Tovább nőtt a bankok állampapír-kereslete
Mint arról korábban is írtunk, a bankok az állampapír-vásárlásért cserébe lefelezhetik az extraprofitadójukat, ehhez állampapír-állományukat a csökkentés mértékének legalább a tízszeresével kell növelniük 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja között, napi átlagban.
Bár július végén arról írtunk, hogy a bankok egy része lemondott ennek a feladatnak a teljesítéséről, a számok most mégis azt mutatják, nem voltak tétlenek, szeptember végén 11 158 milliárd forintnyi államkötvényt tartottak, vagyis 1220 milliárddal többet, mint júniusban. Ha feltételezzük, hogy a szeptemberi állomány marad végig a következő hónapokra is, akkor az idei év 10 473 milliárdos átlaga mintegy 1000 milliárd forinttal haladná meg a tavalyi év első négy hónapjára kalkulált 9436 milliárdos állományt, vagyis
akár 100 milliárd forinttal tudják a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek,
miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Fontos hangsúlyozni, hogy nagy eltérések lehetnek az egyes bankok számai között, a fenti számok ráadásul a teljes szektorra kalkulált értékek. Az első félévben 972 milliárd forint volt a bankok nyeresége úgy, hogy 111 milliárd forint extraprofitadót számoltak el, még a felezés feltételeinek szigorítása előtt.
Amennyiben a teljes tortát nézzük, itt is szembeötlő a bankok növekvő részaránya az államadósság-finanszírozásban, amely szeptemberben már meghaladta a 22%-ot. Mindeközben a lakossági részaránya 27% alá csökkent, a külföldi szereplőké pedig továbbra is 31% felett tartózkodik.
Tarolnak a befektetési alapok a lakosságnál idén
Az idei első három negyedév adatai alapján a lakossági megtakarítások között továbbra is nagyot mennek a befektetési alapok: szeptember végére megközelítette a 10 600 milliárd forintot az itt tartott megtakarítások állománya, ami azt jelenti, hogy
idén eddig már 1851 milliárddal nőtt a befektetési jegyek állománya.
A második legnagyobb állományváltozás az állampapírokhoz kötődik 1108 milliárddal, a bankbetétek pedig a harmadik helyen szerepelnek 777 milliárddal.
Az MNB adataiból az is kitűnik, hogy a befektetési alapok fenti számaiból 571 milliárdot a kedvező árfolyamhatások magyaráznak, míg például a részvények pozitív állományváltozása csak a részvénypiaci emelkedésnek volt köszönhető eddig idén, a lakossági kereslet ugyanis negatív volt.
Az állampapírok esetében érdemes kiemelni, hogy van különbség a fenti (piaci értéken) számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Ugyanis míg a fenti adatok alapján
a piaci állomány mintegy 1100 milliárd forinttal nőtt szeptemberig, addig a névértéken közölt adatok szerint ez a növekmény 1169 milliárd forint.
A különbség oka, hogy a piaci állomány (és tranzakciós adat) tartalmazza a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adat a nettó állományt mutatja, azaz a friss pénzek beáramlása és a kamatok visszaforgatása mellett a visszaváltásokat is tartalmazza.
Vagyis a nettó állományváltozás 1170 milliárdja azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete mintegy 70 milliárddal haladja meg a piaci tranzakciós adatot idén eddig, a kettő közötti különbséget pedig a kamatkifizetések magyarázzák. Azt viszont nem tudni, hogy ennek a keresletnek mekkora részét képezi a friss pénzbeáramlás, és mennyi köszönhető a kamatok újrabefektetésének.
A befektetési alapokon belül továbbra is a kötvényalapok hódítanak a lakosság körében, olyannyira, hogy szeptember végén a lakossági megtakarítás ebben a kategóriában meghaladta a 4 200 milliárd forintot. Ezt követően a vegyes alapokban van a legtöbb lakossági közel 2450 milliárddal, majd az ingatlanalapok következnek közel 1275 milliárddal.
Nő a megtakarítás a bankbetétekben is
A számok alapján a bankbetéteknél is egész komoly összegek csapódnak le a lakossági megtakarítási piacon zajló csatában, az év első kilenc hónapjában 777 milliárddal ugrott meg az állomány.
Címlapkép forrása: EU
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
