280 ezer forint állami ingyenpénzt kaphatsz, már csak pár napod maradt rá

Akár 280 ezer forint járhat vissza

Idén is év végéig van lehetőség befizetéseket kezdeményezni az önkéntes pénztári, nyugdíjbiztosítási vagy nyugdíj-előtakarékossági számlánkra ahhoz, hogy maximálni tudjuk a befizetések után járó állami támogatást.

• az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében évente maximum 150 ezer forintnyi adójóváírást igényelhetünk (ebbe beletartozik az egészség- és önsegélyező pénztárak után igénybe vehető adókedvezmény is, a kettőre együtt tehát maximum 150 ezer jár vissza),
• a nyugdíjbiztosítások után évente maximum évi 130 ezer forintnyi adójóváírás jár,
• a nyugdíj-előtakarékossági számlánál (NYESZ) pedig 100 ezer forint az éves adójóváírási limit.

Mindhárom esetben az éves befizetésünkhöz viszonyítják az adójóváírás mértékét, ennek arányában a fenti határok szerint 20%-os állami támogatást vehetünk igénybe, melyet szintén befektethetünk a számlán (az adóbevallásban kell rendelkezni arról, melyik nyugdíjszámlára kérjük az adójóváírást, de úgy is dönthetünk, hogy több számla között osztjuk meg az összeget).

Fontos, hogy együttesen ezekre a termékekre maximum 280 ezer forintnyi szja-t igényelhetünk vissza.

Amit mindenképp érdemes észben tartani, hogy

• az adójóváírás nem jár automatikusan, azt az adóbevallásunkban vissza kell igényelnünk,
• csak akkor tudunk adójóváírást igényelni, ha fizetünk személyi jövedelemadót.

Ha valaki katás vállalkozó, munkanélküli vagy családi adókedvezményen keresztül már visszaigényelte az szja-t, akkor nem tud élni a nyugdíjcélú megtakarítások adójóváírási lehetőségével.

A Pénztárszövetség külön felhívta a figyelmet arra, hogy az utalásoknak az idei utolsó banki munkanapig, azaz december 31-ig kell beérkezniük a számlákra ahhoz, hogy adóvisszatérítésre jogosítsanak. Ez azonban szolgáltatónként és nyugdíjcélú termékenként eltérhet, ezért érdemes tájékozódni a határidőről a szolgáltatónknál.

Az MNB statisztikái szerint a nyugdíjpénztárakban kezelt vagyonok a legmagasabbak, de nem sokkal maradnak le az életbiztosításokban (ezeknek egy részét képezi a nyugdíjbiztosítások) lévő díjtartalékok sem, míg NYESZ-en ennek alig ötödét tartják a magyarok.

A szerződésszámot tekintve az önkéntes kasszákban van a legtöbb tag, a három nyugdíjcélú megtakarítási forma közül azonban egyedül a nyugdíjbiztosítások és a NYESZ-t tartók száma tudott nőni tavalyhoz képest, az önkéntes pénztárak taglétszámában visszaesést látni (igaz, idén már volt egy pozitív fordulat ebben):

Melyik nyugdíjcélú megtakarítást érdemes választani?

Annak, aki azon gondolkodik, melyik nyugdíjcélú megtakarítást érdemes választani, összeszedtük a legfontosabb érveket és ellenérveket:

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye, hogy:

• itt a legnagyobb az adójóváírás maximuma (150 ezer forint az egészség és önsegélyező pénztárak után igénybe vett adójóváírással együtt),
• ez a legkényelmesebb megtakarítási forma, hiszen gyakorlatilag csak aktívan kezelt portfóliókat vehetünk igénybe, ezért nehéz mellényúlni,
• tíz év eltelte után hozzáférhetünk a hozamhoz (amely, ha kifejezetten nyugdíjra akarunk spórolni, nem nevezhető mindenképp előnynek, ugyanis időskori önmagunktól vesszük el ezt a pénzt),
• sőt, átmeneti jelleggel 2025-ben akár az eddigi teljes nyugdíjpénztári megtakarításunkat is felvehetjük lakáscélra (a 2024. szeptemberi egyenleg alapján),
• a munkáltató befizetése is gyarapíthatja a félrerakott vagyont.

Hátránya, hogy:

• ha megszorulunk tíz éven belül, nem férhetünk hozzá, maximum tagi kölcsön formájában, ami jelentős plusz költségeket jelenthet (kivéve persze a jövő évi kiskaput),
• pont a jövő évi pénzkivételi lehetőség egyben nagy hátrány is lehet, hiszen eddigi teljes nyugdíjra gyűjtött megtakarításunkat lenullázhatjuk, érdemes tehát megfontoltan átgondolni, érdemes-e és mennyit lakáscélra kivenni belőle.

Az MNB oldalán elérhető az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan is a megtakarítási célú életbiztosításoknál már évek óta elérhető Teljes Költségmutatókat (TKM), ezzel nemcsak egymással, hanem fő riválisukkal, a nyugdíjbiztosításokkal is összehasonlíthatóvá váltak a nyugdíjkasszák. A TKM-számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,41%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,86-5,69%-os terhelése. 

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás előnye, hogy:

• a tanácsadó, biztosító noszogat, hogy fizessük a megtakarításunkat rendszeresen,
• számos olyan plusz extrát tudunk venni, mint a kockázati kiegészítők (vagyis munkaképesség csökkenésére; rokkantságra, tartós betegségre is nyújthat fedezetet), a haláleseti alapbiztosítás, a díjátvállalás, árfolyamfigyelés (szintén nem feltétlen előny, erről itt írtunk), a sok esetben díjmentes portfólió-módosítás lehetősége,
• egységes, MNB által jóváhagyott költségmutatók és európai KID-dokumentumok teszik átláthatóvá ezeket a termékeket.

Hátránya, pedig:

• ez lehet a legdrágább termék, ha nem jól választunk, ha nem fizetjük rendszeresen, végig az előre meghatározott futamidő alatt, ha pedig az első 1-2 év után mondjuk fel, a tőkénk 80-100%-át is elbukhatjuk (mivel a már igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten is vissza kell fizetnünk),
• a tanácsadó, akinek a zsebébe vándorol a kezdeti költség jelentős része, jellemzően nem lesz ott húsz év múlva is mellettünk.

Nem árt tudni, hogy a nyugdíjbiztosításnál kétféle megtakarítási forma érhető el:

• befektetési egységekhez kötött (unit-linked) és
• garanciákkal működő (vegyes).

Előbbinél eszközalapok (lényegében befektetési alapok) közt kell válogatnia az ügyfélnek, míg utóbbinál a biztosító fekteti be a megtakarításunkat (kockázatkerülő eszközökbe, jellemzően állampapírba) és valamekkora garantált hozamot is fizet rá (technikai kamat, általában kevesebb, mint a termék teljes költsége).

Ahogyan arról pár hete írtunk, 20%-os adójóváírás nem jelent 20%-os hozamot a befektetett tőkére vetítve. Sőt, tíz év után például mintegy 3,3%-os, húsz év után 1,7%-os, harminc év után 1,2% többlethozamot biztosít az adójóváírás. A pontos szám a díjfizetések éven belüli eloszlásáról és magának a terméknek a saját hozamától is függ.

Arra azonban elég az adójóváírás, hogy ha még nem is tud pozitív hozamot termelni a biztosító ilyen hosszú időtávon sem, akkor is némi pozitív hozamot érjen el maga az ügyfél. Ilyen esetben is csaknem 20%-kal nagyobb összeg áll a nyugdíjbiztosítás megszűnésekor a megtakarító rendelkezésére, mint adójóváírás nélkül.

NYESZ

A NYESZ előnye, hogy:

• itt a legszélesebb a befektetési eszközök választéka, hiszen nemcsak befektetési jegyeket / egységeket, hanem kötvényeket, részvényeket, egyéb instrumentumokat is választhatunk,
• ha jól használjuk, ez a legolcsóbb megtakarítási forma,
• ha rövid távon fel kell törnünk a számlát, itt szenvedjük el a legalacsonyabb veszteséget,

Hátránya, hogy:

• a széles választék a pénzügyileg kevésbé tudatos ügyfeleknek zavarba ejtő lehet,
• a 20 százalékos adójóváírás maximális mértéke itt a legalacsonyabb (100 ezer forint, 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén 130 ezer forint),
• öröklés esetén az adójóváírásra való jogosultság elvész.

A NYESZ esetében pozitív fejlemény, hogy nőtt a számlanyitási aktivitás. Június végén a piacon összesen 93 ezer NYESZ-számla működött, az ezeken lévő megtakarítások állománya 538 milliárd forintot tett ki. Egy év alatt tehát 3000-rel bővült a NYESZ-számlák száma, a megtakarítási állomány pedig 93 milliárd forinttal nőtt, vagyis előbbi bő 3%-os, utóbbi bő 20%-os bővülésnek felel meg.

Összességében a szerződésszámok és tagi adatok azt mutatják, hogy míg a nyugdíjbiztosítások esetében az előző negyedévekhez képest is élénkebb szerződéskötés jellemezte a piacot, addig a nyugdíjpénztárak taglétszáma csökkent. Ahogy a fentiekben is írtuk, a NYESZ esetében pozitív fordulat, hogy az utóbbi negyedévekben a számlák száma nőni tudott.

Adózás

Az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítások (NYESZ, nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár) mellé nem csak szja-jóváírást lehet igényelni: ha lejáratig tartjuk őket, adómentesek is, így megspóroljuk többek közt a befektetési alapok, részvények, egyes kötvények, betétek hozamára fizetendő 15%-os kamatadót, valamint a 13%-os szochót is. Ha lejárat előtt feltörjük ezeket a termékeket, előfordulhat viszont, hogy adóznunk kell, az alábbi paramétereknek megfelelően:

TBSZ

Bár nem nyugdíjcélú megtakarítás és adójóváírás sem jár a Tartós Befektetési Számlára (TBSZ), sok időt spórolhatunk azzal, ha az év végén nyitjuk meg a számlánkat, hiszen az öt éves kamatadó-mentességi periódus már a következő év januárján elindul. Mivel a számlanyitás éve a gyűjtőév, idei megnyitással ezt az évet meg is tudjuk spórolni. Fontos, hogy a TBSZ-re most még nem vonatkozik a szocho-fizetési kötelezettség, idő előtti feltörés esetén az szja-t kell megfizetni, azonban ennek terhe

• 3 év után 10%-ra
• 5 év után 0%-ra csökken.

Csakhogy az elmúlt hetekben az NGM bejelentette, hogy egy jogszabály-módosítást terveznek, ennek értelmében a tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szocho-fizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, a befektetésekre vonatkozó szocho-fizetés bevezetése óta mind a TBSZ számlák számában, mind pedig az azon tartott megtakarítások összegében drasztikus növekedés volt megfigyelhető. Az intézkedés bevezetése óta a TBSZ számlák száma közel 100 ezerrel nőtt, ami mintegy 40 százalékos bővülésnek felel meg.

Ezzel mára a TBSZ számlák száma megközelítette a 360 ezer darabot, míg a számlákon tartott megtakarítások piaci értéke 2100 milliárd forintos emelkedést követően 5400 milliárd forint körül alakul.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ