A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott, amelyben azt vizsgálta, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelkezések (MAR).
A pénzügyi felügyelet megállapította, hogy a magánszemély egyes ügyletkötéseivel több kereskedési napon tiltott piaci manipulációt követett el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett NordTelekom, Enefi, Őrmester és BÉT részvényekre vonatkozóan. Magatartása az érintett részvények tőzsdei kereskedési forgalmának alakulásáról hamis, félrevezető jelzéseket közvetített, így sértve a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ezáltal a tőkepiac integritását. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy hamis benyomást keltsen az értékpapírok valós piaci megítéléséről, keresletéről és kínálatáról, illetőleg forgalmáról - írja az MNB.
A magánszemély a vizsgált időszakban ugyanis olyan volumenű kereskedést folytatott, amelynek eredményeként a tőzsdei megbízásaiból teljesült kötések az érintett értékpapírok napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát is meghaladták.
Egyes kereskedési napokon ügyletei az összforgalom 40-90 százalékát is elérték.
Az érintett, Standard kategóriában kereskedett részvény piacának egyedi, így különösen az átlagos kereskedési volumenre és a likviditásra vonatkozó jellemzői alapján az MNB azt állapította meg, hogy amennyiben a napi összforgalom jelentős százalékát egyetlen piaci szereplő generálja, úgy ez a kereskedési magatartás potenciálisan alkalmas az érintett pénzügyi eszköz piaca kapcsán a valós piaci megítélés, azaz a tőkepiac többi szereplője által érzékelhető kínálati, keresleti vagy árazási viszonyok torzítására. Ilyen esetben ugyanis a piac szereplői befektetési döntéseiket abban a tudatban hozzák meg, hogy az adott részvényre valós, intenzív kereslet mutatkozik.
A piaci manipuláció akkor is megvalósul, ha annak elkövetőjének nem közvetlen célja a piaci manipuláció, tehát az elkövetőt az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak is tekinthető gazdasági cél, például valamilyen kereskedési stratégia végrehajtása vezeti. A jogsértéshez elég, ha csak a lehetősége áll fenn, hogy az adott megbízások hamis vagy félrevezető jelzéseket közvetíthetnek a tőkepiaci szereplőknek. A piaci manipuláció ugyanis generálisan tilos, és a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki – szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyleteket kössön, amik félrevezethetik a tőkepiac többi szereplőjét a kereskedés valós volumenéről, egyes papírok árfolyamáról.
Az MNB mindezek miatt megtiltotta a magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, és 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá.
A bírságösszeg megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély évtizedes tőkepiaci tapasztalattal rendelkezik, tevékenységét négy részvényre vonatkozóan és hosszabb időn keresztül folytatta. Egyebek mellett enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy az adott értékpapírok a BUX és BUMIX indexkosarakban nem szerepeltek. Mint minden ilyen ügyben, az MNB ez esetben is büntetőeljárást kezdeményez tiltott piacbefolyásolás gyanújával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
