Egyre fiatalabb korban kezdjük a befektetési tapasztalatszerzést, a Z generáció tagjai már átlagosan 20 évnél fiatalabb korban belépnek a befektetési piacra – derül ki a Charles Schwab 2024-es, amerikai piacon elvégzett kutatásából. Ez a trend hosszú ideje fennáll: a baby boomerek generációja még 35 éves kor környékén kezdte a befektetést, az X generáció tagjai 32 év körül, az Y generáció tagjai pedig átlagosan már 25 évesen beléptek a befektetések világába.
Horváth István, a K&H Értékpapír vezetője elmondta, hogy a digitalizációnak köszönhetően a befektetések egyre inkább „demokratizálódnak”, azaz egyre többen férnek hozzá egyre kedvezőbb megoldásokhoz, ráadásul mindezt az otthonuk kényelméből tehetik meg. Nem túlzás azt mondani, hogy a felhasználók zsebében – a mobiltelefonjukon – elérhető a világ összes tőkepiaca.
A Z generáció különösen fogékony a digitális megoldásokra, saját elmondásuk alapján 65%-uk használ befektetési applikációkat, de az X generáció tagjainak körében is közel 40%-ra tehető ez az arány.
Ugyancsak rendkívül népszerű a fiatalok körében a kripto-befektetés: a Z és Y generációkon belül egyaránt 50%-nál többen tartanak ilyen eszközöket.
Ez meghaladja az egyedi részvények elterjedtségét is, ezen a téren minden korosztályban 40% körüli a „penetráció”. Az X generáció konzervatívabb stratégiát alkalmaz, például nyitottabb a hagyományos befektetési alapok által kínált megoldásokra (kb. 47%), míg a kriptók terén 40%-nál alacsonyabb az ő bevonódásuk.
Véget ért az állampapír-kánaán
A 2025-ben végbemenő nagy állampapír-piaci kamatcsökkenés apropóján a K&H Értékpapír felmérést végzett a saját ügyfelei körében, melyben arra keresték a választ, hogy a befektetők mekkora hányada tervezi átalakítani a portfólióját. A 2024 év végi felmérésben 1500 ügyfél vett részt, közülük 1000 fő mondta azt, hogy rendelkezik állampapír-befektetéssel. Akiknek van állampapírjuk, ők idén fele részben változatlanul hagyják a portfóliójukat,
a válaszadók másik fele viszont azt felelte, hogy tervezi idén átrendezni a befektetéseit.
A K&H Értékpapír arra is kíváncsi volt, hogy aki felszabadítja az állampapír-befektetései egy részét vagy egészét, ő milyen eszközök felé tervez elmozdulni. Az alábbi válaszok keletkeztek (többet is meg lehetett jelölni):
- ETF: 59,5%
- Egyedi részvények: 49,8%
- Más típusú állampapír: 36%
- Hagyományos befektetési alapok: 26%
- Ingatlan: 15%
Mit hozhat a befektetők számára Trump második regnálása?
Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője elmondta, hogy az amerikai részvénypiacon az utóbbi években erős felfelé mutató trend uralkodott, annak ellenére, hogy 2018 év végén, 2020-ban a koronavírus-járvány következtében, illetve 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörésekor is érték negatív sokkok a részvénypiacot.
Az elmúlt 20 év hozamait megvizsgálva az látszik, hogy meglehetősen ritkán (pl. 2008-ban és 2022-ben) szenvedett el veszteséget az S&P 500 tőzsdeindex, ezzel szemben az utóbbi 4 évből 3 alkalommal is 20%-ot meghaladó pozitív teljesítményt produkált az amerikai részvénypiac. Magyar befektetők szempontjából pedig az is fontos, hogy a forint gyengülése akár évente 2-3% plusz hozamot eredményezhetett.
A demokrata és republikánus elnökök alatt a múltbeli tapasztalatok alapján nem mutatkozik jelentős eltérés a részvénypiaci hozamokban, általában 9-10% körüli évesített hozamok voltak jellemzőek.
Trump első kormányzása idején ennél is kedvezőbb, 14,1%-os éves átlagos hozam mutatkozott az S&P 500 tőzsdeindex teljesítményében.
Cinkotai Norbert az értékeltségek kapcsán kiemelte, hogy Amerika lényegesen drágábbnak tűnik, mint az európai piac: előbbinek a P/E rátája most 22,2-es értéket jelez, ezzel szemben a DAX (német) tőzsdeindex 14,4-es P/E rátán forog. Ez a különbség a két piac múltbeli teljesítményében is kirajzolódott, az utóbbi években az amerikai részvények jelentősen felülteljesítették az európai részvényeket.
Európa szempontjából kedvező körülmény, hogy a dollár rendkívül erős, azaz az euró relatíve olcsó – ez segítheti az európai vállalatok exportját, versenyképességét. Ugyancsak fordulatot hozhat az, ha az új német kormány szakít a korábbi gazdaságpolitikával, és a fiskális szigorral szemben a lazítás kerülhet előtérbe a következő években. Ha ez megtörténik, az a többi európai ország döntéshozatalára is kihathat, és összességében megalapozhatja azt, hogy jó évei legyenek Európának.
A magyar piac a befektetők szemében jelenleg vonzónak tűnik, a részvénypiac kifejezetten olcsónak tekinthető (6,5-7 körüli P/E ráta), és hasonló helyzet figyelhető meg a többi közép-európai országban is. Ez a jelentős diszkont annak ellenére áll fenn, hogy a hazai blue chip részvények mögött igen jó évek állnak, és a részvényárfolyamok szárnyalását a profitabilitás jelentős növekedése alapozta meg. Az orosz-ukrán háború miatt sok befektető távolmaradhat a régiós piacoktól, de ezzel együtt is folytatódhat idén a felfelé tartó részvénypiaci trend. A BUX index 2013 óta a legjobb januári teljesítményt produkálta idén, ami alapján arra is lehet következtetni, hogy jó éve lehet a magyar piacnak.
A jelenlegi környezetben a recessziós félelmek valamelyest enyhültek a fél évvel ezelőtti helyzethez képest, de továbbra is vannak kockázatok. Az egyik kockázat, hogy a globális jegybanki kamatcsökkentések elmaradhatnak a piaci várakozásoktól, az inflációs nyomás erősödhet, Trump kormányzása pedig nagyobb turbulenciát, volatilitást hozhat. A piacok idén a Fed esetében talán 1-2, az Európai Központi Bank esetében ennél talán kicsivel több kamatcsökkentésre számítanak, a készpénz viszonylag alacsony, de pozitív reálhozam elérésével kecsegtet. Az aranybefektetés kapcsán a K&H elemzői nem pesszimisták, de a korábbi évek szárnyalásának megismétlődését nem tartják reálisnak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
