A 2022 végén elért mélypontjához képest az S&P 500 index több mint 60 százalékot emelkedett, elsősorban néhány nagy technológiai részvény, az úgy nevezetett Magnificent Seven ralijának köszönhetően.
Ugyan az amerikai tőzsdék jelenleg is csúcsközelben vannak, egy potenciális recesszió még mindig benne van a pakliban, és egyes piaci szereplők úgy tartják, hogy a Fed elkésett a lazítási ciklus elkezdésével.
A JP Morgan féléves makrogazdasági körképében 35 százalékos esélyt adott annak, hogy az idei második félév végéig amerikai és globális recesszió lesz, míg jövő év végéig 45 százalékos valószínűséget adnak ennek.
1970 óta az amerikai recessziók során az S&P 500 átlagosan 36 százalékot zuhant a csúcstól a mélypontig.
Ha ezt a jelenlegi helyzetben mértékadónak vennénk, akkor lényegében az elmúlt két év emelkedése teljesen kitörlődne, és az S&P 500 arra szintre kerülne vissza, ahol 2022-ben elindult a mostani bikapiac.
De persze minden recessziónak más-más gazdasági okai vannak, amelyek különböző hatással vannak a részvénypiacra. Például az 1980-as évek recessziói során az S&P 500 sokkal kisebb visszaesést szenvedett el, mint a 2000-es években.
Az alábbi ábra a Goldman Sachs gyűjtését mutatja, amely az S&P 500 csúcstól-mélypontig tartó eséseit összegezték az egyes amerikai recessziós időszakok során.
Az amerikai részvénypiac a globális pénzügyi válság idején esett a legnagyobbat, az S&P 500 értékének több mint felét elvesztette. A 2008-as pénzügyi válságot az amerikai ingatlanpiac összeomlása váltotta ki. A bankok kockázatos másodlagos jelzáloghiteleket adtak rossz hitelképességű hitelfelvevőknek, feltételezve, hogy az ingatlanárak tovább fognak emelkedni. Ezeket a jelzáloghiteleket összetett pénzügyi termékekbe csomagolták, és világszerte értékesítették, így terjesztve el a kockázatokat. Amikor az ingatlanárak csökkentek, és a hitelfelvevők nemteljesítővé váltak, e termékek értéke zuhanni kezdett, ami olyan nagy pénzintézetek összeomlását okozta, mint a Lehman Brothers.
A dotcom-lufi kipukkanása a második legnagyobb piaci összeomlást jelentette, az S&P 500 49 százalékot zuhant az akkori csúcsértékéhez képest. Az 1990-es évek végén a technológiai startupok gyors növekedést ígérve kezdték el vonzani a tőkét a befektetőktől, ami a részvényárfolyamok fenntarthatatlan szintre történő emelkedését okozta. Sok vállalatnak alig vagy egyáltalán nem volt profitja, de a papírjaik az internet körüli felhajtás miatt szárnyaltak. Amikor az amerikai jegybank 1999 és 2000 között kamatemelésbe kezdett, a túlértékelt internetrészvényeket visszazuhantak a valóság talajára, ami a piac hirtelen összeomlásához vezetett. A lufi kipukkadt, több ezermilliárd dollárt veszítettek értékükből ezek a cégek, és számos vállalat csődbe ment. Akkoriban olyan vállalatok, mint az Amazon, a Yahoo és a Qualcomm részvényeinek árfolyama több mint 80 százalékkal zuhant.
Az 1980-as és 1981-1982-es recesszió idején a Federal Reserve Paul Volcker elnök vezetésével agresszív monetáris politikát alkalmazott az elszálló infláció leküzdésére.
A szövetségi alapkamat 1981-ben 19 százalék feletti csúcsot ért el.
Bár a szigorítás hozzájárult a gazdaság visszaeséséhez és a piaci volatilitás növekedéséhez, ebben a két recesszióban a mintán belül relatíve kisebb volt a részvénypiaci esés. 1980-as évek végül az S&P 500 egyik legjobban teljesítő évtizedévé váltak, a piac összesen 232 százalékkal emelkedett az évtized során.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
