Baráti Ákos, a Jalsovszky ügyvédi iroda ügyvédje, partnere és nemzetközi adószakértője az eseményen arra tért ki, hogy mire jó és mire nem a bizalmi vagyonkezelés. A fontosabb gondolatok:
A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye már 10 éve létezik itthon, de korábban nem volt semmilyen adószabály hozzárendelve, emiatt fekete lyuk volt az egész intézmény. Aztán 2017-ben és 2019-ben megcsinálták az adószabályokat, és ezt követően kezdett felpörögni a köztudatban is ennek a létezése.
2023. szeptembertől december végéig ún. bemeneti adózás élt, szűk körben lehetett adómentes felértékeléssel élni. Ezt a szigorítást végül visszaállították a régi rezsimre, ennek értelmében, aki felértékelt vagyont tesz be egy alapítványba vagy vagyonkezelő struktúrába, az csak akkor éri el az adómentességet, ha legalább 5 évig bent hagyja a tőkeösszeget (a hozamot kiveheti) – mondta el a szakértő.
Az ügyvédi iroda által készített korábbi felmérés szerint bár sokakat (66%) a kedvező adózás is motivált arra, hogy vagyonkezelési struktúrájukat létrehozzák, ezzel együtt olyan fő szempontok is szerepet játszottak, mint
- a vagyonvédelmi, vagyonelkülönítési szempontok,
- hagyatéki vagyontervezés,
- házassági vagyonjogi szempontok,
- generációváltás előkészítése.
Összesen a válaszadók 4%-a mondta azt, hogy kevesebb mint 6 évig tervezi fenntartani a vagyonkezelési struktúrát. Ők lehetnek azok, akiket kizárólag az adóelőny érdekel – tette hozzá. Sokkal beszédesebb az, hogy a válaszadók 88%-a legalább közép távon, egy generáción keresztül szeretné fenntartani a bizalmi vagyonkezelési struktúrát.
Van egy 8%-nyi réteg, aki már most úgy gondolkodik, hogy legalább 50 évig fenntartaná. A hatályos szabályok alapján bizalmi vagyonkezelés 50 évre hozható létre, vagyis ez alapján több válaszadó is van, aki vagyonkezelő alapítványt hozott létre, aminek nincs időkorlátja. Illetve a hatályos jogszabályok is engednek arra teret, hogy a mostani bizalmi vagyonkezelés meghosszabbítható legyen – ismertette.
A válaszadók 50%-a már a BVK létrehozásakor konkrét vagyonkezelési irányelveket alakított ki, igaz, ebből 28% csak a halála vagy cselekvőképtelensége esetére korlátozná a vagyonkezelő mozgásterét. Az ügyfeleknek tehát fontos, hogy a második generációt iránymutatásokkal, utasításokkal lássák el.
Fajcsák Gábor, az RSM partnere és adóüzletág-vezetője a vagyonstruktúrák előnyeit és hátrányait ismertette.
A szakember úgy véli, nem feltétlenül éri meg a BVK olyan esetekben, amikor például a vagyonrendelni kívánt cég jelentős értéknövekedés előtt áll, illetve a vagyonelemek köre nem feltétlen indokolja (ha csak adóelőny a cél).
Felmerülhetnek jogi akadályok is, például a vagyon öröklési/házassági vagyonjogi vita tárgya, fedezetelvonás vagy a tulajdonostársak elővásárlási joga, pályázati előírások, NKP, stb.
Az is előfordulhat, hogy a vagyonrendelő maga nem áll készen még egy ilyen struktúrára, de lehetnek családi viták, elmérgesedett kapcsolat, transzparencia hiánya, nincs kompetens vagyonkezelő vagy éppen az is, ha a tulajdonos egyáltalán nem tervezi a jövőben eladni a céget. A szakértő kiemelte, hogy a kkv-státusz elveszhet üzletszerű BVK esetén.
A fentieken túl felmerülhetnek külföldi adózási kérdések is, ilyen az, ha a vagyonrendelő, kedvezményezettek vagy a vagyonelem külföldi illetőségűek vagy azzá válnak.
Vagyonrendelés esetén az illetőség országa adóztathatja a vagyonrendelést, továbbá akadályozó tényező lehet a külföldi vagyontárgy elidegenítésének külföldi adóztatása (pl. magyar vagyonrendelő külföldi ingatlanja, cége).
A kihívások között említette a külföldről származó céges osztalék forrásadóztatását (van ahol „átnéznek” a BVK-n), illetve a TBSZ tartási időszak alatt is felmerülhet a külföldi adóztatás, ha a kedvezményezett külföldi illetőségű.
Mindezeken túl külföldi illetőség esetén a hozamkifizetés az illetőség országában adóköteles lehet, ráadásul Magyarország is forrásadót szedhet, ami a TBSZ hozamokra is igaz (mentesség csak magyar illetőség esetén alkalmazható).
A szakértő kitért az „áteresztő entitás” problémájára, vagyis arra, hogy a kezelt vagyon ki nem fizetett jövedelme is adókötelessé válhat a külföldi kedvezményezettnél 8TBSZ tartási időszak alatt is felmerülhet a külföldi adóztatás).
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
