Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Miért elengedhetetlen a pénzügyi énhatékonyság?
A pénzügyi döntések meghozatalával kapcsolatos önbizalom jelentős hatással van a pénzügyi viselkedésre. Azok, akik alacsony énhatékonyságot mutatnak, gyakran elkerülik a pénzügyekkel kapcsolatos tevékenységeket, nem készítenek költségvetést, és hajlamosak átgondolatlan döntéseket hozni.
Ez hosszú távon komoly következményekkel járhat, például eladósodáshoz vagy megtakarítások hiányához vezethet.
Ezzel szemben akik magas énhatékonysággal rendelkeznek, azok rendszeresen foglalkoznak pénzügyeikkel, ami sikert eredményez. Ez a pozitív spirál – amelyet Albert Bandura híres kanadai – amerikai pszichológus szerint egy önerősítő folyamat jellemez – tovább növeli a pénzügyi énhatékonyságot, és elősegíti a pénzügyi célok elérését.
Magyarország helyzete
Magyarország rendszeresen részt vesz az OECD által végzett pénzügyi kultúra mérésekben. Ezek a felmérések rendre kimagasló eredményt mutatnak a pénzügyi tudás terén, például az infláció, a kamatos kamat vagy a diverzifikáció ismeretében. Ugyanakkor a pénzügyi viselkedésben – például a költségvetés-készítés, megtakarítások és hosszú távú célok kitűzésének gyakoriságában – hazánk rendre a sereghajtók között van.
A kutatások szerint ez a kontraszt jelentős részben az alacsony pénzügyi énhatékonyságra vezethető vissza.
Azok, akik úgy érzik, nem elég kompetensek pénzügyeik kezelésében, gyakrabban folyamodnak elkerülő stratégiákhoz, ami még tovább erősíti a bizonytalanságot.
A pénzügyi énhatékonyság hatásai
A pénzügyi énhatékonyság nemcsak közvetlenül befolyásolja a pénzügyi viselkedést, hanem számos pszichológiai tényezővel is kölcsönhatásban áll:
- Önkontroll: Azok, akik jobban ellenállnak az impulzusaiknak és képesek hosszú távú terveikhez tartani magukat, magabiztosabbak a pénzügyekben.
- Pénzügyi attitűd: Az optimistább és előrelátóbb hozzáállás javítja az énhatékonyságot, míg a "carpe diem" szemlélet gyakran alacsonyabb szinthez vezet.
- Pénzügyi tudás: Az énhatékonyság és a tudás egymást erősítik: aki magabiztosabb, többet foglalkozik a pénzügyeivel, ezáltal növeli tudását, amely még nagyobb önbizalomhoz vezet ("gyakorlat teszi a mestert").
Hogyan fejleszthető a pénzügyi énhatékonyság?
- Gyakorlati képzések: A puszta elméleti oktatás helyett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati készségek fejlesztésére, például költségvetés-készítésre és pénzügyi célok megfogalmazására.
- Viselkedéstervezési technikák: Az előre megfogalmazott cselekvési tervek ("ha megkapom a fizetésemet, azonnal félreteszek 10%-ot") segítenek az egyéneknek abban, hogy könnyebben valósítsák meg pénzügyi céljaikat.
- Pozitív megerősítés: A pénzügyekkel való rendszeres foglalkozás sikereket hoz, amelyek tovább növelik az énhatékonyságot.
A pénzügyi énhatékonyság jelentősége társadalmi szinten
A pénzügyi énhatékonyság egyik legkézzelfoghatóbb példája az állampapír-vásárlási hajlandóságban érhető tetten.
A magyar állam az elmúlt években kimagasló feltételeket kínált – magas hozamokat, ingyenes számlavezetést –, mégis sokan inkább alacsony vagy nulla hozamú formákban, például készpénzben vagy bankbetétben tartották megtakarításaikat. Ennek egyik fontos oka, hogy az emberek nem érezték magukat kellően magabiztosnak, hogy "kötvényt" vásároljanak, és nehezen mozdultak el az évtizedek óta megszokott "készpénz–bankbetét–ingatlan" szentháromságtól.
A pénzügyi énhatékonyság tehát messze túlmutat az egyéni önbizalmon: alapvetően meghatározza a pénzügyi viselkedést, az életminőséget és egy ország gazdasági stabilitását is. Ezért mind az egyéneknek, mind a döntéshozóknak fontos feladata, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a fejlesztésére.
Egy magabiztosabb lakosság képes tudatosabb pénzügyi döntéseket hozni, ami nemcsak személyes jólétükhöz, hanem az ország gazdasági növekedéséhez is hozzájárul.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
