A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett határozatában az Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. kérelmére előzetesen jóváhagyta a társaság – végelszámolással történő – jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó határozatát és visszavonta annak tevékenységi engedélyét. A társaság végelszámolójaként a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. jár el. A végelszámolás kezdő időpontja az azt követő 2. hónap első napja, hogy a nyugdíjszolgáltató a mostani felügyeleti határozatot kézhez vette.
A rendezett kivonulás, végelszámolás előkészítését az Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. már 2023 januárjában megkezdte, az – együttesen néhány száz főt kitevő – tagoknak, illetve a foglalkoztatók részére a honlapján közzétett hirdetményekkel, illetve tájékoztató levelek kiküldésével. Az ezt követő tájékoztatásoknak, megkötött megállapodásoknak köszönhetően a nyugdíjszolgáltató – a tagok érdekeit kiemelten szem előtt tartva – valamennyi, a tevékenységéből eredő jogszabályi kötelezettségének rendben eleget tett és a tagokkal kapcsolatos anyagi kötelezettségeit is rendezte (mindez az MNB mostani döntésének is jogszabályi feltétele volt). Az eljárás során az MNB folyamatosan megfogalmazta üzleti megbízhatósági (prudenciális) elvárásait a nyugdíjszolgáltató felé, és nyomon követte azok megfelelő teljesülését is.
A pénzügyi felügyelet mostani határozata azt jelenti, hogy – saját döntése alapján – megszűnik az egyetlen Magyarországon működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató.
A jogszabály alapján a nyugdíjszolgáltatónál felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításukat az érintett tagok (döntésük, illetve életkoruk alapján) szolgáltatásként, illetve kifizetésként vehették, illetve vehetik fel, továbbá át is léphettek az Európai Unión belüli valamelyik külföldi foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézmény Nyugat-Európában jelentős múlttal rendelkező, elterjedt (ún. második pilléres) nyugdíjkiegészítési forma.
2007-től Magyarországon is lehetőség van foglalkoztatói nyugdíjintézmény alapítására, amellyel egy szolgáltató élt, azonban ez az intézményi forma végül nem tudott jelentős teret nyerni itthon.
Ennek egyik oka lehet, hogy itthon a hazai fejlesztésnek számító önkéntes nyugdíjpénztári forma jóval megelőzte a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóit, és már az önkéntes rendszer is tartalmazta a munkáltatói hozzájárulás lehetőségét, s a nyugdíjbiztosítások is népszerűbbek annál.
A hazai kiegészítő nyugdíjrendszer fejlődéséhez a pénzügyi tudatosság erősítése, minél szélesebb társadalmi kör megszólítása, a fiatalabb korosztályok figyelmének hatékony felhívása szükséges. Erre az MNB már több tanulmányában felhívta a figyelmet.
Az MNB honlapja Pénzügyi Navigátor aloldalán kiemelten mutatja be az állampolgárok számára rendelkezésre álló nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeket. A pénzügyi felügyelet emellett a tagok megfelelő tájékozódása érdekében évente közzéteszi a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozamokat és díjterhelési adatokat is. Az MNB weblapján pedig lehetőség van a nyugdíjbiztosítások és nyugdíjpénztárak teljes költségmutatóinak (TKM) összehasonlítására is.
Arról, hogy a kormány miképpen nyúlna bele a nyugdíjcélú megtakarítások piacába, itt írtunk bővebben:
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
