A műtárgy.com és a Deloitte Magyarország második alkalommal megjelent, a hazai műtárgyvásárlási szokásokat vizsgáló kiadványa – amely már online is elérhető – szintén a konferencián került először bemutatásra a résztvevő vendégek számára.
A konferencia első programpontjaként Kollmann Szilvia, a műtárgy.com alapító ügyvezetője, illetve Pleschinger Gyula, az MBH Bank Private Banking igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. A panelbeszélgetések során többször visszatért a konferencia egyik központi gondolata, melyet Kollmann Szilvia már a köszöntőben a vendégek elé tárt, mely szerint lehet-e kizárólag racionális alapon dönteni, vagy az érzelmek és a szenvedély is előkerül, amikor műtárgyvásárlásban gondolkodunk.
Pleschinger Gyula kiemelte a vagyontervezéshez holisztikus szemmel történő hozzáállás jelentőségét a banki világban, melyhez kapcsolódóan új dimenzióként említette a művészeti és a pénzügyi szektor közötti átjárás, a „tolmácsolás” biztosításának fontosságát is.
A nap első előadójaként Horváth Lilla, a műtárgy.com művészeti és partnerkapcsolati vezetője előadásában ismertette a legfrissebb, 2024-es adatokon alapuló és a nemzetközi mintát követő kutatást a hazai műtárgyvásárlási szokásokról. A 150 kitöltött kérdőív reprezentatív képet ad a hazai műtárgyvásárlók motivációiról, gyűjteményeik jellegéről és méretéről, piaci tájékozódásuk és vásárlásaik preferált csatornáiról és azokról a gondokról is, melyekkel a gyűjtés során szembesülnek. A gyűjtői szokások, tervek és tapasztalatok ismerete létfontosságú a műkereskedelem számára, de a tanulmány izgalmas információkkal szolgál maguknak a gyűjtőknek is, akik felmérhetik, hol tartanak kollekciójuk építésében.
A következő órában egy magángyűjtemény kialakulásának érzelmekkel teli történetét ismerhették meg a vendégek, melyben Dr. Antal Péter műgyűjtő nagyapja, majd később öröklés útján sajátjának mondható gyűjteményéről mesélt. A műgyűjtő kiemelte, hogy „a művek nem azért születtek, hogy raktárakban porosodjanak, hanem azért, hogy a köz számára elérhetőek legyenek”, így 2000-ben Antal-Lusztig néven nyilvánosan elérhetővé tette gyűjteményét, mely jelenleg 20 000 hazai és 600 nemzetközi darabbal büszkélkedhet.
Az előadásból azt is megtudhattuk, hogy Antal Péter életében akkor kezdődött a műgyűjtés, amikor a nagyapja egyik művész barátja megajándékozta őt egy képpel. Azóta számára a műtárgyvásárlás „egy örömforrás, ami jobbá teszi az életet.”
A kávészünet után kezdetét vette a nap első kerekasztalbeszélgetése. A résztvevők Rieder Gábor moderátor irányításával arról beszélgettek, hogy mit jelent valójában a mai művészeti szcéna diskurzusaiban egyre gyakrabban használt „ultra-contemporary” kifejezés. Az új tendenciát jelölő folyamat, mely 2022-re vált igazán leírhatóvá, a fiatal – jellemzően 1980 után született – művészekre vonatkozik, akik szédületes karriert futottak be pár rövid év alatt, elsősorban a kortárs képzőművészet spekulációkkal teli kereskedelmi világában. A beszélgetés alakulása során a résztvevők, akik mind különböző szakterületek képviselőiként voltak jelen, kitértek a Covid világjárvány és a különböző - de leginkább az Instagram - közösségi média felületeken robbanásszerűen megnövekedő művészeti irányú vásárlások közötti kapcsolatra is. Emellett a kerekasztal-beszélgetés egyik fontos aspektusa volt a művészek prezentálásnak képessége, melyet egy generációs különbségként azonosítottak a meghívott előadók.
A beszélgetés résztvevői Valkó Margit, a Kisterem galéria tulajdonosa, Vágó László műgyűjtő, a NEO Property Services vezérigazgatója, Vékony Délia művészettörténész, a HAB művészeti igazgatója és Rieder Gábor művészettörténész, kurátor, szerkesztő, tanácsadó voltak.
A panelbeszélgetést az Érmék és bankjegyek - éremgyűjtés és befektetés a gyakorlatban című előadás követte, melyben Nudelman László, a Nudelman Numismatica tulajdonosa számolt be az éremgyűjtésről, ami 14 éves kora óta a szenvedélye. Előadásában különbséget tett a klasszikus értelemben vett numizmatikai gyűjtés (érmék, bankjegyek) és a befektetési arany vásárlása között.
Az ebédszünet utáni panelbeszélgetés arra a kérdésre kereste a választ, hogy képes-e a műtárgy racionális döntéseinket emocionális alapra helyezni. Olyan szereplők vettek részt a beszélgetésben, akik mindegyike az üzleti világból érkezett a műkereskedelembe, de tevékenységüket átitatja a műtárgyak iránt érzett szenvedély. Személyes történeteikből kiderült, hogy bár valóban szenvedélyük a gyűjtés, emellett azért fontosnak tartják a racionális alapokon történő mérlegelést. Szecső Róbert például kiemelte, hogy a műtárgyvásárlásnál is „stratégiákat kell követni és szelekciókat kell szem előtt tartani, hiszen a műtárgy egy reál befektetés, valamint egy diverzifikációs eszköz.” A panelbeszélgetés egy másik kérdést is felvetett: van-e valami hajtóerő a gyűjtésben, ami a racionalitást ledönti? Míg Hradszki László szerint „mindig a szenvedély a hajtóerő”, addig Nemes Péter „megszerzési vágyként” azonosította a racionalitást háttérbe szorító döntést. A műtárgyvásárlási szokásokat vizsgáló kutatásból is az derült ki, hogy a vásárlás motivációit illetően a legjelentősebb tényezők az esztétikai és érzelmi értékek voltak.
A beszélgetés résztvevői Hradszki László műgyűjtő, közgazdász, Nemes Péter művészettörténész, a Nemes Galéria tulajdonosa, Szecső Róbert műgyűjtő, hitelintézeti régióvezető, Tausz Ádám üzemgazdász, az Art and Antique, Füred Art Week, Budapest Contemporary vásárok alapítója voltak. A beszélgetést Kollmann Szilvia moderálta.
A következő programpont a családi vagyontervezésbe avatta be a vendégeket. A családi műgyűjtemény a vagyontervezés rendszerében - öröklés és adótervezés címmel Dr. Illés István, az APELSO Wealth Management cégtársa tartott előadást a családi vagyon megőrzésének, gyarapításának, valamint a következő generációnak történő továbbadásának jogi aspektusairól. Beszédében a művészeti befektetések eszközosztályának modern reneszánszát vázolta fel, amelyben a pénzügyi trendek dinamikáját követhette nyomon a közönség. Illés István emellett ismertette a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány működését, mint magánvagyoni struktúrák részeit.
A konferencia utolsó kerekasztal-beszélgetésén a kortárs művészet szerepe került középpontba mint a belsőépítészeti tervezés és az enteriőrdizájn része. A kortárs képzőművészet egyre népszerűbbé, szinte divattá vált az utóbbi években, ahogyan a belsőépítészet és lakberendezés iránt is megnőtt az érdeklődés. A meghívott előadók egyöntetűen szoros kapcsolatot véltek felfedezni a műtárgyak és a belsőépítészet között, melyet az esztétikai élmény is erősít. Reisz Ádám kiemelte, hogy egy tervezési folyamatban a tervező „edukációs szereppel” bír, amikor a lakberendezés és a lakás műtárgyakkal való öltöztetéséhez kerül a sor. Ugyanakkor az is látszik, hogy egyelőre Magyarországon kevés szakember tudja orientálni ügyfeleit.
A beszélgetés résztvevői Blaskó Nikolett, az ACG alapító ügyvezetője, Jakab Dóra belsőépítész, Reisz Ádám építész, CEO, Rapa architects, Mári Andrea, a CODE Showroom alapító-tulajdonosa, Rechnitzer Dóra műgyűjtő, jogász voltak. A beszélgetést Osvárt Judit, az ELLE Decoration magazin főszerkesztője, a Magyar Formatervezési Tanács tagja moderálta.
Szerző: műtárgy.com
Képek forrása: műtárgy.com / Szántó András
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
