Érdekes adatok jöttek a magyar fiatalok megtakarításairól

Az utóbbi időszakban a K&H közleménye szerint fókuszba kerültek a megtakarítások. A tavalyelőtti extrém infláció miatt sokan vészüzemmódra kapcsoltak – azaz számos háztartás kénytelen volt hozzányúlni a korábban felhalmozott tartalékaihoz –, ám a múlt év már kedvezőbben alakult, hiszen a lelassuló infláció és az átlagfizetések emelkedése pozitív tartományba húzta a reálbéreket, így megindulhatott a tartalékok feltöltése.

A legfrissebb K&H ifjúsági index azt vizsgálta, hogy a 19-29 évesek – dolgozók, diákok és más inaktívak – közül mennyien rendelkeznek tartalékkal, annak mekkora az összege, valamint, hogy mennyi időre elég a megspórolt összeg. Az eredmények felemásnak mondhatóak.

A kutatás szerint sok fiatalnak egyáltalán nincs megtakarítása, arányuk 43%-ot tett ki a múlt év utolsó negyedévében.

Ezzel szemben 57%-uk rendelkezik megspórolt pénzzel, de ezen belül nagy a szórás: 17%-uk kevesebb mint 100 ezer forintról számolt be, 11%-uk 100-249 ezer forintról beszélt – írja a bank.

A fiatalok kevesebb mint negyede, konkrétan 23%-a tud felmutatni 500 ezer forintnál nagyobb összeget, míg 9%-uk nyilatkozott 2 millió forint feletti tételről. Ha a számításba nulla forinttal belevesszük a félretett pénzzel nem rendelkezőket,

akkor 669 ezer forintos átlagos megtakarítási összeget kapunk.

A megtakarítások alakulása alapján nem meglepetés az, hogy sok fiatal viszonylag rövid ideig tudna megélni a megspórolt pénzből, ha esetleg nem lenne bevétele. A kutatás szerint jövedelem nélkül még a megtakarítással rendelkezők 34%-a is mindössze egy hónapig tudna megélni, 23%-uk maximum három hónappal számolhat, 17%-uknál ugyanez az időtáv legfeljebb hat hónap lehet – tehát a többség fél évnél tovább semmiképp sem tudna megélni bevétel hiányában. A másik oldalt képviseli az a 10-10%, akik legfeljebb 1 évig vagy több mint 1 évig tudnák finanszírozni az életüket.

Ebből következik, hogy még a takarékoskodó fiataloknak is mindössze 37%-a „lát” három hónapnál távolabbra. Ez hibahatáron belüli emelkedést jelent a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó 35%-hoz képest, jóval elmarad viszont a tavalyi második negyedévben mért 44%-os szinttől – mutat rá a K&H.

A felmérés több mint tízéves – 2012 végétől indult – történetében átlagosan a fiatalok valamivel több mint 34%-ának volt három hónapnál nagyobb időtávra elegendő tartaléka. A csúcsérték 47% volt, ez az eredmény 2016 végén született. A legalacsonyabb, 27%-os arány 2014 és 2021 elejét jellemezte.

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2024. október 30. és november 8. között történt.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ