Egyre népszerűbbek a zöld állampapírok
A környezettudatosság erősödésével a befektetési piacon is nő a zöld termékek, többek között a zöld állampapírok népszerűsége, mára a finanszírozáson és a befektetéseken belül önálló terület lett a zöld instrumentumok kibocsátása, illetve tartása.
Az első magyar zöld kötvény kibocsátásra 2020 júniusában került sor, amikor 1,5 milliárd euró értékben adott el zöld eurókötvényeket az ÁKK a magyar állam képviseletében. 2020. szeptemberben két zöld Szamuráj kötvénnyel a világon elsőként jelent meg külföldi államként a japán piacon a magyar állam. 2021. április 22-én, a Föld napján pedig piacra került az első zöld kötvény forintban, amely egy nagyon hosszú futamidejű, 30 éves állampapír (2051/G). 2022 januárja óta pedig az ÁKK 10 éves futamidejű zöld állampapírt (2032/G) is értékesít. Összességében 2020 és 2024 között a rendszeres forintaukciók mellett többször lépett ki a nemzetközi piacra az ÁKK zöld kötvénnyel euróban, japán jenben és kínai jüanban. A kibocsátások eredményeként a zöld állampapírok kinnlevő állománya 2 378 milliárd forint volt 2024. júniusban, amely megközelítette a 4,3 százalékos arányt az államadósságon belül.
A rendszeresen tartott hazai aukciókra és nemzetközi piaci értékesítésekre általában jelentős a befektetői érdeklődés, többszörös túljegyzés mellett ad el az ÁKK zöld kötvényeket. Az alábbi ábrán látszik, hogy a jelenleg aukción értékesítés alatt lévő forint intézményi zöld kötvények, a 2032/G és 2051/G sorozatok iránt az érdeklődés jellemzően a felkínált mennyiség többszöröse az elsődleges piacon.
A kibocsátott zöld állampapírok közül a forintban denominált, intézmények és háztartások által vásárolható 2032/G és 2051/G kötvénysorozatok együttes kinnlevő állománya 2024. júniusban meghaladta a 453 milliárd forintot, amely a teljes magyar zöld állampapír-állomány közel húsz százalékát tette ki. A 2032/G és 2051/G sorozatokat főként a külföldi befektetők tartják, őket követik a biztosítók, nyugdíjpénztárak, a hitelintézetek és a befektetési alapok. Az elmúlt két évben a háztartások részesedése több mint kilencszeresére, a biztosítók és nyugdíjpénztáraké közel ötszörösére, míg a befektetési alapoké több mint háromszorosára nőtt.
A devizában végrehajtott kibocsátások esetén is hasonlóan erős az érdeklődés, 2024 januárjában például az ÁKK 1,5 milliárd euró értékben adott el ötéves zöld kötvényt, melyre közel három és félszeres volt a túljegyzés. Hasonló, négy és félszeres túljegyzéssel keltek el 2022 novemberében is a zöld eurókötvények a piacon, vagyis érezhetően jelentős az érdeklődés ezekre a papírokra.
Magyarország finanszírozása szempontjából nagyon pozitív a Zöld Kötvény Keretprogram, hiszen kiemelt érdeklődés van az ilyen termékek iránt, az ÁKK-nak pedig sikerült egy új befektetői kört megszólítani. Ebben a nemzetközi tendencia is szerepet játszik, a zöld befektetés ma egyértelműen felfelé ívelő terület, egyre több az olyan alapkezelő, intézményi befektető, aki dedikáltan zöld alapokat állít össze, melyekben ilyen jellegű kötvényeket vagy kedvező ESG-besorolású részvényeket gyűjtenek össze. Magyarországon 2023 végére az ESG alapokban kezelt vagyon összege (ideértve a zöld befektetési alapokat, zöld befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat és zöld önkéntes nyugdíjpénztárakat) már meghaladta a 328 milliárd forintot, amely megközelítőleg 80%-os növekedést jelentett a 2022-es év végi értékekhez képest – állapítja meg az MNB 2024-ben publikált Zöld pénzügyi jelentése.
A hazai zöld kötvény kibocsátás sikereit jelzik a nemzetközi piaci elismerések is, melyeket az utóbbi években a magyar Zöld Kötvény Keretprogram, illetve a zöld kötvények felhasználásáról készült jelentések kaptak. Legutóbb 2024 áprilisában az Environmental Finance szaklap Magyarország 2022-es zöld kötvény integrált jelentését díjazta, mely bemutatja a 2022 januárja és 2023 májusa között bevont zöld források felhasználását és környezeti hatásait. Ezt követően júniusban a Global Capital magazin díjátadóján a CEEMEA régió legfigyelemreméltóbb ESG-kibocsátójának szavazták meg Magyarországot.
Mire lehet elkölteni a befolyó pénzt?
De mire lehet költeni a zöld kötvényekből befolyó pénzt? Erre vonatkozóan elég szigorú nemzetközi előírások vannak, vagyis ha valaki ilyen értékpapírt bocsát ki, akkor biztosítania kell, hogy a befolyó forrás valóban zöld célokra lesz fordítva. Éppen ezért az ÁKK minden évben közzéteszi az úgynevezett zöld kötvény integrált jelentést, amely tartalmazza a befolyt források felhasználását és a kapcsolódó környezeti hatásokat. A Zöld Kötvény Keretprogramról, illetve az évente publikált zöld kötvény jelentésekről nemzetközi szakértők a kibocsátó megbízása alapján rendszeresen állítanak ki úgynevezett független másodvéleményt a piaci sztenderdeknek megfelelően.
A zöld befektetési termékeket alapvetően az az igény hívta életre, hogy a környezetvédelmi beruházások forrásigényét részben ebből fedezzék a kibocsátók. Ahhoz ugyanis, hogy a kitűzött, jellemzően több évtizedes zöld célok teljesüljenek, jelentős forrásbevonásra van szükség. A pénz jöhet akár a magánszektor befektetéseiből, az uniós forrásokból, illetve a szén-dioxid kvóták értékesítéséből, ezeket egészíthetik ki a nemzetközi pénzügyi szervezetek (pl.: Európai Beruházási Bank – EIB) hitelei és a zöld államkötvények.
A 2023-ban megújított Zöld Kötvény Keretprogram szerinti kibocsátásokból befolyó összeg célja a központi költségvetés azon zöld kiadásainak teljes vagy részleges finanszírozása vagy refinanszírozása, amelyek az alábbi zöld kategóriák egyikébe tartoznak és teljesítik a Keretprogramban felállított kritériumokat:
- Tiszta közlekedés
- Földhasználat és az élő természeti erőforrások használata
- Energiahatékonyság (beleértve a zöld épületeket)
- Megújuló energia
- Környezetszennyezés megelőzése és ellenőrzése
- Hulladék és vízgazdálkodás
- Klímaadaptáció
- Kutatás, fejlesztés és figyelemfelhívás
Fontos, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Keretprogram három kategóriát kifejezetten kizár a zöld források elköltésekor: nem lehet atomenergiára, a fegyverkezési és védelmi szektorra, illetve fosszilis üzemanyagok termelésére és fosszilis tüzelőanyagoknak energiatermelés céljára való felhasználására fordítani a bevont forrásokat.
A Keretprogramban a felhasználás szempontjából lényeges megkötés az, hogy a kibocsátást megelőző és/vagy azt követő két költségvetési évben, illetve a kibocsátás évében felmerülő költségvetési kiadásokra lehet elkölteni a zöld kötvényből származó forrásokat. Az elmúlt éveket tekintve a zöld kötvények a kibocsátásukat megelőző két költségvetési év egyes zöld kiadásait teljes mértékben vagy részben refinanszírozták.
Magyarország esetében a kiadások több mint nyolcvan százaléka eddig a tiszta közlekedés kategóriájába esett. Az összeg jelentős része vasúti kiadásokat fedezett, a működési kiadások mellett például vonalvillamosítást és járműbeszerzést támogatott.
Adósságkezelési szempontból előnyei a Zöld Kötvény Keretprogram alatti kibocsátásnak, hogy erősítheti a nemzetközi piaci jelenlétet, szélesítheti a befektetői bázist, így a befektetők diverzifikációja révén hozzájárulhat az adósságportfólió fenntarthatóságához, és növelheti az államadósság átlagos hátralévő futamidejét is. A központi költségvetés adósságán belül viszonylag alacsony a zöld kötvények részaránya, ez elsősorban a zöld költések korlátjának köszönhető. Ugyanakkor az elmúlt évek felfutása után mostanra szemmel látható ez az arány.
Modernebb járművek, kevesebb károsanyag-kibocsátás
A zöld kötvénnyel való refinanszírozásnak már most is kézzelfogható eredményei vannak, hiszen a megvalósult beruházások hozzájárultak az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkenéséhez, a megújuló energiatermeléshez és az energiafelhasználás csökkenéséhez.
Az alábbiakban néhány területen bemutatunk konkrét projekteket, melyeknek megvalósulásához hozzájárultak a zöld államkötvényekből bevont források.
A tiszta közlekedésre fordított források fő célja a közösségi közlekedés modernizálása és hatékonyságának növelése, amelynek következtében az emberek áttérhetnek a környezetet szennyező, jelentős üvegházhatású gázkibocsátással járó közlekedési eszközökről (például a benzinüzemű gépjárművek) az alternatív, környezetbarát közlekedési megoldások használatára. Zöld kötvény forrásból számos projekt, többek között vasúthálózat-villamosítás, vontatási áramellátás és vasútvonal-fejlesztés, informatikai rendszer telepítés, hídrekonstrukció, illetve a vasúti közlekedés működéséhez szükséges működési költség került refinanszírozásra. Zöld kötvény refinanszírozta például a Sopron-Szentgotthárd vasútszakasz modernizációját, illetve bekötését az ETCS2 európai vasútirányítási rendszerbe, a Szabadbattyán-Balatonfüred, Mezőzombor-Sátoraljaújhely, Budapest-Esztergom vonal elektrifikációját, továbbá 2020-2022 között két jelentősebb vasútvonal – Szombathely-Kőszeg és Püspökladány-Debrecen – modernizációját. A vasútvonalak modernizálása és elektrifikációja mellett új vasúti eszközbeszerzések – elektromos járművek, Intercity-kocsik – is támogatásra kerültek.
A piacról bevont zöld források további tiszta közlekedést népszerűsítő tevékenységet is refinanszíroztak, úgymint a Paks és Pécs városok tömegközlekedésének fejlesztésére irányuló elektromos buszbeszerzéseket; Budapesten az Etele téri villamosvonal, illetve a 3-as metró felújítását; valamint a Jedlik Ányos Terv keretében a környezetbarát járművek (elektromos autók) vásárlására nyújtott adómentességet.
Persze nem csak közlekedéshez kapcsolódó beruházások valósultak meg az elmúlt években, a Zöld Kötvény Keretprogram is hozzájárult például a Felső-Tiszán a határon túli területekről érkező hulladék összegyűjtéséhez, szétválogatásához, ezen keresztül a kiskörei vízlépcső hatékonyabb működéséhez. A hulladék összegyűjtése után a parton kialakított beavatkozási területeken megtörténik a hulladék kézi és gépi válogatása, lehetőség szerint feldolgozásra, újrahasznosításra történő átadása, ezzel évente több ezer köbméter szeméttől megtisztítva a Tiszát. A zöld kötvények kibocsátása továbbá támogatta a körforgásos gazdaságra való átállást a KKV-k hulladékfeldolgozási kapacitásai növelésének, a csomagolási hulladékok, műanyag hulladékok, gumiabroncs-hulladékok és elektronikai hulladékok gyűjtésének, előkezelésének, feldolgozásának és újrahasznosításának, hulladékkezelési gépparkok korszerűsítésének, illetve új mérőeszközök és gépsorok beszerzésének a refinanszírozásán keresztül. Az Irinyi Terv égisze alatt a KKV-k zöld technológiákra való átállása került támogatásra, amelynek a fő fókusza a hulladékgazdálkodással kapcsolatos technológiák fejlesztése és optimalizálása, a különböző hulladékok hasznosítása, valamint újrafelhasználható csomagolóanyagok fejlesztése volt.
A zöld kötvény kibocsátásával bevont forrásból különböző klímaadaptációt előmozdító projekteket is refinanszírozott a magyar állam, mint például a Mosoni-Duna vízszint rehabilitációját, a gyálai Holt-Tisza kármentesítését, a fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek a javítását az ős-Dráva Programban, a Balaton monitoring-, és egyéb mérőeszköz infrastruktúrájának fejlesztését, a tavon egy környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszer kiépítését, illetve a HungaroMet (korábban OMSZ) meteorológiai tevékenységét és projektjeit (például HungAIRy).
Az ÁKK a jövőben is igyekszik támogatni zöldkötvény-kibocsátásokkal a klímavédelmi célok teljesülését; forintban és devizában is folyamatosan tervez újabb kibocsátásokat, az azokból származó összeget pedig immáron a 2023-ban megújult, az előzőnél jóval szigorúbb követelményeket alkalmazó Zöld Kötvény Keretprogram alapján fogja felhasználni. A befolyó forrásokat továbbra is a központi költségvetés zöld kiadásainak a teljes vagy részleges refinanszírozására vagy finanszírozására lehet fordítani.
A szerzők az Államadósság Kezelő Központ munkatársai.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
