Megint a befektetési alapok győztek
2023 után 2024-ben is lekörözték a befektetési alapok az állampapírokat: a friss, tavaly december végi adatokkal bezárólag a lakossági megtakarítások között
a befektetési alapokban tartott megtakarítások állománya meghaladta a 11 200 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy tavaly közel 2500 milliárddal nőtt a befektetési jegyek állománya.
Csak a második helyre futottak be, és oda is csak nagy csata árán az állampapírok közel 1400 milliárddal, hiszen nem sokkal maradnak le a bankbetétek a harmadik helyen 1361 milliárdos állománynövekménnyel. A fenti számokban benne van az is, hogy a lakossági állampapírokból tavaly az ÁKK éves tervéhez képest 650 milliárddal kevesebbet vásároltak a magyarok, mivel a 2024-es finanszírozási tervben szereplő 1932 milliárd forintos növekmény a valóságban 1280 milliárdot tett ki (a fennmaradó 120 milliárd pedig egyéb intézményi papírok állománynövekedése).
Érdemes külön kiemelni a részvényeket, amelyeknek állománya decemberre átlépte a 2000 milliárd forintot, ami tavaly 420 milliárdos növekménynek felel meg.
Az állampapírok decemberben gyakorlatilag nullás tranzakciós adatot mutattak fel, míg a befektetési alapok több mint 200 milliárdot vonzottak be. Mivel a piaci tranzakciós adat tartalmazza az állampapírok felhalmozott kamatát is, várhatóan ebben nagyobb kilengéseket látunk idén is, ahogy a prémium állampapírok kamatot fizetnek.
Mindezzel együtt az állampapírok tavaly 1337 milliárdos pozitív tranzakciós mutattak, a befektetési alapokba pedig közel 1700 milliárd forint áramlott.
A részvények pedig annak ellenére tudták átlépni a 2000 milliárdos küszöböt a lakossági megtakarításokon belül, hogy tavaly 90 milliárd forint áramlott ki belőlük. Az állományváltozás tehát nem a lakosság részvények iránt megugró keresletének, sokkal inkább a piacok jó teljesítményének és az ezen keresztül jelentkező árfolyamhatásnak tudható be.
Az állampapírok esetében érdemes továbbá azt is kiemelni, hogy van különbség a fenti (piaci értéken) számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Ugyanis míg a fenti adatok alapján
a piaci állomány mintegy 1400 milliárd forinttal nőtt decemberig, addig a névértéken közölt adatok szerint ez a növekmény 1184 milliárd forint.
A különbség oka, hogy a piaci állomány (és tranzakciós adat) tartalmazza a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adat a nettó állományt mutatja, azaz a friss pénzek beáramlása és a kamatok visszaforgatása mellett a visszaváltásokat is tartalmazza.
Vagyis ez esetben a nettó állományváltozás 1184 milliárdja azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete több mint 200 milliárddal maradt el a piaci tranzakciós adattól a tavalyi évben. Azt nem tudni, hogy ebben mekkora szerepet tett ki a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása. Az viszont biztos, hogy ez a különbség egyre nő az utóbbi hónapokban.
A befektetési alapokon belül még mindig a kötvényalapokban van a legtöbb lakossági megtakarítás, ez december végén közel 4400 milliárd forintot tett ki. A második legnagyobb lakossági kategória a vegyes alapoké 2723 milliárddal, ezt pedig az ingatlanalapok követik valamivel több mint 1250 milliárddal.
Összességében tavaly nem a kötvény, hanem a vegyes alapok állományváltozása volt a legkiemelkedőbb 970 milliárddal, csak ezt követően jöttek a kötvények a maguk 775 milliárdos állományváltozásukkal, a harmadik helyet pedig a származtatott alapok csípték meg 240 milliárddal.
Mi a helyzet a bankoknál?
A bankok az állampapír-vásárlásért cserébe lefelezhetik az extraprofitadójukat, ehhez állampapír-állományukat a csökkentés mértékének legalább a tízszeresével kellett növelniük 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja között, napi átlagban.
Csakhogy arról legutóbbi cikkünkben írtunk, hogy a bankok nagy része nem tudta lefelezni tavaly az extraprofitadóját. Ennek eredményeként ahelyett, hogy a kormány által eredetileg várt 1300 milliárd forinttal nőtt volna, névértéken 70 milliárddal még csökkent is a bankok állampapír-állománya a jogszabályi bázisidőszakhoz képest, cserébe magasabb lett az adóbevétel. Novemberben érkezett aztán a kormány kegyelemdöfése, amellyel éppen a „trükköző” bankok jártak a legrosszabbul a jövőre nézve.
A külföldiek kezében a legtöbb magyar államadósság, de...
Amennyiben a teljes tortát nézzük, nagyot ugrott a bankok részaránya az államadósság-finanszírozásban, decemberben meghaladta a 24%-ot ez a szint. Mindeközben a lakossági részarány 28% közelébe ugrott, a külföldi szereplőké pedig visszaesett 30% alá.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
