Korábban már beszámoltunk arról, hogy a tavaly nyáron a megtakarítási és a befektetési piacon életbe lépő – 15%-os kamatadón felüli – 13%-os szociális hozzájárulási adó felpörgette a TBSZ-ek piacát, és úgy tűnik, ez a hatás továbbra is kitart.
Az MNB friss, második negyedéves számai szerint június végén már 358 ezer TBSZ-számla volt az értékpapír szolgáltatóknál, az ezeken lévő megtakarítások állománya pedig megközelítette az 5400 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy
egy év alatt 83,5 ezerrel nőtt a TBSZ-számlák száma, a rajtuk elhelyezett összeg pedig több mint 1900 milliárd forinttal bővült, vagyis előbbi 30,5%-os, utóbbi 55%-os éves bővülésnek felel meg.
Mindeközben pozitív fejlemények látszódnak a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacán is azzal, hogy nőtt a NYESZ-számlanyitási aktivitás. Június végén a piacon összesen 93 ezer NYESZ-számla működött, az ezeken lévő megtakarítások állománya 538 milliárd forintot tett ki.
Egy év alatt tehát 3000-rel bővült a NYESZ-számlák száma, a megtakarítási állomány pedig 93 milliárd forinttal nőtt, vagyis előbbi bő 3%-os, utóbbi bő 20%-os bővülésnek felel meg.
Tegyük hozzá, hogy a TBSZ és a NYESZ esetén az állománynövekedés egy jó részéért vélhetően a kedvező piaci környezet és az ezzel járó árfolyamfelértékelődés felel, de mindezzel együtt is pozitív kicsengésű, hogy az évek óta inkább stagnáló állomány végre növekedésnek indult a NYESZ-nél, az pedig még üdvözlendőbb, hogy a gyakorlatilag folyamatosan csökkenő számlatrendet sikerült végre megtörni.
A többi nyugdíjcélú megtakarítási formával legutóbb az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk:
Gondolhatnánk, hogy a NYESZ-számláknál különösen az idei első és második negyedév közötti kiugró növekedéshez köze van annak, hogy az Államkincstár is elindította saját NYESZ-szolgáltatását, csakhogy az MNB ezen statisztikáiban a kincstári számlák nem szerepelnek. Persze ettől még a közvetett hatás érvényesülhet, vélhetően a kincstár akciója aktivizálta a többi piaci szolgáltatót is az ügyfélállomány növelésére.
Hogy pontosabb képet kapjunk a TBSZ- és NYESZ-statisztikákról, körbekérdeztünk a piaci szolgáltatóknál – köztük az Államkincstárnál is – a legfrissebb számokról. Ez alapján például
az Államkincstárnál február vége óta több mint 4000 ügyfél nyitott NYESZ-számlát, az ezeken lévő megtakarítások összege 2 milliárd forint.
Ezeket a számokat tehát érdemes hozzáadni az MNB fenti adatsorához annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a NYESZ- és TBSZ-piacról. Az adatokat közlő szolgáltatók legfrissebb számait az alábbi táblázatban foglaltuk össze (gyűjtésünkhöz voltak olyan szolgáltatók, amelyek nem közöltek adatot):
A fentiek alapján összegyűjtöttük, hogy az egyes szolgáltatóknál hogy alakul jelenleg az egy ügyfélre eső TBSZ-vagyon. Látható, hogy az adatot közlő szolgáltatók közül
az Equilornál a legmagasabb az egy ügyfélre jutó TBSZ-vagyon közel 90 millió forinttal (egy ügyfélnek több TBSZ-számlája is lehet).
Ugyanezek a számok a NYESZ esetén azt mutatják, hogy
az egy ügyfélre jutó legmagasabb NYESZ-vagyon az UniCreditnél van 10 millió forinttal.
További érdekességként rákérdeztünk arra is, hány ügyfélnek van 100 millió forintot meghaladó vagyona TBSZ-ben az egyes szolgáltatóknál. Amennyiben az ő számukat viszonyítjuk az adott szolgáltató teljes TBSZ-ügyfélszámához, azt kapjuk, hogy az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei között messze a legmagasabb azok aránya, akik jelentős pénzeket takarítanak meg ilyen formában.
Összesen 1331 ügyfélnek van a szolgáltatóknál 100 millió forint feletti TBSZ-vagyona.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
