Ritka alkalom: többet kaszálhatsz néhány intézményi állampapírral, mint lakosságival?

Lakossági befektetőként lényegében kétféle állampapír közül választhatunk:

• lakossági állampapírok,
• intézményi befektetőknek szánt, de magánszemélyek számára is elérhető állampapírok.

Lakossági állampapírok

Jelenleg elérhető fajtái:

• Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), amely jelenleg fix 6,5%-os kamatot kínál 3 évre, de az időarányos kamatot negyedévente fizeti ki. A konstrukció jelenleg a legkelendőbb lakossági állampapír, tavaly, illetve az elmúlt hetek értékesítésének toplistáján is a FixMÁP állt az élen,
• Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), amelynek jelenleg csak egyik típusa érhető el, a 8 éves konstrukció az első évben fix, ezt követően az előző évi inflációhoz képest 0,5, illetve 1 százalékpontos kamatprémiummal érhető el, így a 8 éves PMÁP aktuálisan 7,9%-os kamatot kínál (ez azonban az áprilisi kamatfizetést követően 4,2%-ra csökken). Azzal, hogy tavaly az infláció is csökkent, a prémium állampapír iránti kereslet is megcsappant. Nem segít a helyzeten, hogy az eddigi 18-19%-os kamatszintek is fokozatosan árazódnak ki idén a kamatfizetésekkel,
• Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), amelynek 3 és 5 éves típusa a 3 hónapos DKJ-hozam felett biztosít 1,25, illetve 1,25-2,25 közötti kamatprémiumot - épp a minap csökkentették a kamatprémiumot -, de az induló 7,25%-os kamatszint egyelőre még így veri a legtöbb fix kamatozású állampapírt,
• Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), amely fix 5,75% és 6,75% között lépcsősen kamatozik, és amelyet 5 évig tartva évi 6,25%-os átlaghozam érhető el (materializált változata a nyomdai MÁP+),
• Babakötvény, amely a PMÁP-hoz hasonlóan inflációkövető változó kamatozású állampapír, kamata az előző évi inflációt 3 százalékponttal múlja felül, így jelenleg 6,7%, de amelyet csak a gyermek 18. születésnapja után lehet felhasználni, és a Magyar Államkincstárnál érhető el, rendszeres és eseti jellegű befektetésre egyaránt alkalmas (évi maximum 1,2 millió forint befizetésig),
• Kincstári Takarékjegy (KTJ), amelynek 1 és 2 éves változata van 5,5%, illetve 6%-os, fix, lépcsős kamat mellett, és a Magyar Postán érhető el,
• Euró Magyar Állampapír (EMÁP), amely a lakossági állampapírok közül az egyetlen devizában elérhető, 3 éves futamidejű, változó, a 3 havi EURIBOR-t követő, jelenleg 2,704%-os kamatozású értékpapír, amelyet elsősorban forintgyengülési várakozások esetén érdemes választani a forintos állampapírokkal szemben.

Mindegyik értékpapírra igaz, hogy a tényleges éves hozam (változó kamatozású vagy egyéves papírok esetében az első időszaki) csak akkor felel meg a feltüntetett kamatnak (pl. akkor lesz tényleg 65 000 forint a bruttó nyereségünk egy év alatt a 6,5%-os kamatozású papíron 1 millió forint befektetésével), ha a kibocsátási időszakban jegyezzük őket. Más esetekben nem névértéken, hanem az időarányos felhalmozott kamatot már tartalmazó, 100% feletti bruttó árfolyamon vásárolhatjuk meg őket, például a Magyar Államkincstár online felületén, a Webkincstáron és a MobilKincstáron keresztül.

Nem árt észben tartani azt sem, hogy a lakossági állampapírok esetében értékesítési korlát van érvényben, ennek mértéke sorozatonként és forgalmazónként

• a FixMÁP esetében 250 millió forint,
• a PMÁP esetében 25 millió forint,
• a BMÁP esetében 250 millió forint,
• a MÁP+ esetében 10 millió forint,
• az EMÁP esetében pedig 500 ezer euró.

A most megvásárolható lakossági állampapírok kamatadó- és szochómentesek (a 2019. június 1-je előtt vásároltakra ezeket meg kell fizetni), vagyis nem vonja el a szokásos 15% + 13%-ot az állam. A forgalmazó pénzügyi intézményeknél az értékpapírszámla-vezetésnek, a vásárlásnak és az eladásnak lehetnek tranzakciós költségei, a Magyar Államkincstárnál és ennek felületén, a Webkincstáron vagy a MobilKincstáron azonban nincs díjuk sem a vételi és eladási, sem a kamat- és tőkefizetési tranzakcióknak.  

Ha valaki a lejárat előtt szeretne megválni értékpapírjától, akkor annak költsége van: a forgalmazók visszavásárlási árfolyamot jegyeznek, ami a Magyar Államkincstárnál jelenleg a MÁP+ esetében például 99,5%, a PMÁP esetében pedig 99,0%. (A MÁP+ esetében a kamatfizetések hetében ez 100,0%). Ez lényegében azt jelenti, hogy a befektetési időszak teljes hozamából 0,5 vagy 1 százalékot elvonnak, amennyiben nem várjuk meg a papír lejártát, vagy MÁP+ esetében legalább a kamatfizetés időpontját.

Intézményi állampapírok

Lakossági befektetők számára is elérhetők

• a Magyar Államkötvények, amelyek a legkülönfélébb időpontban, futamidővel és kamattal kerültek kibocsátásra, és vannak fix, valamint változó kamatozásúak közöttük, sőt, fenntarthatósági célok finanszírozására szolgáló zöldkötvényeket is találunk,
• a Diszkont Kincstárjegyek, amelyeket jellemzően 3, 6 és 12 hónapos futamidővel, kamatfizetés nélkül eleve névérték alatti árfolyamon bocsátanak ki, a befektetői hozamot pedig a névértéken való visszaváltás biztosíthatja.

E papírokat lakossági befektetőként jellemzően a forgalmazóknál tudjuk megvásárolni. Ahogy a lakossági állampapírok többségére, úgy ezekre is eladási és vételi árfolyamot jegyezhetnek a forgalmazók, legyenek azok pénzügyi intézmények vagy a Magyar Államkincstár. Az állampapírok kibocsátását végző Államadósság Kezelő Központ honlapján megtekinthetők például a kincstári árfolyamjegyzés adatai, amelyből kiderül, hogy a Magyar Államkincstár mely állampapírt milyen árfolyamon adja-veszi, és ez milyen befektetési hozamot jelenthet a befektetőnek, amennyiben a papírt lejáratig tartja. Fontos, hogy mivel ezeket az értékpapírokat a befektetők a másodpiacon adják-veszik, ezért

az állampapír lejáratát megelőző időszakban a visszavásárlási árfolyamot a forgalmazók nem garantálják előre, az napról napra változhat.

Arra érdemes figyelni, hogy a 2019. június 1-je előtt kibocsátott állampapírokra is kamatadó vonatkozik, csak az ezt követően kibocsátottakat mutatja ábránk. Az itt látható hozamadatok akkor érvényesek, ha lejáratig tartjuk a papírokat. Egyéb esetekben a tényleges hozam a másodpiac alakulásától és a forgalmazó által meghatározott visszavásárlási árfolyamtól egyaránt függhet. A Magyar Államkincstár mint forgalmazó jelenleg 0,5-0,7%-ot von el az itt bemutatott állampapírok esetében akkor, amikor visszavásárolja ezeket az állampapírokat, továbbá arra is érdemes figyelni, a lejáratot megelőző 14. napig eladási és vételi árfolyamot is jegyez a kincstár, a lejáratot megelőző 13 napon belül azonban kizárólag vételi árfolyamot, a lejáratot megelőző 2 munkanapon pedig sem vételi, sem eladási árfolyamot nem jegyez.

A most látott intézményi hozamszintek potenciálisan jobb kamatot is kínálhatnak a FixMÁP 6,5%-a vagy a BMÁP 7% feletti kamata helyett, de csak jóval hosszabb lejáraton,

amelyen viszont ha nem lejáratig tartja a befektető az állampapírt, futnia kell a másodpiaci hozamkockázatot, ami különösen a nagyon hosszú lejáraton lehet magas az alacsonyabb likviditás miatt.

A DKJ a legkeresettebb intézményi papír

Az utóbbi években azt lehet megfigyelni, hogy egyre inkább szétválik a lakossági állampapírok és a lakosság kezében lévő állampapírok állománya, ami arra vezethető vissza, hogy egyre több lakossági befektető keresi az intézményi állampapírokat (volt idő, amikor a lakossági állampapírok állománya meghaladta a lakosságnál lévőt, ennek oka arra vezethető vissza, hogy intézményeknél is bent ragadtak lakossági állampapírok - nem véletlen, hogy az ÁKK azóta folyamatosan tart visszavásárlási aukciókat a forgalmazóknál).

Ezek között is egyértelműen a Diszkont Kincstárjegyek a legkeresettebbek, gyakorlatilag

a 2022 szeptemberétől látott 1000-2000 milliárd forint között állományi különbséget javarészt a DKJ iránti felfutó kereslet magyarázza,

ami összecseng azzal, hogy a DKJ-k hozama abban az időszakban kezdett el jelentősen emelkedni, jó pár hónapig 10-16% között lehetett velük keresni ( a prémium állampapírok között is csak akkortájt jelentek meg az első, 10% feletti kamatot biztosító termékek, és még így sem tudták sok esetben felvenni a versenyt a DKJ-k akkori hozamszintjeivel).

A lakosság által tartott DKJ-állomány 2023 első felében volt a csúcsán, több mint 1200 milliárddal, azóta, részben a kamatkörnyezet csökkenésének köszönhetően, a lakossági DKJ-állomány is visszaesett, tavaly decemberben 641 milliárd forintos szinten állt.

Úgy tűnik azonban, hogy az intézményi állampapírok, és ezen belül a DKJ-k iránti lakossági kereslet januárban ismét felélénkült, erre enged következtetni Nagy Márton korábbi közlése, miszerint a lakosság mintegy 139 milliárd forinttal növelte az állampapír-állományát február elejéig, és mivel tudjuk, hogy a lakossági állampapír-állomány 47 milliárddal nőtt, ebből kiindulva közel 100 milliárd forint az intézményi állampapírokban csapódhatott le az év első hónapjában.

A DKJ-k esetlegesen ismét felugró kereslete részben a lakosság kivárási politikáját mutathatja, hiszen az utóbbi hetekben, és a következőkben is jelentősebb kamatfizetések várhatóak, elsősorban a PMÁP-okból, és a DKJ-k hozama most magasabb, mint amit az átárazódó prémium állampapírok tudnak majd a következő évre nyújtani. Nem hoz viszont érdemben magasabb hozamot egy DKJ, mint egy FixMÁP, még a fix papír idő előtti visszaváltása esetén sem, így sokkal valószínűbb, hogy azok kereshetik most leginkább a DKJ-kat a lakossági befektetők közül, akik jelentősebb vagyonnal bírtak például a prémium állampapírban, és a lakossági állampapíroknál érvényben lévő értékesítési korlát miatt megtakarításuk egy részével kiszorulhattak a lakossági piacról.

Amire még érdemes gondolni

Összegyűjtöttünk még néhány szempontot, amire érdemes figyelni:

• a csökkenő infláció miatt ismét közelebb került egymáshoz a lakossági és intézményi állampapírok piaca a hozamkilátások szempontjából, így a jelenlegi környezetben érdemes résen lenni, és folyamatosan figyelni, hogy éppen a lakossági vagy az intézményi papírok között találunk kedvezőbb hozamokat (bár az ÁKK a lakossági állampapírok esetében igyekszik valamekkora hozamprémiummal operálni, ennek a prémiumnak a mértéke az utóbbi időszakban egyre csökkent).
• a visszavásárlási költség a Magyar Államkincstárnál MÁP+ esetében 0,5%, a PMÁP esetében 1% (ennyi az idő előtti eladási költség, még állampapírcsere esetén is), de más forgalmazóknál ennél jóval magasabb is lehet, különösen az értékpapírszámla egyéb költségeivel együtt, ezért érdemes alaposan tájékozódni szolgáltatóválasztás és -váltás előtt,
• nem lakossági állampapírok esetében a lejárat előtti eladás a másodpiac ingadozásai miatt jelentős hozamveszteséggel is járhat,
• az inflációkövető lakossági állampapírok esetében a jövőben kibocsátandó állampapír-sorozatok kamatprémiuma alacsonyabb és magasabb is lehet a mostaninál (a már kibocsátotté nem változik), így nem lehetünk biztosak abban, hogy egy jövőre megjelenő új PMÁP pl. ugyanolyan kamatozású lesz, mint a most megvásárolható,
• akármilyen állampapírt vásárolunk is, lejártakor újrabefektetési kockázatunk keletkezhet, vagyis a mai kamatkörnyezet nem vetíthető ki egy az egyben a jövőre, és akár a futamidő nem megfelelő megválasztásából is fakadhat, hogy jóval alacsonyabb állampapír-befektetési lehetőséget találunk majd folytatásként,
• emelkedő kamatkörnyezetben nem feltétlenül érdemes hosszú időre bebetonozni magunkat intézményi állampapírokba, mert ezzel lecsúszhatunk az időközben őket utolérő, esetleg magasabb kamatozásúvá váló lakossági állampapírokról,
• a kifizetett kamat újrabefektetése csak a MÁP+ esetében automatikus, így az újrabefektetési kockázat kamatváltozás esetén csak a kamatjövedelem esetében is fennáll,
• a 2019. június 1-je előtt kibocsátott vagy megvásárolt állampapírok kamatadókötelesek (a Babakötvény kivételével).

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ