Néhány nappal ezelőtt a Christie’s tavalyi eredményeit tekintettük át; azóta a nagy vetélytárs Sotheby’s is nyilvánosságra hozta a 2024-re vonatkozó legfontosabb számait. A trend összeségében hasonlóan negatív, de a visszaesés mértéke nem egyforma.
A legfontosabb mutató természetesen a Sotheby’s esetében is a globális összforgalom, aminek nagyságát a ház most 6 milliárd dollárban adta meg. Ez jelentős, 23%-os visszaesés az előző, szintén forgalomcsökkenéssel zárult évhez képest, de ahhoz még elég volt, hogy 300 millió dollárral megelőzzék a nagy vetélytárs Christie’s-t. Viszonylag jelentős mértékben, 14%-kal csökkent a kalapács alá került tételek száma, de a forgalom ennél erőteljesebb visszaesése azt jelenti, hogy az elkelt tételek átlagára az előző évinél alacsonyabb volt. Az elkelési arány egyébként nem romlott, sőt valamelyest javult is; a tavalyi 85% az elmúlt évtized legjobb eredménye, ami jelzi, hogy a visszaesést inkább a szűkösebb kínálat, semmint a kisebb kereslet okozza. (Ez az arány egy százalékponttal rosszabb a Christie’s hasonló mutatójánál.) A ház számára fontos, hogy a kereslet a legmagasabb árfekvésű tételek iránt is élénk maradt; a 15 millió dollár felett elkelt tételekre 2024-ben többen licitáltak, mint egy évvel korábban.
A cég a többi piaci szereplőhöz hasonlóan a gazdasági peremfeltételeknek a műtárgybefektetések szempontjából kedvezőtlen alakulását, a feszült nemzetközi helyzetet és a globális gazdaság fejlődését kísérő bizonytalanságot jelöli meg a negatív trend fő okaként, de említ egy közvetlen műpiaci okot is, nevezetesen a kalapács alá került jelentős magángyűjtemények lényegesen alacsonyabb számát. (A ház forgalmának több mint a negyedét még így is olyan aukciók biztosították, amiknek valamennyi tétele egyetlen magángyűjteményből származott.) A még gyengébb eredménytől a Christie’s-hez hasonlóan a Sotheby’s-nél is a 17%-os növekedést mutató private sale üzletág mentette meg, ami 1,4 milliárd dollárral (a Christie’s-től 100 millióval elmaradva) eddigi történetének második legjobb évét produkálta. S miközben a private sales-ről az üzletág teljes forgalmán kívül többnyire nem sok szivárog ki, a Sotheby’s most legalább annyit elárul, hogy a forgalom 20%-át 20 millió dollár feletti áron értékesített művek alkották és a legnagyobb keresletnek Jean-Michel Basquiat, Alberto Giacometti, Claude Monet, Pablo Picasso és Andy Warhol alkotásai örvendtek. Ők valamennyien a nyilvános aukciókon is a legnagyobb sztárok közé tartoznak. A visszaesés nem egyforma mértékben érintette a kalapács alá került tárgycsoportokat; a legrosszabbul a képzőművészeti kategóriákba sorolható tételek szerepeltek, míg a luxuscikkek forgalma csak 4%-kal esett vissza.
Bár az összforgalmat tekintve a Sotheby’s valamivel megelőzte nagy vetélytársát, a legmagasabb áron elkelt tételeknél fordított a helyzet: a két tavalyi csúcsár, s köztük az egyetlen, ami túllépte a 100 millió dolláros küszöböt, a Christie’s-nél született. A Sotheby’s legnagyobb sztárja az elmúlt évben Claude Monet volt, aki egy 65,5 és egy 34,8 millió dolláros leütéssel a 2024-es toplistán a harmadik, illetve a nyolcadik helyet szerezte meg.
A Sotheby’s háza táján igencsak zajlott az élet tavaly; a céggel kapcsolatos számos hír nemcsak a művészeti sajtót foglalkoztatta, de elérte a politikai és gazdasági napilapok és folyóiratok ingerküszöbét is. A nehezedő piaci körülmények között a cég stratégiáját egyfelől a költségcsökkentésre való törekvés, másfelől viszont az előre menekülés jellemezte. Előbbi markánsan megmutatkozott a létszámcsökkentésben, ami a cég szinte minden egységét érintette; a legnagyobb mértékben a New York-i és a londoni központokat. Pontos számokat a cég nem kommunikált, de a nemzetközi művészeti sajtóban megjelent hírek szerint New Yorkban mintegy száz, Londonban pedig feleannyi munkatárs vesztette el az állását. A cég bonyolult pénzügyi helyzetéről terjedő pletykákat erősítette, hogy a 2019 óta egyedüli tulajdonos telekommunikációs és médiamágnásnak, Patrick Drahinak sürgős tőkeinjekció után kellett néznie. Végül a Abu Dhabi’s ADQ sovereign wealth fund szállt be egymilliárd dollárral a Sotheby’-be és kapott három helyet annak kilenc fős elnökségében. Az összeg 80%-át a The New York Times értesülése szerint adósságtörlesztésre fordították. (Drahi hat éve 3,7 millió dollárt fizetett a Sotheby’s-ért.) Az ADQ a részvényvásárlást „Abu Dhabi gazdasági kínálata további bővítésének lépéseként” interpretálta, mondván, hogy az lehetővé teszi a Sotheby’s expanzióját új piacok irányába, s ezáltal hozzájárul az Egyesült Arab Emirátusok gazdaságának diverzifikálásához is. Hasonlóan kommentálta a döntést Charles F. Stewart, a Sotheby’s vezérigazgatója is, mondván, a friss pénz „további beruházásokat tesz lehetővé és mélyíti kapcsolatunkat a Közel-Kelettel, ami számunkra komoly növekedési potenciállal rendelkező régió, ahol 2025-ben és a későbbiekben több kezdeményezést tervezünk”.
Több projekt megvalósítása már folyamatban is van: a Sotheby’s – legnagyobb vetélytársaihoz hasonlóan – új, reprezentatív székházba költözött a műpiacon mind fontosabb szerepet játszó Hong Kongban és a dinamikusan bővülő forgalmú Párizsban, New Yorkban pedig a Madison Avenue-n megszerezte a Marcel Breuer (Breuer Marcell) által tervezett, korábban a Whitney Museum of American Artnak otthont adó ikonikus épületet, ahová központi székházuk még ebben az évben beköltözik. A már új épületekben működő képviseleteknek is köszönhető, hogy a Sotheby’s kiállítóhelyei, bemutatótermei tavaly kétszer annyi látogatót fogadtak, mint egy évvel korábban.
Zajlik a földrajzi terjeszkedés is; az árverőház már nemcsak képviseletet tart fenn Szaúd-Arábiában, hanem idén már árveréseket is rendez a szaúdi főváros melletti Diriyahban. Az első, vegyes profilú aukcióra február 8-án kerül sor. A Szaúd-Arábia felé történt nyitás az emberi jogok ottani helyzete miatt éles kritikákat is kiváltott, de a Sotheby’s úgy látja, hogy az országban „az elmúlt évtizedben példa nélküli, pozitív változások történtek”, amik indokolják ezt a lépést.
Az árverőházak időről időre hozzányúlnak jutalékrendszerükhöz; ilyenkor nem is annyira a vásárlói jutalékok állnak a figyelem középpontjában, mint a beadói jutalékok; a módosítások célja mindig a beadói kedv növelése, illetve az értékesítésre szánt műtárgyak minőségi összetételének az adott ház üzleti stratégiájával való jobb összhangba hozása. Ezzel indokolta tavalyi változtatásait a Sotheby’s is, ám az új rendszer totális fiaskónak bizonyult, ezért az év vége egyik legfontosabb fejleménye a háznál annak bejelentése volt, hogy az új jutalékrendszert visszavonják és apróbb módosításokkal visszatérnek a régihez.
A Sotheby’s éves jelentése az idei évre vonatkozó optimista prognózissal zárul. Eszerint az idei év első negyedéve „az egyik legjobb lesz a cég történetében”, amit nemcsak a fentebb részben ismertetett fejlesztésekre alapoznak, hanem arra is, hogy az első hónapok aukcióinak már összeállt a mintegy 800 millió dolláros forgalmat ígérő anyaga, benne néhány igazán kiemelkedő tétellel. Nemcsak műalkotások érhetnek el – például az amerikai művészetnek szentelt Visions of America aukciók keretében – kiemelkedő eredményeket; nyolc számjegyű árakat várnak például az autóárveréseken kalapács alá kerülő Mercedesektől, Bugattiktól és Lamborghiniktől vagy egy 1714-es Stradivari-hegedűtől is.
Szerző: műtárgy.com
Címlapkép: A Sotheby’s 2024. június 9-i modern és kortárs aukcióján Szingapúrban. A Sotheby’s jóvoltából
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
