A legjövedelmezőbb hosszútávú befektetési lehetőségek nagy megatrendekből jönnek - kezdi elemzését Zsiday Viktor. Ilyen lehet például az, ha egy ország hosszú, mély recesszió után kilábal a válságból, és évekig tartó felértékelődésen esnek át az ottani eszközök (pl. Magyarország a 2006-12 közötti depressziós időszak után, vagy Görögország 2017-18-tól). Ugyanakkor hasonló mély, sok éven át tartó strukturális trendek vannak iparágakban, részpiacokon is.
A szakember szerint az urán piacán is egy ilyen megatrend zajlik, ami ugyan nem most kezdődött, és nem is egyértelmű, hogy most van a jó beszállási pont, de sok éven át tud tartani.
A nukleáris energia a 60-as évektől a 80-as évekig szárnyalt, de a csernobili katasztrófa, a zöld mozgalmak tiltakozása, majd a fukusimai baleset évtizedekig tartó pangást hozott. Azonban a klímaváltozás valószínűleg gyorsul (a korábbi kb. 0,2 fok/évtized globális emelkedésről valószínűleg 0,3-0,4 C /évtizedre léptünk), hatásait egyre többen érzik, és egyértelművé vált, hogy az energiamixben szükség lesz a jelenleginél sokkal több atomerőműre: az egyre növekvő elektromosság iránti igény máshogy nehezen kielégíthető (ennek éppen mostanában adtak új lökést a rendkívüli energiaigényű adatközpontok, nem véletlen, hogy szinte az összes nagy tech-cég éppen atomenergetikai megállapodást jelent be vagy fontolgat).
A zöld mozgalmak is egyre kevésbé ellenkeznek: a lelkes környezetvédők nagy része atomellenes volt 20-30 éve, most már nem ez a helyzet. Így a lakosság, és a politikusok nézőpontja is változóban, tehát minden adott ahhoz, hogy a nukleáris energia teret nyerjen - írja Zsiday. Adott tehát egy technológia ami az eddigi elutasított státuszból kezd visszatérni, és szükség is van rá. Nem véletlen, hogy egyre több ország fontolgatja atomerőművek építését. A legnagyobb építtető Kína, de más – főleg fejlődő– országok is rajta vannak.
A kis moduláris reaktorok megjelenése (tavaly helyezték üzembe az elsőt Kínában) pedig a fejlett országokban is új reneszánszot hoz. Ezekbe az erőművekbe urán kell, méghozzá egyre több, a kereslet tehát várhatóan folyamatosan nőni fog, és a klímaváltozás okozta problémák/félelmek növekedése miatt valószínűleg egyre gyorsulva.
De mi a helyzet a kínálati oldallal?
A 80-as évek végétől az USA-Szovjetúnió közötti különböző szerződések kapcsán a leszerelt atomfegyverek jelentős része atomerőmű üzemanyaggá vált (Megatons to Megawatts project). Mivel bőségesen és olcsón lehetett ebből a forrásból uránt beszerezni, ezért az uránbányászat kevésbé volt fontos, nem nagyon létesültek új uránbányák. Ráadásul egy új bánya létesítése ma már 10-15 év is lehet, a geológiai felmérések, az engedélyeztetés, a politikusok és lakosság meggyőzése majd a bánya kialakítása és a kitermelés megkezdése rendkívül elhúzódhatnak.
Összességében adott tehát egy olyan piac, ahol a kereslet várhatóan stabilan nőni fog, miközben új kínálat csak lassan és nehezen érkezik a piacra(habár vannak bezárt és újranyitható bányák, de ez sem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik).
Mi következik ebből? Valószínűleg stabil túlkereslet, azaz áremelkedés - írja a szakember. És itt jön ki az igazi különbség mondjuk egy gázos erőműhöz képest: egy atomerőműnél a költségeken belül csak pár százalékot tesz ki az urán ára, ezért még ha meg is duplázódik vagy triplázódik, akkor sem változik sokat a megtermelt áram önköltsége – ellenben például egy gázos erőművel.
Azaz, nyugodtan emelkedhet jelentősen az urán ára, ettől még nem fog számottevően csökkenni a nukleáris energia vonzereje.
A sztori Zsiday szerint kiváló, két probléma azonban van vele:
- egyrészt nem most kezdődött, az urán ára a 2020-as 25 USD/font-ról 80-ra nőtt, tehát már túl vagyunk egy jelentős emelkedésen;
- másrészt a fenti tényezők tényleg hosszútávú, 5-10-éves időtávon tudnak jól kijönni, rövidebb, 1-2 éves távon simán lehet óriási esés is, az éppen aktuális gazdasági/geopolitikai folyamatok függvényében.
Ennek ellenére Zsiday Viktor szerint az igazi hosszútávú befektetők számára ez egy kifejezetten jó és érdekes történet.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
