2011 és 2023 között a japán gazdagok és szupergazdagok vagyona több mint kétszeresére, illetve háromszorosára nőtt, míg a japán háztartások nagyjából 80 százalékát kitevő tömegek által birtokolt vagyon csak 42,2 százalékkal emelkedett - derül ki a Nomura Research csütörtökön közzétett jelentéséből.
A növekvő vagyoni különbségek nagyrészt a részvényeken elért nyereséggel magyarázhatók, amelyek általában a nagyobb vagyonnal rendelkező háztartásoknak kedveznek. A jelentés szerint 2023-ban a gyenge jen valószínűleg a gazdag japán háztartások által birtokolt külföldi befektetések értékét is felértékelte.
2011 végétől 2023 végéig a japán irányadó Topix index több mint háromszorosára nőtt, amihez hozzájárult Shinzo Abe volt miniszterelnök 2012-ben megkezdett, névadó gazdaságpolitikája. Az adatok azt mutatják, hogy Japán elmúlt mintegy egy évtizedének politikája jobban szolgálta a gazdagokat, mint az ország háztartásainak túlnyomó többségét. A reálbérek a 2023-ig tartó 13 évből csak háromban nőttek. Eközben 2023-ban a leggazdagabb japán háztartások felső 3%-a a háztartások nettó vagyonának 26%-át birtokolta.
A "gazdag" háztartásokat 100 és 500 millió jen közötti nettó vagyonnal rendelkező háztartásokként, a "szupergazdagokat" pedig 500 millió jen feletti vagyonnal rendelkező háztartásokként definiálva az NRI azt is megjegyezte, hogy
az elmúlt években a háztartások jelentős része váratlanul gazdaggá vált.
Vagyonuk olyan rendszereken keresztül gyarapodott, mint a munkavállalói részvénytulajdonosi programok és a kormány 2014-ben indított adómentes befektetési programja. A jelentés azt is megjegyezte, hogy 2023-tól kezdve a különböző gazdasági mutatók további növekedést mutatnak, ami arra utal, hogy a vagyonosok nettó vagyonára mindez további növelő hatás lehet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
