Egészséges akarsz lenni? Ezzel a lehetőséggel 150 ezer forintot is bezsebelhetsz az államtól!

Milyen előnyei vannak a tagságnak?

A teljesség igénye nélkül az előnyök közé sorolhatóak az alábbiak:

• Az egyéni befizetések és a munkáltatói hozzájárulás alapján 20%-os (2 éves lekötés esetén további 10%-ot), maximum évi 150 ezer forintos összeget visszaigényelhetjük a személyi jövedelemadónkból, melyet egyéni számlánkon írnak jóvá (ez a 150 ezer forint viszont az önkéntes nyugdíjpénztárakkal együtt érvényes maximális összeg, tehát a kettőnél egyszerre a maximális adójóváírásra játszani nem tudunk),
• a munkáltatók részben, vagy egészben átvállalhatják a tagdíj fizetését, és további hozzájárulásokat is tehetnek,
• az egyéni számlánkon lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetők igénybe,
• befizetéseink/egyéni számlánk terhére folyamatosan igénybe vehetjük a szolgáltatásokat, ezzel felkészülve váratlan egészségügyi kiadásokra is,
• ha pénztártagok vagyunk, közeli hozzátartozóink is igénybe vehetik a pénztárral szerződött szolgáltatók szolgáltatásait,
• az el nem költött befizetéseket a pénztár biztonságos eszközökbe fekteti, ami hozamot eredményezhet (viszonylag alacsony hozampotenciállal rendelkező, kockázatkerülő eszközökbe fektető értékpapírkosarat kapunk készhez),
• örökölhető.

Egészségpénztár és egészségbiztosítás – Mi a különbség?

Az egészségpénztárakban egy konkrét egyenleget halmozunk fel, amit elkölthetünk különféle szolgáltatásokra, míg az egészségbiztosítások esetén egy bizonyos rendszeres díjért cserébe a biztosító előre meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat térít (összegbiztosítás), vagy akár le is szervez (szolgáltatásbiztosítás), ha kockázati esemény történik.

Fontos különbség még, hogy mivel nem egy adott tőkét halmozunk fel az egészségbiztosításokkal, állami támogatás sem jár hozzá.

Az egészségpénztárral egy szinte biztosan bekövetkező, szabadon választott eseményre takarítunk meg, egy egészségbiztosítással viszont a valószínűségi alapon számított díj a kockázatközösséget gyarapítja, és csak az előre meghatározott egészségügyi szituációk valamelyikében segít a biztosító.

További pozitívum, hogy az egészség- és önsegélyező pénztárakkal számos (nem csak egészségügyi kiadással kapcsolatos) szolgáltatás igénybe vehető, az ezekre elszámolható konkrét összegekről azonban érdemes mindig a pénztárunknál érdeklődni:

Milyen szolgáltatások vehetőek igénybe egészség- és önsegélyező pénztárral?

Egészségpénztárral igénybevehető szolgáltatástípusok:

- egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;

- otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;

- gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés;

- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás;

- életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása lehet;

- a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása;

- a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;

- pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;

- hátramaradottak segélyezése a pénztártag halála esetén;

- az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása;

- szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése.

- természetgyógyászati szolgáltatás;

- sporteszköz vásárlásának támogatása;

- gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

Önsegélyező pénztárral igénybevehető szolgáltatástípusok:

- gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások;

- munkanélküliségi ellátások;

- tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;

- betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;

- hátramaradottak segélyezése halál esetén;

- nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;

- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;

- közüzemi díjak finanszírozásának támogatása;

- lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása;

- otthoni gondozás;

- idősgondozás támogatása;

- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás;

- életvitelt elősegítő szolgáltatás.

Milyen költségekkel kell számolni?

Megkérdeztük az egészségpénztárakat, hogy milyen költségekkel kell számolnia annak, aki ilyen szolgáltatásban gondolkodik. Elöljáróban érdemes kiemelni, hogy általában belépéskor is jelentkezhetnek költségek, illetve ott vannak az elvárt minimum tagdíjfizetési kötelezettségek, és a működési tartalék terhére levont díjak is.

A legtöbb egészségpénztár önsegélyező pénztár is egyben és egyaránt nyújthatja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket egy egészségpénztár, illetve egy önsegélyező pénztár nyújthat. A tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerül:

- fedezeti tartalék, amelyből a szolgáltatások finanszírozása történik (lényegében az itt megmaradó pénzt tudják felhasználni a pénztártagok),

- működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,

- likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. A befizetések tartalékok közötti megosztásának arányait a pénztár alapszabálya tartalmazza (erről bővebben később).

A belépési, illetve a havi tagdíjakat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

(A táblázatban csak azok a pénztárak szerepelnek, amelyek megkeresésünkre elküldték a vonatkozó adatokat.)

Ami ennél is érdekesebb, hogy mekkora költségeket vonnak el az egyes pénztárak a működési tartalék terhére, ugyanis ebben nagy különbségek lehetnek, végeredményben pedig ez a tagok által felhasználható összeget növelheti vagy csökkentheti.

Sok pénztár sávos költségelvonást alkalmaz, vagyis minél több pénzt fizetünk be, annál kisebb költséget vonnak el tőlünk százalékban kifejezve, végeredményben tehát annál többet költhetünk el. Találkozunk azonban olyan esetekkel is, ahol a pénztárak a befizetés összegétől függetlenül egységes költségelvonást alkalmaznak, ami kevésbé vonzó annak, aki tudatosan figyel a költségekre (sok esetben éppen a legnagyobb pénztáraknál találkozunk egységes, vagyis sávozás nélküli működési költséggel).

Az Életút pénztár költségeit a fenti ábra nem tartalmazza az eltérő sávozás miatt. Ez esetben az elvont díjak az alábbiak szerint csökkennek a befizetéstől függően:

• 1 – 60 000 forint között: 6,5%
• 60 001 – 180 000 forint között: 4%
• 180 001 – 360 000 forint között: 3%
• 360 000 forint felett: 1,5%

(Az Izys pénztár esetében további információ, hogy ha a pénztártag törzsvásárlónak minősül, akkor a vásárláskor feltöltött összeg 2%-át visszakapja a pénztártól, vagyis csak 3,9% lesz a költsége. További lehetőség a tagnak a levont százalék javítására, ha éveken keresztül nem használ fel a megtakarításából. 3 év után 10%, 5 év után 18%, 10 év után 33%-t kapja vissza a levont költségeknek.)

Nézzünk egy példát különböző éves befizetésekre (természetesen a befizetéseket lehet havi szinten, kisebb összegeben is teljesíteni).  Ez esetben az alábbi költségeket vonják el az adatokat közlő egészségpénztárak:

Bár nominálisan magasabb költséget jelent egy magasabb tagdíjra vetített elvonás, befizetésünk arányában azonban sokkal kisebb elvonás vonatkozik a magasabb tagdíjakra, ahogyan azt az előző ábra is mutatja.

Bónusz: még hozam is járhat a befizetésekre

Fontos leszögezni, hogy az egészségpénztár 268/1997. évi kormányrendeletében nincs meghatározva az egészségpénztárak számára használandó hozamszámítási módszertan, továbbá az egészségpénztáraknak rendeltetésüknél fogva nem a megtakarítási cél a fő profiljuk, sokkal inkább az adókedvezmény igénybevétele mellett optimalizálni a meglévő egészségügyi célú kiadásokat.

Mindez érthető, hiszen az egészségpénztárakba befizetett összeg általánosságban nem időzik sokat a tagi számlákon.

Ettől függetlenül a legtöbb pénztár az utóbbi években fel tudott osztani némi pozitív hozamot az egyéni számlák javára, amelyet az alábbi táblázat tartalmaz:

Persze nem csak a költségek, illetve az esetleges hozamok alapján érdemes válogatnunk:

• fontos szempont, hogy hány szerződésköteles szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézménnyel van a pénztárunknak szerződése,
• mennyi ideig érvényes és hány szolgáltatónál elfogadott a pénztár kártyája.

Ezeknek az összefoglaló adatait az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze:

Összességében tehát egy egészségpénztárnál magasabb költségekkel találkozunk, mintha ugyanezt a pénzt nyugdíjcélra tennénk félre. Azonban a kettő célja teljesen eltér egymástól.

• Ha valaki a nyugdíjas éveire gyűjtene és tudja nélkülözni a megtakarítását pár évig, egy önkéntes nyugdíjpénztárral is ki tudja használni az éves 150 ezer forintos állami támogatást.
• Ha viszont tudjuk, hogy több egészségügyi vagy gyermekekkel kapcsolatos kiadás is a láthatáron van, az egészségpénztár rugalmas pénzkivételi lehetőséget nyújt, ugyanúgy állami támogatással megspékelve.

Az pedig csak bónusz, hogy némelyik pénztár egész értelmezhető hozamot is jóváír a számlán, és kellő tudatossággal meglehetően alacsony szintre csökkenthetőek azok a bizonyos fix költségek (ha olyan pénztárt választunk, ahol a sávos elvonás ezt lehetővé teszi).

A nyugdíjcélú megtakarításokkal elérhető állami adójóváírásról bővebben itt írtunk:

88 milliárd forint és közel egymillió tag

Az MNB tavalyi évre vonatkozó Aranykönyve szerint összesen 11 egészség- és önsegélyező pénztár működik jelenleg Magyarországon. Ezeknél a szolgáltatóknál

2023 végén összesen több 88 milliárd forintos vagyont tartottak a tagok, a taglétszám pedig meghaladta az egymillió főt.

A szolgáltatók közül az OTP pénztára kezelte a legnagyobb, közel 25 milliárd forintos vagyont tavaly. A Prémium pénztár jött be a második helyre közel 21 milliárddal, a harmadik legnagyobb vagyont kezelő pénztár pedig az MBH Gondoskodás közel 18 milliárddal.

A tagok számát tekintve sem változik érdemben a fenti lista, egyedül a Vasutas előzi meg a Generalit. Látható, hogy a három legtöbb taggal rendelkező pénztárnál (OTP, Prémium, MBH) van a tagok közel 82%-a.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ