban kifejezve ezt: míg 2014. december 31. és 2016. november 5. között mindössze 3,9 százalékos emelkedésre volt képes az S&P 500, addig 2022. december 30. és 2024. november 5. között éppen 50,6 százalékos száguldáson volt túl. Egy hosszú oldalazás utáni kitörésből mindig jobb esélye van menni a piacoknak, mint egy komoly rally után.

Az elnökválasztást megelőző szűk két év tőzsdei mozgásai után nézzük meg a kamatkörnyezetet is, amelyhez a kétéves amerikai államkötvényhozamot hívjuk segítségül. Ez az indikátor a következőképpen alakult 2014. október 1. és 2025. március 21. között havi gyertyákkal és immár normál skálázással:

Szürke karika jelzi azokat az 1 százalék körüli kétéves hozamokat, amelyek Donald Trump 2016 novemberi megválasztása és 2017 januári hivatalba lépése körül álltak fenn, illetve narancssárga karika az aktuális, nyolc évvel későbbi 4 százalék feletti hozammal járó helyzetet.

Itt ebben az esetben a 2016 végi ultralaza monetáris politikával leírható részvénypiaci aranykor - amelyet csak 2018 második felének később visszavont szigorításai zavartak meg – áll szemben a 2024 végi és 2025 eleji helyzettel, ami a kamatkörnyezetet tekintve még valahol mindig a 2022-es nagy inflációs felfutás okozata. Ennek pedig súlyos következményei vannak elsősorban az amerikai államháztartás helyzetére vonatkozóan. A legfőbb figyelembe veendő pontok a következők:

• A 2016-os esztendő végén a GDP-arányos amerikai államadósság 105 százalék volt, míg 2024 végén 123 százalék.
• A nagy költségvetési fájdalmat azonban a két időszak között nem az adósságnövekedés, hanem a megváltozott kamatkörnyezet okozza, aminek következtében a 2016-os 240 milliárd dollárról 2024-re 881 milliárd dollárra nőtt az amerikai államadósság után fizetendő kamatköltség.
• Ez a növekmény – annak ellenére, hogy a nominális GDP is nagyot nőtt nyolc év alatt – a 2016-os GDP-arányos 1,27 százalékról 3,02 százalékra növelte 2024-re a kamatkiadások mértékét.

Ennek az amerikai költségvetést nyomasztó, lassan ezermilliárd dolláros kamatkiadásnak nyoma sem volt 2016 végén, míg most az egyik leghamarabb kezelendő és legsúlyosabb problémának látszik.

Végül, de nem utolsósorban pedig jöjjön a piacméret problémája. 2016 november elején a teljes amerikai részvénypiaci kapitalizáció a GDP 121 százalékára rúgott, míg 2024 november elején ez az érték 205 százalék volt. Ez a sokszor Buffett indikátornak is nevezett mutató még soha életében nem volt ilyen magasan, ami elsősorban a káprázatos hetesnek is nevezett hét technológiai óriás szárnyalásának volt köszönhető.

A 2016-os év és a 2024-es esztendő vége között az Apple, Nvidia, Microsoft, Alphabet, Amazon, Meta Platforms és Tesla által alkotott hetesfogat piaci kapitalizációja valami egészen döbbenetes mértékben nőtt meg, ami jól látható lesz a következő ábrán is. A káprázatos hetes vállalatainak tőzsdei kapitalizációja 2016 végén (szürke hasábok), illetve 2024 végén (narancssárga hasábok):

Döbbenetes látni, hogy 2016 végén például az Nvidia és a Tesla együtt is kevesebbet értek, mint 100 milliárd dollár, míg 2024 végére összesített tőkeértékük meghaladta a 4500 milliárd dollárt. A hét vállalat kumulált piaci kapitalizációja a 2016 végi 2423 milliárd dollárról 2024 végére 17 620 milliárd dollárra növekedett.

Ennek a hét tőzsdei cégnek a 2016 végi értéke az akkori GDP 13 százalékával volt egyenértékű, míg 2024 végén az aktuális GDP 59 százalékára rúgott. Tulajdonképpen a káprázatos hetes szárnyalása adja a Buffett indikátor nyolc év alatt bekövetkezett növekedésének az 55 százalékát!

Egy szó, mint száz: már csak az itt bemutatott néhány ábra és számadat alapján is látható, hogy az aktuális helyzetben még vámháború nélkül is sokkal nagyobb kihívás előtt áll az amerikai részvénypiac, ha folytatni akarja a bikafutást, mint amilyenben a 2016 végi körülmények között volt.

Így utólag visszatekintve a 2016 vége és 2020 vége közötti időszakra a legfontosabb talán azt tisztázni magunkkal, hogy az első Trump-adminisztráció idején tulajdonképpen nem Donald Trump volt az amerikai részvénypiac nagy támogatója, hanem fordítva: az amerikai részvénypiac volt Donald Trump nagy segítségére abban, hogy ő egy a gazdasághoz nagyon értő politikusként hirdethesse magát.

Címlapkép forrása: Andrew Harnik/Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ