Az MNB szerint erre azért volt szükség, hogy megszüntessék a befektetési szolgáltatói szektorral szembeni indokolatlan különbségtételt. Eddig ugyanis az alapkezelők forgalmazása során nem, kizárólag a befektetési szolgáltatók részére volt kötelező a megfelelési teszt felvétele. Egy-egy kockázatosabbnak minősülő alap esetében ugyanakkor különösen fontos az, hogy a befektető számára valóban a neki megfelelő pénzügyi terméket értékesítésék, ennek legfőbb záloga pedig a megfelelési tesztben rejlik - írják.
Kifejtik, hogy 2024 szeptembere előtt, ha az alapkezelő külön forgalmazót is igénybe vett a befektetési jegy forgalmazás kapcsán, eltérő értékesítési folyamattal találkozhattunk, attól függően, hogy kitől vásároltuk meg az értékpapírt.
Az alapkezelőkre ugyanis e tekintetben nem terjedt ki a megfelelési tesztet előíró, a befektetési szolgáltatókról szóló törvény (Bszt.) hatálya, így esetükben a forgalmazás során nem is volt kötelező a megfelelési teszt felvétele.
A jogszabály-módosítás egyebekben nemcsak az előzetes tájékozódás részét képező megfelelési tesztre vonatkozó Bszt. előírások, hanem számos más rendelkezés alkalmazását is kötelezővé tette az alapkezelők által végzett forgalmazásra, az egyik legszembetűnőbb változás azonban a megfelelési teszt megjelenése volt.
A korábbi jogszabályi környezet alapján a forgalmazási tevékenységet végző alapkezelők nem voltak kötelesek a megfelelési teszt felvételére. Az MNB ugyanakkor észlelte azt, hogy – elsősorban befektetővédelmi szempontból – jogi kockázatot hordoz az, amennyiben a szolgáltató a közel azonos tartalmú forgalmazási tevékenységek végzése során a Bszt. alapján köteles, míg a Kbftv. szerint nem köteles a teszt felvételére. A befektető ugyanis mindkét esetben ugyanazon tőkepiaci termékbe (befektetési jegy) fektet be, csak eltérő típusú szolgáltatótól, így eltérő rezsim hatálya alá tartozó előírások keretei között teszi ezt.
Az MNB álláspontja szerint a Kbftv. szerinti forgalmazás során az előzetes tájékozódás elmulasztása, így a megfelelési teszt felvételének hiánya elsősorban a komolyabb befektetési tapasztalattal nem rendelkező lakossági befektetők szempontjából jelentett kiemelt kockázatot.
Az MNB mindezen kockázatokra figyelemmel jogszabály-módosítást kezdeményezett, amely szeptemberben lépett hatályba.
A módosítás szerint az ABAK-oknak és az ÁÉKBV-alapkezelőknek forgalmazási tevékenységük során a Bszt. X. és XI. Fejezetének rendelkezéseit is megfelelően alkalmazniuk kell. Előbbi fejezetekbe – az előzetes tájékozódáson túl – beletartoznak a befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás végzésének egyes szabályai, így az ügyfelek tájékoztatására és a szerződéskötésre vonatkozó rendelkezések (előzetes tájékoztatási kötelezettség, ügyfelek minősítése, a szerződésre vonatkozó formai és tartalmi követelmények, valamint a szerződéskötés megtagadása) is. Mivel a Bszt. e rendelkezései több helyen továbbutalnak a befektetési vállalkozások szervezeti követelményeire és működési feltételeire vonatkozó uniós rendeletre (2017/565 EU rendelet), az alapkezelőknek a forgalmazás során ennek a szabályozásnak is meg kell felelniük.
A befektetési szolgáltatási tevékenységet eddig is végző alapkezelőknek minden bizonnyal nem fog sok újdonságot okozni a Bszt. szabályoknak való megfelelés, viszont a kizárólag a Kbftv. hatálya alá tartozó és ez alapján forgalmazást végző szereplőknek fel kellett készülniük a változások okozta újdonságokra. Az egyik ilyen kihívás a megfelelési tesztek felvételi és kiértékelési módszertanának megfelelő kialakítása lesz az alapkezelők részéről - írják.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
