Feladta a leckét a kormány az önkéntes nyugdíjpénztáraknak: idén egy eddigiektől merőben eltérő szerepben is helyt kell állniuk, ugyanis 2025-ben kivételesen lakáscélra is felhasználhatók a nyugdíjpénztári megtakarítások. A piaci szereplők mostani egyöntetű vélekedése az, hogy még kevés idő telt el ahhoz, hogy érdemi következtetésre lehessen jutni az adatokból, de jócskán voltak olyan pénztártagok, akik januárban élni kívántak az új lehetőséggel, és olyan is volt, aki már január másodikán reggel kopogtatott az ügyfélszolgálatnál, hogy felvegye a meglévő megtakarítását, amelyet lakáshitel-előtörlesztésre kívánt fordítani.
Januárban a hitel-előtörlesztés bizonyult a legnépszerűbb célnak
A Portfolio megtudta, hogy
az első hónap tapasztalatai alapján a hitel-előtörlesztés tűnik a legnépszerűbb célnak,
a legtöbb igénylő erre szeretné felhasználni a megtakarítása egy részét vagy egészét. Ugyanakkor minden forrásunk hangsúlyozta, hogy ez nem feltétlenül lesz így az egész év folyamán, hiszen a megengedett felhasználási célok terén számos esetben szezonális különbségek jellemzőek.
A téli hónapokban feltehetően kevesebben kezdenek lakásfelújításba, míg a jó idő beköszöntével ezek az igények emelkedhetnek. A lakásvásárlás pedig lassabb folyamat, az ingatlant ki kell választani, az eladóval meg kell egyezni, és csak azután következhet a tényleges finanszírozás.
2024. év végén a háztartások jelzáloghitel-tartozása megközelítette a 6500 milliárd forintot, melynek túlnyomó részét a lakáshitelek teszik ki. Fontos, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári változást elrendelő jogszabály értelmében idén nemcsak a lakáshiteleket, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is elő lehet törleszteni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból.
Egy pénztár máris korrigálta a kiáramló összegre irányuló várakozását
Lévén a lakáscélú felhasználás még nagyon friss változás, a pénztárak a Portfolio írásbeli kérdéseire egyelőre kevés információt tudtak közölni annak hatásairól, vagy egyáltalán nem is kommentálták a témát. Azonban a Magyar Nemzeti Bank felé minden hónapban adatszolgáltatást kell küldeniük, ami az első alkalommal meg is történt a múlt héten. Kérdés, hogy ezek az információk ismertek lesznek-e a nyilvánosság számára, és ha igen, mikor.
A Pannónia Nyugdíjpénztár tájékoztatása szerint az idei évre vonatkozó pénzügyi tervükben még 40 milliárd forintot meghaladó lakáscélú kiáramlásra számítottak, de az év eleje óta eltelt rövid idő tapasztalatai azt mutatják, hogy a tagok várhatóan ennél kisebb összeget fognak felhasználni. Januárban 275 igény futott be a pénztárhoz, összesen kicsivel több mint 1 milliárd forint összegben. A jelenlegi adatok alapján már a tervezettnél kevesebb, legfeljebb 25 milliárd forint nagyságrendű kiáramlást tart reálisnak a Pannónia.
Ez a 2024. szeptember végi 189 milliárd forintos kezelt vagyon arányában 13%-os mozgást jelentene.
Müller István, a Pannónia Nyugdíjpénztár üzletfejlesztésért felelős helyettes ügyvezetője elmondta, hogy a lakáscélú felhasználás lehetőségével érzésük szerint főként a 30-as és 40-es korosztály élhet, akiknek már van némi megtakarításuk, és éppen abban az életszakaszban vannak, amikor jellemző az ingatlanpiaci aktivitás, illetve a hiteltörlesztés. Ezzel szemben az idősebb pénztártagok, akik már közelebb járnak a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, inkább nem nyúlnak a megtakarításukhoz, hanem eredeti rendeltetésének megfelelően használnák fel azt, azaz nyugdíjas éveikre tartogatják jövedelemkiegészítés gyanánt.
Ezt megerősíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakáshitel-felvevők 60%-a a főadós életkorát tekintve 41 évnél fiatalabb, folyósított volumen alapján pedig 65% ennek a korosztálynak a részesedése. Az is tudható, hogy a legfrissebb (2023. év végi) adatok alapján a 30-44 éves korosztályhoz tartozó pénztártagoknak átlagosan 1,1 millió forint nyugdíjpénztári megtakarításuk volt, míg a 45-59 éves megtakarítókra fejenként 1,9 millió forint jutott. Igaz, hogy pénztáranként jelentős eltérések vannak az átlagos vagyon mértékét illetően.
A megtakarítók maradását támogatja az a körülmény is, hogy az utóbbi években kiemelkedően jó (gyakran 20% feletti) hozamokat termeltek a nyugdíjpénztári portfóliók, lásd az alábbi táblázatot. A pénztárak szempontjából tehát szerencsésebb az időzítés annál, mint ha például a veszteséges 2022-es évet követően nyílt meg a lehetőség a lakáscélú felhasználásra.
A Pannóniától azt is megtudtuk, hogy a nyugdíjba vonulások és 10 év utáni hozamkifizetések alapján szokványosnak tekinthető pénzkiáramláshoz képest januárban nagyjából megduplázódott a kifizetési igény, azaz érezhető a megnövekedett aktivitás, de közel sem akkora az érdeklődés, hogy az fennakadást okozzon a pénztárak folyamataiban. Habár a pénztáraknak a jogszabály értelmében 60 napos határidő áll rendelkezésükre a benyújtott igények kifizetésére, várhatóan ennél jóval gyorsabb, normál sebességű (akár másfél-két hetes átfutási idejű) kiutalásra fog berendezkedni a pénztár.
Akár teljesülhet is a kormány elvárása
Habár érdemes ismét aláhúzni, hogy még kevés idő telt el év eleje óta, a mostanáig rendelkezésre álló információink alapján reális lehet a kormány elvárása, miszerint 300 milliárd forintnak kell lakáscélokra kimozdulnia az önkéntes nyugdíjpénztári szektorból. Ha feltételezzük, hogy a szektor egészében a fentebb említett (egyetlen pénztártól hallott) 13% körüli arány valósul meg, akkor a referenciaként szolgáló – 2024. szeptember végi – 2165 milliárd forintos megtakarítási állományból egy év alatt mintegy 286 milliárd forintra rúghat a kiáramló összeg. Természetesen ez csak nagyon korlátozott információk alapján készített becslés, mégis viszonylag közeli eredményt ad a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, reprezentatív kutatásában látottakhoz, amely 215 milliárdos (10%-os) vagyonmozgásra következtetett.
Egyöntetű vélekedés: nem okoz turbulenciát a változás
Idén év elején a felügyeleti szerepkört is ellátó Magyar Nemzeti Bank az önkéntes nyugdíjpénztáraknak küldött vezetői körlevelében konkrét iránymutatásokat fogalmazott meg a lakáscélú felhasználás kapcsán, annak érdekében, hogy „a szektor szereplői időben észleljék és elkerülhessék a folyamat kapcsán esetlegesen felmerülő likviditási és működési kockázatokat”.
A körlevél 11 pontban részletezi a pénztáraktól elvárt intézkedéseket, melyek között szerepel, hogy a pénztáraknak módosítaniuk kell az alapszabályukat, 2025-re szóló pénzügyi és likviditási terveikben külön figyelmet kell fordítaniuk a lakáscélú felhasználásra,
a likviditáskezelés során szigorúan be kell tartaniuk a befektetési limiteket, illetve havi rendszerességgel adatot kell szolgáltatniuk az MNB felé.
A Portfolio-nak nyilatkozó források egybehangzó vélekedése, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak számára nem jelent működési kockázatot az idei változás, ilyen értelemben a mostani időszak viszonylag „eseménytelennek” nevezhető. A szektor könnyedén teljesíti az új évben rájuk bízott feladatot, így teljes nyugalom uralkodik a vezetők körében.
Abban is egyetértettek az érintettek, hogy az egész évben várható pénzkiáramlás mennyiségére vonatkozóan korai lenne bármilyen következtetést levonni az első egy-másfél hónap adataiból. A célok sorrendje is változhat még: ugyan januárban a hiteltörlesztési cél vezetett, az év folyamán az ingatlanvásárlás és -felújítás élénkülésére is lehet számítani.
Az egyik nyugdíjpénztári vezető hozzátette, hogy a megtakarítókat a józan ész vezérli, így arra számítanak, hogy mindenki a maga szempontjából logikus döntést fogja meghozni. A legtöbben feltehetően azért nem törik fel a megtakarításukat, mert elégedettek a pénztárak szolgáltatásával, amely kiemelkedően kedvező költségű, jó hozampotenciállal rendelkező nyugdíj-előtakarékossági konstrukciót kínál.
Tavaly számos pénztári portfólió 20% feletti hozamot termelt
Befektetési hozamok terén mind 2023-ban, mind 2024-ben rendkívül jól teljesítettek az önkéntes nyugdíjpénztárak. Volt honnan talpra állni, hiszen a 2022-es általános részvény- és kötvénypiaci leértékelődés közepette a pénztári portfóliók is szinte kivétel nélkül veszteséget szenvedtek el. Az azóta eltelt két év azonban bőven kompenzálta a türelmes megtakarítókat:
sok esetben kétszer egymás után kétszámjegyű hozam keletkezett, a legjobban muzsikáló portfóliók pedig két év alatt összesen 50 százalékkal is növelhették a tagok vagyonát.
Milyen lakáscélokra lehet fordítani a megtakarításokat?
A kormány 2024. szeptember 30-án jelentette be, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak feladatait oly módon bővítik ki, hogy 2025-ben átmenetileg különféle lakáscélokra is felhasználhatók lesznek a pénztári számlákon tartott megtakarítások. Az is elhangzott, hogy a kormány várakozása szerint 300 milliárd forint mozdulhat meg az intézkedés által – ez a 2024. szeptember végi, 2165 milliárd forintnyi kezelt vagyonnak a 14%-át jelentené.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak működését szabályozó törvény (Öpt.) értelmében a nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatásként a pénztártag részére 2025. december 31-éig a következő szolgáltatásokat is nyújtja:
a) a Hpt.-ben meghatározott jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása,
b) a Hpt.-ben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása,
c) a Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete (a továbbiakban együtt: lakás) korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása,
d) a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának, továbbá a lakás építésének támogatása.
A felújításként, korszerűsítésként elfogadott munkálatok listáját korábban itt ismertettük.
Címlapkép forrása: Craig Hastings via Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
