Szeretnénk, ha kizárólag az állam vállalná a feladatot, de egyre kevésbé hiszünk benne
A nyugdíjról való öngondoskodás szükségességének felismerése figyelemre méltóan változott az elmúlt években. Míg 2021-ben a válaszadók alig negyede (23%) jelölte meg az öngondoskodást elsődleges felelősségként, 2025-ben már a válaszadók harmada (33%).
A legtudatosabbak azok a megkérdezettek, akik önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkeznek: 41%-uk gondolja úgy, hogy övé a felelősség.
Az állam elsődleges szerepét korábban a pénztártagok háromnegyede jelölte (75%), mára csak a tagok 57%-a. Érdekesség, hogy a család szerepvállalása a nyugdíjas korú családtagjaik eltartásában 5%-ról 3%-ra esett.
Hosszú munkás évek
A felmérésből kiderül: a megtakarítási motivációt erősíti a hivatalos nyugdíjkorhatár egyöntetűen várt emel(ked)ése is: a megkérdezettek minden korcsoportban úgy gondolják, hogy többet kell dolgozniuk, mint elődjeiknek. Ezt igazolja, hogy 2021-ben 65-74 év közötti nyugdíjkorhatárra tippeltek a válaszadók, most 65-78 évre. A 18-24 éves korosztály a legborúlátóbb mind közül, ők átlagosan 78 évre taksálják saját nyugdíjba vonulásuk időpontját. Az összesített eredmény: 2021-ben 71 évre, 2025-ben 72 évre becsülték a várható nyugdíjkorhatárt - ami nem egy drámai elmozdulás -, a jelenlegi 65 évnél ugyanakkor hét(!) évvel magasabb.
Az tud gondoskodni magáról, aki megteheti
A félelem, mint motiváció egyértelműen mindenhol megjelent. A megtakarító képesség mind a pénztártagok, mind a nem pénztártagok esetében nőtt a két felmérés közötti időszakban: a pénztártagok tekintetében 90%–ról 92%-ra, a nem pénztártagok körében 20%-ról 21%-ra.
Sajnos alig tudunk valamit a lehetőségeinkről
Szomorú képet fest és komoly edukációs kérdéseket vet fel a válaszadók tájékozottsága a nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás jellemzői tekintetében. 2021-hez képest egyedül a nyugdíjpénztári befizetések után elérhető 20%-os adókedvezmény ismertsége nőtt némiképp: 37% –> 40%. Az igénybevétel feltétele(i), a hozam, kamat, portfólió-választás lehetősége, ha nem is teljesen ismeretlen, de bizonytalan terület. Mindenhol nőtt a „nem tudom” -ok aránya, 2025-re nem volt egyelten olyan megkérdezett jellemző sem, ahol az 44% alatt maradt volna.
Pedig egy hosszú távú megtakarítás esetén rendkívül fontosak a várható hozamok és az ehhez kapcsolódó költségek. A nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje a nyugdíjbiztosítások harmada, míg a befektetések hozamában nincs számottevő különbség - ismertették a számokat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
