Tovább nőtt a bankok állampapír-kereslete
Egyre jobban látszik, milyen hatással bírt a kormány legutóbbi bejelentése a bankok állampapír-keresletére. Mint arról korábban is írtunk, a bankok az állampapír-vásárlásért cserébe lefelezhetik az extraprofitadójukat, ehhez állampapír-állományukat a csökkentés mértékének legalább a tízszeresével kell növelniük 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja között, napi átlagban.
Bár július végén arról írtunk, hogy a bankok egy része lemondott ennek a feladatnak a teljesítéséről, a számok most mégis azt mutatják, nem voltak tétlenek, augusztus végén 10 847 milliárd forintnyi államkötvényt tartottak, vagyis 909 milliárddal többet, mint júniusban. Ha feltételezzük, hogy az augusztusi állomány marad végig a következő hónapokra is, akkor az idei év 10 369 milliárdos átlaga mintegy 800 milliárd forinttal haladná meg a tavalyi év első négy hónapjára kalkulált 9412 milliárdos állományt, vagyis
akár 80 milliárd forinttal tudják a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek,
miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Fontos hangsúlyozni, hogy nagy eltérések lehetnek az egyes bankok számai között, a fenti számok ráadásul a teljes szektorra kalkulált értékek. Az első félévben 972 milliárd forint volt a bankok nyeresége úgy, hogy 111 milliárd forint extraprofitadót számoltak el, még a felezés feltételeinek szigorítása előtt.
Amennyiben a teljes tortát nézzük, itt is szembeötlő a bankok növekvő részaránya az államadósság-finanszírozásban. Júniushoz képest az alapkezelők részaránya is nőtt, a külföldieké viszont csökkent, ahogyan a lakosság részaránya is, ez utóbbi most kicsivel 27% felett alakul.
Az, hogy az állampapírok iránti intézményi kereslet jelentősen emelkedett júliusban és augusztusban is, a hozamcsökkenésen is tetten érhető volt, a július elejétől eltelt két hónap leforgása alatt 70-100 bázispontos esést lehetett látni a magyar hozamgörbe hosszú és rövid végén is (mindezt persze nemzetközi események is befolyásolták). A rövidebb oldalon lehetett erősebb a kereslet, mivel a bankoknak elsősorban itt volt nagyobb elmaradásuk a jogszabályi előírások teljesítéséhez.
Idén még nem vett ilyen kevés befektetési jegyet a lakosság
A lakossági megtakarítások között továbbra is nagyot mennek idén a befektetési alapok: augusztus végére meghaladta a 10 360 milliárd forintot az itt tartott megtakarítások állománya, ami azt jelenti, hogy
idén eddig már 1621 milliárddal nőtt a befektetési jegyek állománya.
A második legnagyobb állományváltozás az állampapírokhoz kötődik 969 milliárddal, a bankbetétek pedig lecsúsztak a harmadik helyre 757 milliárddal.
A jelentős vagyonnövekmény ellenére augusztusban az idei eddigi leggyengébb értékesítési adatokat produkálták a befektetési alapok, most először ment 100 milliárd alá a havi kereslet. Az állampapírok viszont szépen jönnek fel, augusztusban dupla annyi állampapírt vett a lakosság, mint befektetési jegyet.
Az állampapírok iránti kereslethez a Diszkont Kincstárjegyek minden bizonnyal nem járultak hozzá, augusztusban ugyanis csökkent a háztartások DKJ-állománya, amely így 663 milliárd forintot tett ki.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
