2024-ben óriási mozgásokat láthattunk az amerikai kötvénypiacokon, annak ellenére, hogy az amerikai gazdaság az egész év során szép teljesítményre volt képes. A befektetők azonban folyamatosan az inflációs kockázatok és a recessziós félelem narratívája között ingadoztak, miközben az egész kötvénypiac viselkedését áthatotta a költségvetési helyzettől való félelem.
Ráadásul az év során történt egy óriási változás a kötvény és részvény közötti kapcsolatban, ami az év hátralévő részében meghatározta a piacok viselkedését és sok eddig jól működő kereskedési stratégiát teljesen átírt.
Emiatt érdemes megnézni mi is történt idén a kötvényekkel, mert ennek a jövő évre nézve is fontos üzenetei lehetnek.
Mi történt a kötvénypiacokon?
2023 őszétől megfigyelhet, hogy az amerikai 10 éves államkötvényhozama 3,8 és 4,5% közötti sávban ingadozik. Amikor a beérkező inflációs adatok a vártnál rosszabbak, illetve a reálgazdasági adatok erősek, akkor emelkedik a kötvény hozama, míg amikor a beérkező adatok a vártnál valamivel rosszabbak, akkor esésnek indulnak.
A 2024-es év kiválóan bemutatta, hogy mennyire nincsen konszenzus a befektetők között a gazdaság irányát illetően. Bár sokan recesszióra, de legalább a növekedés gyors lassulására számítottak, ez nem következett be. De ezzel együtt sokan maradtak azok is, akik az infláció miatt aggódtak.
A konszenzus hiányának volt köszönhető az, hogy nem láttunk egyértelmű iránt az amerikai kötvénypiacon és éppen ezért reagált a gazdaság pillanatnyi lassulására és gyorsulására indokolatlanul erősen az amerikai kötvénypiac.
A fenti állítás meglepőnek tűnik annak fényében, hogy az infláció az év során fokozatosan csökkent le, azonban az is igaz, hogy a maginfláció 3% felett ragadt. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy ez elsősorban az inflációs kosárban 27%-os súllyal jelenlévő lakhatási költségeknek köszönhető, amelyek jövőre nagyot csökkenhetnek a várakozások szerint.
A foglalkoztatottsági adatok azonban már sokkal érdekesebb képet festenek. A nem-mezőgazdasági álláshelyek számának növekedése az év első hónapjaiban a vártnál sokkal magasabbak lettek és arról árulkodtak, hogy talán annyira erős az amerikai gazdaság, hogy az infláció újra emelkedésnek indulhat. Áprilistól kezdve azonban egy váratlan lassulás miatt már azok tábora lett erősebb, akik a recesszió miatt aggódnak.
Azaz, hogy az év közepére az inflációs félelem narratíváját átvette a recessziós rettegés narratívája.
Az év utolsó hónapjaiban azonban egyfajta egyensúlyi helyzet alakult ki, ahol az infláció már nem csökken tovább, de a munkaerőpiac is egyensúlyban van.
2024 még arról is nevezetes marad, hogy a hozamgörbe meredeksége újra pozitív tartományba került. Ez akkor fordul elő, amikor a rövid lejáratú kötvényekhez képest a hosszú kötvények hozama magasabb. Ez pedig három esetben történhet meg:
- Erősödnek a recessziós félelmek, ilyenkor a rövid hozamok gyorsabban esnek, mint a hosszúak, hiszen a befektetők kamatcsökkentésre számítanak.
- Romlanak az inflációs kilátások, de a jegybank nem akar szigorítani a monetáris politikáján. Ilyenkor a rövid kamatok nem változnak érdemben, viszont a hosszú kötvényhozamok sokat tudnak ilyenkor emelkedni.
- A befektetők az adósságfinanszírozás miatt kezdenek el aggódni és ilyenkor elsősorban a hosszú kötvényhozamok tudnak elkezdeni emelkedni.
Az év során mindhárom jelenségre kaptunk ízelítőt:
az év elején az inflációs félelem miatt emelkedett a hozamgörbe meredeksége, majd az év közepén a recessziós aggodalmak miatt, majd az elnökválasztáshoz közeledve Trump elnök megválasztása lökött mégegyet a hozamgörbe meredekségén.
Az év egyik legfontosabb fejleményéről túl kevés szó esett
Ritkán fordul elő, hogy az év - befektetési szempontból - legfontosabb eseményéről ilyen kevés szó esik. Ez pedig nem más, mint a kötvények és a részvények közötti együttmozgás (korrelációs kapcsolat) megváltozása.
Egészen az év közepéig, amikor elkezdtek emelkedni a kötvényhozamok, akkor az amerikai részvényindexek esésnek indultak. Ennek oka, hogy a kötvényhozamok emelkedése az inflációs félelmeket tükrözte és az ezáltal beárazott szigorúbb monetáris politika ártott a részvényeknek.
Az év közepére azonban ez a kapcsolat megfordulni látszott és egyre növekedett az olyan kereskedési napok gyakorisága, amikor az emelkedő kötvényhozamok mellett is jó teljesítményre voltak képesek a részvényindexek. Ennek oka, hogy az inflációs kockázatok enyhülésével és romló gazdasági adatok fényében a kötvényhozamok már nem az inflációs kockázatokat, hanem a növekedési kilátások alakulását tükrözték.
Amikor ez a kapcsolat megfordult az annak a jelen volt, hogy az infláció miatt aggódók táborát legyőzte a növekedést féltők tábora.
Ezzel pedig egy olyan korrelációs kapcsolat kezdett el visszatérni a piacokra, ami az inflációs válságot megelőzően 20 éven keresztül uralkodott a piacokon. Ez pedig azt is jelentette, hogy a kötvények újra jó diverzifikációs eszközt jelenthetnek és már van alternatíva a részvényekkel szemben akkor, ha halmozódnak a gazdasági problémák.
Végezetül pedig egy rövid mese arról, hogy milyen messzire elér az amerikai kötvénypiac
2024 nyara kiváló példát szolgáltatott arra, hogy amikor a befektetők túlzottan egy dologra összpontosítanak, akkor fontos kockázatokat hagyhatnak figyelmen kívül, amelyek később visszaüthetnek.
Miután áprilistól kezdve esésnek indultak a kötvényhozamok, az amerikai részvénypiacok eufórikus szárnyalásnak indultak, amelyet ráadásul a mesterséges inteligenciával kapsolatos pozitív hírek is csak fűtöttek.
Eközben a japán jen gyorsuló ütemben gyengült az év elejétől kezdve. A japán jen mozgásában azonban kulcsszerepe van az amerikai kötvényhozamok alakulásának (kamatkülönbözet). Az év közepére eljött az a pillanat, amikor a japán jen az amerikai kötvényhozamok esésének ellenére tovább gyengült. Ennek oka az volt, hogy a befektetők egyre nagyobb mértékben vettek fel japán jenben hitelt, hogy azt más magasabb hozamot biztosító eszközbe fektessék.
Az eufórikus hangulat közben azonban a befektetők nem vették észre, hogy a japán jen fundamentumai megváltoztak. Amikor pedig egyszerre történt meg, hogy a japán jegybank kamatot emelt, az amerikai infláció nagyot lassult, miközben a vártnál rosszabb amerikai munkaerőpiaci adatok érkeztek, akkor egy hónap leforgása alatt 10%-ot erősödött a japán jen, míg a Nasdaq 100 technológiatúlsúlyos index 20%-ot, a japán Nikkei pedig 30%-ot esett.
Mi az idei év tanulsága a következő évre?
Az egyik legfontosabb tanulság, hogy
előfordulhatnak olyan időszakok, hogy a részvénypiacok túl sokáig figyelmek kívül hagyják mit csinál az amerikai kötvénypiac, de éppen ilyenkor jöhetnek létre az év legnagyobb befektetései.
Gondoljunk csak bele: az idei év legjobb short lehetőségét a részvénypiacokon épp az amerikai kötvénypiac és a japán jen kapcsolata hozta el, míg az egyik legjobb vételi lehetőség éppen az esés után jött, amelyben a munkaerőpiaci adatok nyomon követése mellett a hozamgörbe viselkedése is segítséget nyújtott.
További fontos tanulság, vagy inkább figyelmeztetés, hogy már közel lehet az a pont, amikor további hozamesés nélkül nem várható tartósan jó teljesítmény a részvénypiacoktól.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
