Milyen ügyfélszám- illetve vagyonbővülésre számítotok a prémium vagyonkezelés területén? Mi jelentheti az alapját ennek a bővülésnek, ha a teljes piac, illetve a Gránit számait nézzük?
Kótai Patrícia: A hazai prémium banki piacot az elmúlt években jelentős növekedés jellemezte, mind ügyfélszám, mind kezelt vagyon tekintetében – ami a Gránit Alapkezelőnél sem történt másként. Ez többek között annak is köszönhető, hogy folyamatosan növekvő trendet mutat a magas jövedelmű ügyfélkör bővülése, az általuk birtokolt vagyon, javul a pénzügyi tudatosság és ezzel együtt a befektetési hajlandóság is. Egy fiatalabb réteg is megjelent a prémium szegmens látókörében, akik idővel potenciális ügyféllé váltak, az ő generációjuk pedig gyakran nyitottabb az új technológiára és emellett keresik a különböző befektetési lehetőségeket is.
Tehát a Gránit Alapkezelő prémium vagyonkezelési üzletágánál továbbra is dinamikus vagyon és ügyfélszám-növekedésre számítunk. Célunk, hogy az egy ügyfélre jutó átlagos kezelt vagyonunkat, az elmúlt évekhez hasonlóan, növelni tudjuk.
Mennyiben tér el a ti szolgáltatásotok a hagyományos prémium banki szolgáltatásoktól?
K. P.: Semmiképpen sem sorolnám magunkat a hagyományos prémium banki szolgáltatók közé, hiszen az értékajánlatunk és az üzleti modellünk több ponton is eltér. A prémium vagyonkezelésünk keretén belül kizárólag diszkrecionális vagyonkezelést nyújtunk, magánszemélyek vállalkozások, alapítványok, egyesületek és akár önkormányzatok számára. A “klasszikus” prémium banking szolgáltatással annyi a közös bennünk, hogy a vagyonos ügyfélréteg számára nyújtjuk a szolgáltatásunkat, mi azonban nem differenciálunk: a prémium és a privátbanki szegmensek mellett a vállalati ügyfelek számára is megfelelő értékajánlatot tudunk kínálni.
A vállalati ügyfelekre is ugyanaz a belépési limit vonatkozik, mint a lakossági ügyfelekre?
Pozsgai Gábor: Nem teszünk különbséget a prémium vagyonkezelési belépési minimum küszöb tekintetében a cégek, kisebb alapítványok vagy magánszemélyek között, nekünk az ügyfél az ügyfél.
Azt tapasztaljuk, hogy különösen a kkv-k szegmense eléggé elhanyagolt a befektetési szolgáltatók szempontjából.
A brókercégek részéről azért, mert kevésbé vonhatók be kockázatosabb befektetésekbe, ezért az esetükben alkalmazható díjstruktúra jelentősen eltérhet attól, mint amit például egy nagyobb kockázatvállalási hajlandóságú, privátbanki ügyfél esetében alkalmaznak. A kkv-knak általában kisebb a kockázatviselési hajlandóságuk, nem feladatuk, hogy spekuláljanak a cég pénzével, így ők az esetek nagy részében legfeljebb a közepes kockázati befektetéseket preferálják.
K. P.: A vállalati ügyfelek általában kockázatkerülőbbek, preferálják a lekötött betéteket, bizonyos nagyságrend felett gyakran egyedi lehetőségeket kapnak a számlavezető bankjuktól, azonban ez a jelenlegi kamatkörnyezetben már kevésbé vonzó. Vagyonkezelés esetén enyhén magasabb kockázat mellett egy befektetési eszközökből álló portfólió számukra is extra hozamot biztosíthat, amellett, hogy a befektetésekkel kapcsolatos teendőket az alapkezelőnél végezzük, náluk nem szükséges ehhez külön szakértőket biztosítani. Célunk, hogy vállalati ügyfeleink úgy realizáljanak a betéti kamatoknál magasabb hozamot, hogy közben nem kell jelentős kockázatot vállalniuk.
Az előbb említettétek a diszkrecionális vagyonkezelést. Hogyan lehetne ezt egyszerűen elmagyarázni annak, aki még sosem hallott róla? A vállalati ügyfelek is keresik ezt a megoldást?
K. P.: A diszkrecionális vagyonkezelés egy olyan szolgáltatás, melyben a vagyonkezelő – esetünkben a Gránit Alapkezelő – az ügyfél nevében és érdekében, szigorúan meghatározott keretek között, de önállóan hozza meg a befektetési döntéseket.
Ez lényegében azt jelenti, hogy mandátumot kapunk arra, hogy levegyük a folyamatos döntések “terhét” ügyfeleink válláról. A vagyonkezelt megtakarításokért portfóliókezelő szakembergárdánk felel, akik a piacokkal kelnek és fekszenek.
Bevallom, hogy olyan esettel még nem nagyon találkoztunk, amikor egy ügyfél azzal kopogtatott volna be, hogy ő diszkrecionális vagyonkezelést szeretne, inkább az a jellemző, hogy az értékajánlatunk bemutatása, megismerése után örömmel élnek ezzel a fajta vagyonkezelési lehetőséggel. Kiemelten fontos számukra az, hogy az egyedi igényeiket alapul véve egy szakértői stáb hozza meg a befektetési döntéseket, és a szolgáltató végzi el az ezzel járó egyéb adminisztratív feladatokat, tranzakciókat. Ez egy vállalat számára is kényelmes, hatékony megoldást jelent.
P. G.: A vállalati ügyfélcsoport nem egy homogén szegmens. Vannak cégek, ahol egyáltalán nem rúghatunk labdába vállalati vagyonkezelés tekintetében. Ennek oka lehet például, hogy egyes cégek időszakonként jelentősen forráshiányosak lehetnek, esetleg csak nagyon rövid távra rendelkeznek likvid eszközökkel. Esetükben szóba sem kerülhet a vagyonkezelés. De még azoknál a vállalatoknál is, ahol átmenetileg vagy akár hosszabb időre nagyobb likviditás áll rendelkezésre, vagyonkezelési szempontból szerencsésebb, ha az ügyfél legalább egy évre nélkülözni tudja pénzeszközeit. Éppen ezért a vállalatok csak kisebbik részénél jöhet szóba a vagyonkezelés. Nagyobb részüknél a közvetlen befektetés lehet a jobb megoldás, például olyan befektetési alapokba, amelyek teljesítménye lényegesen meghaladhatja az általuk elérhető bankbetétek vagy állampapírok hozamát.
Mennyire keresik a digitális megoldásokat az ügyfelek? Milyen fejlesztések zajlanak a háttérben?
P. G.: Sokat lendít a digitális fejlesztéseken a Gránit Bankkal, mint anyavállalatunkkal való kapcsolat is, mivel ők hagyományosan nagy hangsúlyt fektetnek a digitális megoldásokra, ezek áldásos hatását egyre jobban érezni fogják ügyfeleink is. Ha jósolnom kellene, azt mondanám, hogy a prémium vagyonkezelési szolgáltatásunk digitális megoldások szempontjából belátható időn belül az első helyek egyikén lesz a piacon.
Mennyire aggódnak az ügyfelek a forintgyengülés miatt? Mennyire jellemző a devizában történő befektetés, akár a lakossági, akár az intézményi ügyfeleket nézzük?
P. G.: A forint gyengülésével kapcsolatos kérdések igazából csak most jöttek elő, előtte a forint egész évben erősebb volt, mint azt sokan gondolták volna. Nagyon nagy volt a forint kamatelőnye (carry) a vezető devizákkal, így például az euróval szemben is éppen ezért sok ügyfél tartotta forintban a megtakarításait, arra számítva, hogy így végül jobban fog járni, mint ha hasonló kockázatú eurós vagy dolláros eszközbe fektetett volna. Egészen októberig ez a stratégia kifizetődő is volt a számukra.
A kérdés persze most újra napirenden van, ugyanis vannak félelmek a költségvetés, az EU-s pénzek vagy geopolitikai problémák miatt. Arra a kérdésre, hogy várjuk-e azt, hogy mondjuk 430-ig rövid távon elmenjen az árfolyam az euróval szemben, ami érezhető vagyonvesztést jelentene az ügyfeleknek, az a válaszunk, hogy ilyen mértékű forint gyengülésre mostanában azért nem számítunk. Azt gondoljuk, hogy a jegybank, vagy a fiskális politikai döntéshozók (ha rajtuk múlik majd)
csak moderált mértékben engedik majd gyengülni a forintot, nem várunk drámai mértékű gyengülést, annak ellenére sem, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye azért okoz turbulenciákat a piacon.
K. P.: Ettől függetlenül a jelenlegi piaci helyzetben abszolút érdemes a devizák között is megosztani a vagyont a különböző devizák között, a prémium vagyonkezelt portfóliókban törekszünk is erre.
Mennyire jellemző az ügyfélportfóliókban a lakossági állampapírok tartása, és mire számíthatunk a kamatkifizetéseket követő időszakban?
P. G.: Nem mondanám, hogy az ügyfelek egészére jellemző az állampapírtartás. Amikor megjelent a szuperállampapír, sokan allokáltak bele pénzt, mert jobbnak tűnt, mint más piaci lehetőségek. Később, ahogy az infláció felszaladt, és megjelentek a magasabb kamatozású PMÁP-sorozatok, sokan ezekbe súlyoztak át. Ugyanakkor még mindig vannak, akik tartják a régi szuperállampapírjaikat, ami jelentős veszteséget okoz nekik ahhoz képest, amit az infláció követő papírokkal manapság kereshettek volna. A befektetői kör tehát egyáltalán nem homogén.
A piac várakozása szerint a kamatfizetésekből felszabaduló pénz egy része az ingatlanpiacra áramlik majd. Már most látszik egyfajta beszerzési pánik az ingatlanpiacon. A felszabaduló likviditás másik részét minden bizonnyal a befektetési alapkezelők, bankok, privátbankok fogják majd befektetni. Nehéz megmondani, mennyi marad állampapírban.
A 6-6,5 százalékos hozam már nem annyira vonzó, így előtérbe kerülhetnek azok a szolgáltatók, akik nagyobb hozamot ígérnek, könnyebb lesz ügyfeleket akvirálni, egyes szolgáltatók esetében akár olyan ígéretekkel is, amelyek nem teljesen szakszerűek.
Fontos különbség ugyanakkor, hogy valaki befektet egy kötvénybe és statikusan tartja, vagy rábízza a pénzét egy szakértőre, aki dinamikusan kezeli a portfóliót. Egy professzionális alapkezelő képes optimalizálni a hozamot, adott esetben eladni és venni kötvényeket a piaci várakozások függvényében. Ez adja a befektetési alapkezelők hozzáadott értékét.
Mindezeken túl nem lenne korrekt a részünkről, ha lakossági állampapírt helyeznénk az ügyfelek portfóliójába.
Egyrészt tudunk jobb hozamot elérni, amit a sokéves track recordunk is alátámaszt, másrészt nem lenne etikus vagyonkezelési díjat felszámolni olyan eszköz után, amit az ügyfél maga is könnyen megvásárolhat. Én azt gondolom, hogy egy vagyonkezelési díjjal terhelt portfólióban nem nagyon lehet létjogosultsága egy lakossági állampapírnak.
A Gránit Alapkezelő erős játékos az ingatlanpiacon. mennyire keresik az ügyfelek az ingatlanbefektetési lehetőségeket?
P. G.: Az ingatlanalapok jó diverzifikációs eszközök egy portfólióban. Sokszor ellentétesen mozognak a részvény- és kötvénypiacokkal, így kiegyensúlyozzák a portfólió teljesítményét. Azoknak is jó befektetési lehetőséget jelenthetnek, akiknek nincs elég tőkéjük közvetlen ingatlanvásárlásra, így közvetetten férhetnek hozzá az ingatlanpiachoz. A Magyar Posta Takarék Ingatlanalapunk portfóliója is rendkívül diverzifikált: tartalmaz ipari-logisztikai ingatlanokat, lakóingatlant, hotelt, bevásárlóközpontokat. Igyekszünk jó hozamú, jó minőségű ingatlanokat vásárolni, amelyek energetikailag és lokalizáció szempontjából is megfelelőek. A bérleti szerződések hosszú távúak, a bérleti díjak általában euróban vannak megállapítva, és a díjak nagyrészt évente indexáltak az eurozóna inflációjával.
Ha valaki a befektetései során nem rövid távra, hanem több évre optimalizál, számára mindenképpen javasoljuk az ingatlanalapokat. Ráadásul ezek a befektetések “automatikusan” szociális hozzájárulási adó mentesek – úgy véljük, hogy ez óriási fegyvertény lesz mellettünk, főleg hogy tervezőasztalra került a szocho-mentesség szigorítása –, sőt, Tartós Befektetési Számlán (TBSZ-en) tartva akár árfolyamnyereségadó-mentesek is lehetnek.
Ha már TBSZ, mennyire nagy a kereslet ilyen termék iránt, milyen trendeket láttok?
K. P.: Év vége felé közeledve rendkívül nagy érdeklődést tapasztalunk, a TBSZ továbbra is nagy népszerűségnek örvend. Ha valaki közepesen hosszú futamidőben gondolkodik, a megtakarításaira előreláthatólag nem egy vagy két év múlva van szüksége, bátran ajánljuk a TBSZ-t, hiszen ezzel optimális esetben mentesülni lehet az adófizetés alól, kevésbé optimális esetben csökkenteni lehet az adóterhet és ha a legrosszabb esetet nézzük, akkor időközben meg lehet szüntetni a megfelelő mértékű adófizetés mellett. Az ügyfél rosszabbul nem jár, a lehetőség viszont megvan arra, hogy amennyiben nem lesz szükség 3-5 éven belül az adott megtakarításra, akkor van egy remek opciója az adómentességre.
Az év vége felé haladva abszolút TBSZ-lázban égünk, sok ilyen igény érkezik, akár új számlanyitásokról, akár a régiek tovább görgetéséről beszélünk, viszonylag magas az átforgatási arány.
Milyen tőkepiaci eszközöket, szektorokat, régiókat ajánlotok most, melyek az izgalmas befektetések?
P. G.: Az eurós befektetések esetében a cégeknek az egyes szolgáltatók nem nagyon kínálnak jó alternatívákat. Sok vállalati ügyfél megmaradt abban a hitben, hogy az eurózónás kamatkörnyezet alacsony, miközben az alacsony kockázatú értékpapírok hozama az elmúlt időszakban jelentősen meghaladta a korábban tapasztalt szinteket. Véleményünk szerint a magyar cégek jelentős része nem igazán helyez kellő hangsúlyt arra, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb eurós befektetési lehetőségeket, megelégszenek azzal a remélt árfolyamnyereséggel, amit a forint gyengülésétől várnak egy adott időszakban.
Mi éppen ezeket a vállalati ügyfeleket célozva indítottuk el a közelmúltban eurós abszolút hozamú kötvényalapunkat, ami kifejezetten a jó minősítésű kötvénykibocsátók papírjaira fókuszál. Ha valaki 1-2 évig tudja majd tartani ezt a befektetést, valószínűleg nagyon jó eurós hozamot realizálhat majd. Az említett alapunkra jelentős keresletet tapasztalunk a magánszemély és a céges ügyfelek oldaláról is.
Még mindig jó befektetési lehetőséget látunk a hosszú magyar kötvények piacán is, különösen most, hogy a 10 éves államkötvény hozama az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett.
A magyar hozamgörbe csaknem valamennyi pontja ezekről a közelmúltban kialakult szintekről egy év múlva nagy eséllyel jóval lejjebb lesz, ezért a hosszú kötvény befektetések még mindig extra hozamot hozhatnak majd, bár az új amerikai elnök által beharangozott gazdaságpolitika okozhat majd meglepetéseket e téren is.
K. P.: Emellett megemlíteném azokat az alapokat, amelyeket kifejezetten a prémium vagyonkezelt ügyfelek számára hoztunk létre. Ezek különböző kockázati kategóriákban aktívan menedzselt befektetési alapok, melyek a portfólióink kialakításában jelentős szerepet játszanak. Ezeken felül az igencsak népszerű ingatlanalapjainkkal, különböző vegyes alapokkal, részvényalapokkal, például a saját Jövőkép ESG Részvény Befektetési Alapunkkal, színesítjük a portfóliókat az egyedi ügyfél preferenciáknak megfelelően
P. G.: Vannak zártkörű ingatlanalapjaink is, például a Torony nevű befektetési alapunk, ami kifejezetten prémium kategóriás irodaházakba fektet. A bérlői mix kitűnő bonitású, és maguk az ingatlanok is minden szempontból kiválóak. A Torony az elmúlt öt évben 11 százalék feletti hozamot produkált éves szinten, ami a korábbi “nullás” kamatkörnyezetet tekintve - amikor alacsony kockázat mellett a 4-5 százalékos éves hozam is rendkívül erősnek számított - nagyon attraktívnak tekinthető.
Mennyiben másabb az intézményi vagyonkezelés a prémium vagyonkezeléshez képest?
P. G.: Több ponton is különböznek. Ugyan mindkettőt az alapkezelő portfóliókezelői végzik, de részben más keretek és feltételek között, más típusú ügyfeleknek. Az intézményi vagyonkezelésnél általában nagyobb (általában sok milliárdos) vagyonokról beszélhetünk, és az intézmények döntéshozói befektetési szempontból általában képzettebbek, mint egy átlagos magánszemély.
Nagy különbség, hogy a prémium vagyonkezelés általában sztenderdizáltabb, kevesebb kivétellel. A díjstruktúra viszonylag kötöttebb, majdnem valamennyi ügyfelünk esetében ugyanaz a portfóliókezelés fix díja és esetükben közös sikerdíj modelleket is használunk. Az intézményi vagyonkezelésnél a díjstruktúra, – az egyéni igények alapján – sokkal flexibilisebb.
Mindemellett a termékpaletta is eltérő lehet a két fajta vagyonkezelés esetében. A prémium ügyfeleknek szűkebb termékkínálatból, főleg saját alapokból alakítjuk ki a portfóliókat. Intézményi ügyfeleknél az elérhető termékek köre jóval szélesebb – legyen szó egyedi részvényekről, derivatívákról, ETF-ekről. Az intézményi ügyfeleink nagyrészt szakmai ügyfélnek minősülnek, esetükben jóval nagyobb vagyonkezeléses volumenekről beszélhetünk, mint a prémium vagyonkezelt lakossági (magánszemély és céges) ügyfeleink esetében. Összességében tehát jelentős különbségek vannak a két vagyonkezeléses terület működése között.
Az interjú megjelenését a Gránit Alapkezelő támogatta.
Fotók és címlapkép forrása: Portfolio
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
