Röpködtek a 10-20% közötti hozamok 2024-ben
Bár 2024 nem volt olyan kimagasló a hozamok szempontjából, mint 2023, azért így sem panaszkodhatnak a nyugdíjpénztári tagok. A részvénypiacok összességében jó évet zártak, de voltak bőven izgalmak, különösen a kötvény- és devizapiacokon láthattunk nagy volatilitást.
A nagyobb részvényhányadot tartó portfóliók tavalyi hozamai között bőven találunk 20% feletti teljesítményeket, a 10% feletti hozamok pedig csak úgy repkedtek.
Kérdés, hogy a tavalyi jó hozamok miképpen befolyásolják majd a pénztári tagok döntését most, hogy a kormány lehetővé teszi a pénztári megtakarítások egy részének lakáscélra történő felhasználását:
- Az MNB oldalán elérhető, legfrissebb, decemberi árfolyamadatok alapján egy olyan pénztári portfólió sincs, amely mínuszban végzett volna tavaly, sőt, kevés olyan pénztár van, amelynek portfóliója 10% alatti hozamot ért volna el a vizsgált évben.
- A pénztárak közül kiemelkedik az Alfa és a Pannónia Nyugdíjpénztár, mindkét szolgáltatónál van ugyanis olyan portfólió, amely 25% feletti hozamot ért el (mindkét esetben a növekedési és kockázatvállalóbb portfóliók).
- Ezeken túlmenően nagy teljesítmény, hogy a legtöbb pénztár esetében 15% feletti portfóliók sorát találjuk, ilyen az Alfa, az Allianz, az Aranykor, a Budapest, az MBH, az OTP és a Pannónia.
- Általánosan elmondható, hogy legalább 10%-os tavalyi hozamokat sokféle kockázatú portfólióval el lehetett érni, de elsősorban olyanokkal, amelyekben volt egy nagyobb adag részvénysúly is. A klasszikus és kockázatkerülő portfóliók a legtöbb esetben 10% alatt végeztek, részben a kötvényhozamok volatilitása miatt.
A magán-nyugdíjpénztári portfóliók teljesítménye kissé alulmaradt az önkéntes pénztárakéhoz képest, de a növekedési portfóliók itt is tudtak bőven 10% fölötti teljesítményt felmutatni. A júliustól már csak kettő megmaradt magánnyugdíjpénztár portfóliói közül
- a növekedési portfóliók teljesítettek tehát a legjobban, 15% feletti hozamokkal tavaly.
- A Budapest Nyugdíjpénztár növekedési portfóliója emelkedik ki a mezőnyből, amely tavaly 21,62%-os teljesítményt ért el.
Marad még nyugdíjra gyűjtő 2025-ben?
Az biztos, hogy a lakáspiac felrázására irányuló kormányzati terv meglehetősen nagy gyomrost visz be az egyébként is szenvedő önkéntes nyugdíjpénztári szektornak. Pedig 2024-ben úgy tűnt, kezdett kicsit magára találni a szektor:
- a tagi és munkáltatói befizetések összege minden negyedévben új csúcsot döntött,
- és hosszú évek óta először fordult elő, hogy nem csökkent, hanem nőtt valamelyest az önkéntes pénztári taglétszám.
A kormányzat most azzal számol, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő mintegy 2100 milliárdnyi megtakarításból 300 milliárd vándorolhat ki lakáscélra, de bármennyi is lesz a végösszeg, több szereplős lesz a hatás:
- fájni fog ez a nyugdíjpénztári szektornak, a kieső pénzek mellett a potenciálisan gyorsuló taglétszám-megszűnések miatt,
- a nyugdíjpénzeket kezelő vagyonkezelőknek, akik így fontos mandátumokat veszthetnek el,
- és nem utolsó sorban azoknak a pénztártagoknak, akik nem gondolják át alaposan, milyen hatással lehet a jövőjükre nézve a nyugdíjmegtakarítások idő előtti felhasználása.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
