Ítéletet mondott a befektetési világsztár: a passzív stratégia a nyerő

Az S&P 500 Global Ratings éves jelentése összeméri az összes aktívan kezelt befektetési alap hozamát a részvényindexekkel, ezáltal jó fogódzót kínál az alapok teljesítményének értékeléséhez. A 2024-es adatok azt mutatják, hogy az aktívan kezelt alapok kétharmada alulteljesítette az amerikai passzív indexkövető alapokat. Ez megfelel a múltbeli tapasztalatoknak, amelyekből az is látszik, hogy két egymást követő évben általában nem ugyanazok az alapok teljesítik felül az indexeket.

20 éves időtávon még inkább a passzív alapok javára tolódik el a statisztika: ilyen hosszú időtartamot vizsgálva az aktív alapok 90%-a alulteljesíti a passzív alapokat, ETF-eket.

Malkiel következtetése szerint nem lehetetlen felülteljesíteni a piacot, de aki megpróbálja, ő valószínűleg inkább a portfóliómenedzserek alsó 90%-ához hasonló teljesítményt fog elérni. Éppen ezért az aktív portfóliókezelés helyett inkább a passzív stratégia tekinthető optimálisnak, ahol alacsony folyó- és tranzakciós költségekkel, illetve kedvező adózással megvalósítható a diverzifikált befektetés – véli Burton Malkiel. Ugyan a passzív alapok „unalmasak”, de ez lehet az egyik fő előnyük, lévén ez a tulajdonságuk ellenállóbbá teszi őket a túlzottan optimista vagy pesszimista piaci reakciókkal szemben.

A szerző azt a tévhitet is eloszlatja, hogy a passzív befektetők túlzott térnyerése rontaná a részvénypiac hatékonyságát, azaz az új információk lassabban vagy pontatlanabbul épülnének be a részvényárfolyamokba. Malkiel szerint még ha a befektetők 99%-a is áttérne a passzív stratégiára, a fennmaradó 1% tevékenysége akkor is elegendő lenne ahhoz, hogy a részvényárak visszatükrözzék az új információk hatását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ