A befektetési alapok voltak január nagy nyertesei
Januárban kereken 200 milliárd forinttal nőtt a lakosság kezében lévő befektetési jegyek állománya. Ezzel gyakorlatilag folytatódott a tavalyi trend, ugyanis 2024-ben 12 hónap alatt több mint 2400 milliárd forinttal nőtt ez az érték. A befektetési alapokban tartott lakossági befektetések így az év első hónapjának végén elérték a 11 401 milliárd forintot.
Hasonlóan nagy mértékű növekedést hozott a január a részvények kategóriájában is: 160 milliárd forinttal, 2178 milliárd forintra nőtt a lakosság közvetlen részvénykitettsége. A banki kötvények mérsékelt, 28 milliárdos növekedést produkáltak, a bankbetéteknél még ennél is szerényebb, alig 10 milliárdos bővülést hozott az év első hónapja.
Az állampapírok állományában közben jelentős csökkenés történt, december végéhez képest 77 milliárd forinttal kevesebb pénzt tartottak államkötvényekben a háztartások.
Érdekesség, hogy a részvények annak ellenére tudtak nagyot növekedni, hogy a tranzakciók alapján csökkenés történt: a lakossági pénzkivonást a részvények pozitív hozama ellensúlyozta. Befektetési alapokba a tranzakciók keretein belül 122 milliárd forintot lapátolt a lakosság, továbbá banki kötvényeket is vásároltak a háztartások kb. 27 milliárd forint értékben.
Névértéken nőtt, piaci értéken csökkent a lakosság állampapír-állománya
A januári folyamatok felettébb érdekesnek ígérkeztek, hiszen megkezdődtek a rekordnagyságú PMÁP-kamatfizetések. Két Prémium Magyar Állampapír-sorozatból (2027/J, 2033/I) is január végén jutottak hozzá a kamatokhoz a lakossági befektetők. A kapott összeget részben újra befektették állampapírba, de egy részét más célokra fordították, így – a névérték 89,2 milliárd forintos növekedése ellenére –
piaci értéken 77 milliárd forinttal csökkent a háztartások államkötvény-állománya.
A névérték és a piaci érték között itt az a fő különbség, hogy utóbbi tartalmazza a felhalmozott kamatokat is, így a kamatfizetések okán várható volt, hogy ebben a kategóriában nagy mozgások történhetnek az év első hónapjaiban. A kamatfizetések hatása abban is megmutatkozik, hogy – tavaly januárhoz hasonlóan – számottevően csökkent a lakossági kézben lévő állampapírok piaci- és névértéke közti különbség.
A kötvényalap helyett már a vegyes alap az új favorit
A befektetési alapokon belül még mindig a kötvényalapokban van a legtöbb lakossági megtakarítás, ez január végén 4400 milliárd forintot tett ki. A második legnagyobb lakossági kategória a vegyes alapoké 2842 milliárddal, a harmadik helyet pedig az ingatlanalapok szerezték meg 1252 milliárd forintos állománnyal.
A legnagyobb havi változást viszont a vegyes alapok produkálták (+119 milliárd forint), ezt jócskán lemaradva a részvényalapok követték +56 milliárd forinttal, de a származtatott alapok is 20 milliárd forinttal nőttek. A többi kategóriában csak kis változások mentek végbe, például a kötvényalapok havi összevetésben 1 milliárd forintos növekedést könyvelhettek el.
Két kézzel zsákolta az állampapírt a bankszektor
2025 januárjában a bankok voltak a magyar államkötvények egyik legnagyobb vásárlói: névértéken 565 milliárd forinttal, piaci értéken 551 milliárd forinttal növelték meglévő állományukat. A bankok kezében lévő állampapírok névértéke új csúcsot döntött, elérte a 13 168 milliárd forintot, és piaci értéken is minden korábbinál magasabbra, 12 568 milliárd forint fölé nőtt az állomány. Ennek oka jelentős részben az lehet, hogy a bankok az állampapír-kitettségük növelése révén csökkenthetik a rájuk kivetett különadó („extraprofitadó”) mértékét.
A bankok részesedése a teljes államadósságon belül január végén 24,4% volt, ami enyhe növekedést jelez a december végi 24,1%-hoz képest. Ugyancsak növelték részesedésüket a külföldiek, egy hónap alatt 29,9%-ról 30,8%-ra nőtt a súlyuk, amit rendkívül komoly, 954 milliárd forint piaci értékű (802 milliárd forint névértékű) állománynövelésük okozott. A háztartások összes államkötvénye január végén piaci értéken 13 875 milliárd forintot, névértéken 13 023 milliárd forintot tett ki, ezzel 27%-os részt képviselve az államadósság finanszírozásában.
A biztosítók és a pénztárak összesített állampapír-állománya januárban 72 milliárd forinttal nőtt, náluk két ellentétes hatás érvényesül: a biztosítók az extraprofitadójuk lefelezéséért hajtanak, a pénztárak pedig a befektetéseik – feltehetően most még elhanyagolható – részét likvidálják a lakáscélú felhasználás lehetővé válása miatt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
