Amennyit javult tavaly, annyit romlott idén a nyugdíjbiztonság, mivel világszerte egyre többen jönnek rá, hogy a munka utáni jövedelem finanszírozása terén magukra maradnak. A Natixis felmérésének eredményei azt mutatják, hogy 2015 és 2023 között 67%-ról 81%-ra nőtt azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy egyre inkább az ő felelősségük, hogy saját maguk finanszírozzák a nyugdíjas éveiket, ahelyett, hogy az állami és magánkasszákra támaszkodnának.
Minden ötödik nyugdíjra gyűjtő (19%) azt mondta, hogy még ha 1 millió dollárt tesz is félre, akkor sem engedheti meg magának, hogy nyugdíjba vonuljon.
A jelentés négy fő kockázatot azonosít, amelyek 2024-ben és később is hatással lesznek a nyugdíjbiztonságra.
- Kamatlábak: az alacsony kamatlábak a globális pénzügyi válságot követő több mint 15 év alatt a nyugdíjasok számára kulcsfontosságú kockázatot jelentettek, de a mai magasabb kamatlábak is új kockázatokat hordoznak. A pénzpiaci alapokba, betétekbe és hasonló eszközökbe fektetett több mint 6000 milliárd dollár megakadályozhatja a nyugdíjra gyűjtőket abban, hogy hosszú távon is fenntartható jövedelemre tegyenek szert.
- Infláció: Ha rövid távon csökken is az infláció, hosszú távon újra kell értékelni a megtakarítási és befektetési célokat, mivel nem zárható ki, hogy a jövőben ismét magasabb inflációs pályával szembesülünk.
- Államadósság: A 2008-as globális pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány jelentős mértékben növelte az OECD-országok államadósságát. A számlát valakinek ki kell fizetnie a végén, és ez világszerte hatással lehet az egyének nyugdíjbevételeire; sokan aggódnak amiatt, hogy mindez az állami nyugdíjkifizetések csökkenését hozhatja magával.
- Nagy elvárások, rossz feltételezések: Az egyetlen tényező, amelyet az egyének ténylegesen befolyásolni tudnak: saját elvárásaik. Akár nyugdíjasok, akár nem, fontos, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos feltételezéseik pontosak, pénzügyi elvárásaik reálisak legyenek.
Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni?
Az index 18 teljesítménymutatót tartalmaz, amelyek négy tematikus alindexbe vannak csoportosítva:
- a nyugdíjas évek pénzügyei,
- az anyagi jólét,
- az egészség
- és az életminőség.
Svájc 82%-os pontszámmal megelőzte Norvégiát a lista élén, ezzel letaszítva a trónról Norvégiát, amely két egymást követő évben is az élen végzett.
Norvégia nem esett messzire, 81%-os pontszámával csak a második helyre szorult vissza, míg Izland és Írország a harmadik, illetve negyedik helyet foglalja el.
Hollandia, Luxemburg és Ausztrália szorosan követi őket, és a tavalyi évhez hasonlóan mindannyian az első hét helyezett között végeztek.
Németország, Dánia és Új-Zéland zárja az első tíz helyezettet, a legjobban teljesítő országok között pedig Új-Zélandon a legjelentősebb a változás, amely két helyet rontva a tizedik helyre esett vissza.
Az összességében első tíz helyen szereplő országok általában minden alindexben jó teljesítményt nyújtanak. Svájc azonban az egyetlen olyan ország, amely már második éve az első tízben szerepel mind a négy alindexben.
A teljes, 44 országot tartalmazó listán Magyarország csupán a 32. helyet foglalja el, igaz, ez eggyel jobb helyezés, mint a tavalyi.
Összességében egyébként nem olyan rossz Magyarországon nyugdíjasnak lenni, a Numbeo számai és árai alapján Magyarország a 15. legolcsóbb hely a külföldieknek a nyugdíjba vonulásra, figyelembe véve a megélhetési költségeket, a vásárlóerő- és élelmiszer-indexet, továbbá az egészségügy, a biztonság és a lakásbérlés költségeit.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ