Portfolio signature

Eljött a nagy fordulat ideje a Molnál?

Vélhetően nem az idei a Mol-befektetők legjobb éve: az új szabályozói bejelentések, ellátásbiztonsági kérdőjelek és különadók árnyékában hiába hoz nagyon erős számokat negyedévről negyedévre a társaság, a piacok inkább a bizonytalanságot árazzák, ennek megfelelően a hazai blue chipek közül egyedül a Mol árfolyama nem emelkedett eddig idén, sőt. Az elmúlt hetekben bár nagyobb kilengések mentén oldalazást láthattunk a részvénynél, de így is egy rendkívül fontos szintre került a jegyzés, ahol sok minden eldőlhet: jöhet végre a várva várt felpattanás, vagy most fogják csak izgazán elengedni a Molt? Lássuk a kapaszkodókat.

Mi mozgatja mostanában a Mol árfolyamát?

Az alábbi fontosabb, kedvezőtlen vállalat-specifikus fejlemények történtek mostanában a Mol háza táján (a pozitívumokról lejjebb írunk):

  • A kormány július elején új különadó-struktúrát jelentett be, ami alapján az Ural/Brent különbségre kivetett adó küszöbét 7,5 dollár/hordóról 5 dollárra csökkentették augusztus 1-től kezdődően, ezen szint feletti árkülönbségre fizet a cég 95%-os különadót. Ráadásul a teher hatályát kiterjesztették 2025-re - ez a Molnak abban az évben a Concorde becslése szerint 15-40 milliárd forintos többlet pénzügyi kötelezettséget jelent, amely részvényenként akár 50 forintot is elérhet. Emellett a bányajáradék-emelést sem tartják kizártnak a szakértők, ezzel kapcsolatban van azonban egy friss fejlemény: a harmadik negyedéves gyorsjelentés közlését követően háttérbeszélgetést tartott az elemzőknek az olajtársaság, ahol többek között elhangzott, hogy a Mol hasonló megállapodást szeretne aláírni a járadék ügyében, mint 2023-ban.
  • Lukoil-ügy: hatalmas port kavart július közepén a hír, hogy váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának egy jelentős részét, miután egy június végén hatályba lépett ukrán szankció miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a Mol felé. Az ügy azóta megoldódott, de

    az ellátásbiztonság kérdésének újbóli felszínre kerülése nem tett jót a befektetői hangulatnak.

  • Aztán jött a feketeleves: az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban azt mondta, hogy 2025 elejétől leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el kőolajjal. Erre a hírre nagyon hevesen reagáltak a befektetők, ami nem csoda, hiszen a Mol még nem tart ott a finomítóknál a diverzifikációban, hogy az Adria vezetéken keresztül érkező, nyugati olajtermékkel teljesen pótolni tudja a kieső mennyiséget, ezért jelentős olajimportra kényszerülhet a társaság, ami nagy költségvonzattal járhat. Még napon belül jött azonban a cáfolat (és a tőzsdei reakció is), az ukrán elnöki tanácsadó délután kiadott egy saját magát pontosító közleményt, amiben azt üzente, hogy a hatályban lévő szerződéseket még teljesítik, de új tranzitszerződéseket már nem engednek megkötni.
  • Jelentős szlovák adóteher: tegnap számoltunk be róla, hogy egy év kihagyást követően Szlovákia 2024-ben újra kiveti a Mol leánycégére, a Slovnaftra a szolidaritási adót, ami a 2024-es nettó eredményt fogja érinteni. A Mol becslése szerint a 2024-es szlovákiai tevékenységei után kevesebb mint feleannyit fizet majd, mint amennyit 2022-ben fizettek - akkor mintegy 400 millió dollár szolidaritási adót fizettek be a szlovák állami költségvetésbe,

    ebből az jön ki, hogy a 2024-es adó mintegy 150-200 millió dollár lehet.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés