1,6% körüli díjért dolgoznak az alapkezelők
A 2022-es 1,65%-ról 1,61%-ra mérséklődött 2023-ban a befektetési alapok átlagos, súlyozatlan költségterhelése az MNB oldalán található friss információk szerint. Az elmúlt években azt lehet tehát megfigyelni, hogy a befektetési alapok költségterhelése nagyjából e körül az 1,5-1,6% körül ingadozik. Érdekes az is, hogy 2022-től minden érintett alapnak meg kell felelnie az MNB sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának, és úgy tűnik, ennek lehetett valami hatása az iparági költségek mérséklődésére.
Mit mutat a teljes költséghányados (TER)?
Hogy összességében mekkora költséggel is működik egy alap, azt a teljes költséghányados, vagyis a TER (Total Expense Ratio) mutatja meg, amely az alap összes korrigált költségének és a súlyozott átlagos nettó eszközértékének hányadosából adódik. Ennek segítségével összehasonlíthatjuk az egyes alapok költségszintjét. A korrigálás ez esetben annyit jelent, hogy az összes költségből kivonják
- az értékpapír tranzakciók díját,
- a bankköltségeket,
- a teljesítményarányos sikerdíjat, illetve
- az ingatlanalapok bizonyos költségeit,
tehát mindazokat a költségeket, amelyek az értékpapírok kereskedésével függnek össze.
Az ingatlanalapok a legdrágábbak
Mivel a súlyozatlan átlagnál a vagyonnal súlyozott TER érték sokkal pontosabb képet ad a hazai alapok költségterheléséről, ezért a továbbiakban ez alapján elemezzük az adatokat. A súlyozott átlagos költségteher alapján:
- Átlagosan 2,3%-ot kellett fizetni az alapkezelőknek azért, hogy a közvetett ingatlanalapjainkat kezeljék.
- A listán még magas, 2%-os költségterheléssel dolgoztak tavaly a közvetlenül ingatlanokba fektető alapok és a származtatott alapok is,
- ezt követően nagyjából fej-fej mellett végeztek a kötvénytúlsúlyos vegyes, a részvény, a dinamikus vegyes és az árupiaci alapok is 1,8-1,7%-kal.
- 1,4% körüli szinten a pénzpiaci, szabad futamidejű kötvény, az abszolút hozamú és rövid kötvény alapok következnek,
- majd 1% körüli TER leginkább a tőkevédett és kiegyensúlyozott vegyes alapokat jellemezte,
- 1% alatti költsége tavaly csak a hosszú kötvényalapoknak volt.
Összességében még mindig igaz, hogy a nagyobb kockázatot vállaló és ezáltal nagyobb hozamlehetőséggel kecsegtető alapok költségterhelése magasabb, míg az alacsony kockázatosságú eszközökbe fektető alapok esetében az elérhető hozammal párhuzamosan a költségek is kisebbek.
Az alábbi ábrából az is kitűnik, hogy a vizsgált 14 kategóriából csak 6 esetben nőtt egy év alatt a költségterhelés, ez is segíthette, hogy a piac egészét tekintve inkább csökkent az átlagos költségszint egy év alatt.
Ahogy korábbi cikkünkben utaltunk rá, a kategóriák közül elsősorban a származtatott és abszolút hozamú alapoknál volt szükség leginkább a sikerdíjszámítást adó eddigi benchmark felülvizsgálatára az MNB sikerdíjas ajánlása miatt, ehhez képest viszont csak az abszolút hozamú alapoknál látunk visszaesést a költségekben.
Az MNB még megjegyzi, hogy a legjelentősebb százalékos mértékű növekedés a TER mutatók között a kötvényalapoknál volt megfigyelhető, amelynek oka, hogy a legnagyobb nettó eszközértékű kötvényalapok vagyona jelentősen növekedett 2023-ban, továbbá költségeik is emelkedtek, így a súlyozott átlagként számolt TER mutató is megugrott.
Kvartilisek
Az alsó kvartilis (Q1) alatt található az adatok negyede, felette pedig az adatok háromnegyede. A felső kvartilis (Q3) lényegében az adatok felső részét felezi, mivel a felső kvartilis alatt van az adatok háromnegyed része, felette pedig az adatok egynegyede. A középső kvartilis pedig a medián (Q2), ami az adatok középértékét mutatja.
Gyertyadiagramon is ábrázoltuk az adatokat, hogy megnézzük, az egyes alapkategóriákon belül hol voltak a legnagyobb eltérések. Ez alapján a legnagyobb szélsőségek egyértelműen az abszolút hozamú alapokat jellemezték 2023-ban, ez esetben a legalacsonyabb és legmagasabb TER értékek között 13 százalékpontot (!) meghaladó különbségek is voltak (a Marketprog Esernyőalapja húzta fel itt a számokat.
A kvartilisekben a legnagyobb eltérések az árupiaci, a származtatott, az abszolút hozamú és az árupiaci alapoknál voltak. Ezeknél az alapoknál például a középső ötven százalék hossza 1,21-1,43%, tehát ebben az értékközben ingadozik a származtatott, árupiaci és abszolút hozamú alapok TER-értékeinek középső ötven százaléka.
Sok alapkezelőnél csökkentek a költségszintek
A befektetési alapkategóriák mellett alapkezelőnként is kiszámoltuk, hogy az általuk kezelt alapok összességében milyen súlyozott költségterheléssel érhetőek el. Tavaly a szolgáltatók kevesebb mint felénél emelkedett a TER-érték, közülük négy szolgáltató 2% feletti súlyozott átlagköltséggel dolgozott.
A vizsgált évben
- az Eurizon Asset Management által alkalmazott díjterhelés volt a legalacsonyabb a piacon 0,69%-kal, de most felzárkózott mellé az Equilor Alapkezelő is.
- Őket követte a Hold 1,13%-kal,
- majd a VIG Alapkezelő következett 1,15%-os súlyozott átlagos TER-értékkel.
Az, hogy egy alapkezelő milyen költségterhelésű alapokkal rendelkezik, nem feltétlenül azt mutatja, hogy mennyivel drágábban dolgozik, mint a másik, hanem azt is, hogy az egyes alapkezelők milyen típusú befektetési alapokkal dolgoznak.
Például egy olyan alapkezelőnél alacsonyabb súlyozott TER-érték jöhet ki, amelynél a kezelt vagyon egy jelentősebb részét teszik ki például a pénzpiaci és kötvényalapok, és ugyanígy magasabb értéket láthatunk azoknál, akiknél a magasabb költségű, például abszolút hozamú vagy ingatlanalapok dominálnak a kezelt vagyon tekintetében.
Ami kijelenthető, hogy egyes alapkezelőknél látszanak a költségcsökkentés irányába tett lépések, az Eurizonnál, az Equilornál, a Holdnál, a VIG-nél, az Ersténél, a Signal Idunánál (korábban Alpha), a Generalinál, a Raiffeisennél, az Amundinál és az OTP Ingatlannál is csökkentek a költségterhelések 2022-höz képest.
Voltak persze olyanok is, mint a Marketprog vagy az OTP, ahol nagyobbat ugrott éves összehasonlításban a TER-érték, de ismételten hangsúlyozzuk, hogy ezekben az esetekben a tudatos költségcsökkentés vagy éppen -növelés mellett legalább annyira nagy szerepet játszik az is, hogy az alapkezelő "portfóliója" milyen típusú alapokból tevődik össze (az OTP-nél például a jelentős pénzek áramlottak be tavaly kötvényalapokba, ez magyarázhatja a megugrást).
A gyertyadiagramon a kvartilisek alapján a legnagyobb eltérések az Apelsonál, az Equilornál és a Marketprognál voltak, a minimum és a maximum TER értékekben a Marketprog, majd az Eurizon lóg ki felfelé a sorból 5 százalékpontot meghaladó különbséggel.
Egyre kevesebb, de még találni olcsó alapot
A befektetési alapok szintjén megnéztük azt is, hogy kategóriánként melyek voltak a legalacsonyabb és legmagasabb költségekkel dolgozó alapok. A minimum TER értékeket bemutató alapoknak egy kivétellel mindnek 1% alatt volt a költségterhelése, sőt, egyes alapokat „szinte” ingyen is megkaphattak a befektetők. A legmagasabb TER értékeket tartalmazó oszlopban már nagyobb a szórás, 1,63%-tól egészen 13,15%-os költségterhelésű alapot is találni:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
