Tom Gayner, a mini Berkshire-ként is emlegetett Markel vezérigazgatója előszeretettel meséli nagymamája történetét, aki amikor megözvegyült, egy mintegy 15-féle részvényből álló portfóliót örökölt. Egyáltalán nem nyúlt ezekhez a részvényekhez, hanem haláláig tartotta őket. Ahogy Gayner fogalmaz: „ebben a kicsiny portfólióban benne volt a Lockheed Martin és a Pepsi. Igazság szerint az összes többi részvény akár nulláig is eshetett volna. Mit sem számítana.
Fogadni mernék, hogy a befektetési hozamai a 95. percentilisbe repítették a nagymamámat, lényegében azért, mert kifogott két giganyertest, amiket 30 évig megtartott.
A történet számos tanulsággal szolgál. Mindenekelőtt elvezet a befektetők egyik legsúlyosabb pszichológiai problémájához, a tág kontra szűk keretezés (broad, illetve narrow framing) kérdéséhez. A szűk keretezés azt jelenti, hogy minden részvény egyedileg számít neked, és mindegyiken nyerni akarsz. Az efféle szűk keretezés a szokványos veszteségkerüléssel karöltve katasztrofális teljesítményhez és temérdek szenvedéshez vezet. A napi ingadozások szoros figyelemmel követése vesztes felállás, mert a gyakori apró veszteségek fájdalma meghaladja a hasonlóképpen apró nyereségek örömét.
A tág keretezés ezzel szemben azt jelenti, hogy a részvényportfóliód egészétől várod, hogy jól teljesítsen,
és nem fókuszálsz olyan nagyon a portfóliódon belül egyedi részvénypozíciókra. Ez utóbbi szemlélet képes jelentősen megnövelni a részvényekbe (a vagyonépítésre bizonyítottan leginkább alkalmas eszközosztályba) való befektetés iránti hajlandóságot.
Ami engem illet, soha nem mennék bele egy egyszeri fogadásba, még akkor sem, ha az esélyek mellettem szólnak; viszont örömmel állom ugyanazt a fogadást, ha számtalanszor megismételhetem, mivel így a valószínűségek testet ölthetnek, és az előnyömet pénzre válthatom. Nevezz kockázatkerülőnek, de az átfogó keretezés pontosan erről szól! Vegyél fel többtucatnyi pozitív várható értékű pozíciót, és remekül elleszel, feltéve, hogy képes vagy megfeledkezni az egyedi részvényeidről, és hagyod a mögöttes valószínűségeket érvényesülni.
Megfigyelheted, hogy Gayner nagymamája véletlenül se húzta le (a befektetők többségére jellemző) túlzott aktivitással a teljesítményét. Emellett az örökölt portfóliójába szerencsére olyan kivételes kaliberű minőségi-növekedési vállalatok részvényei is belekerültek, melyeket minden hosszú távú befektetőnek előnyben kellene részesítenie.
Sólyomi Dávid elsősorban az osztalékfókuszú részvénybefektetési megközelítéséről ismert, a Túl az osztalékon azonban éppen abba enged betekintést, hogy tényadatok alapján gondolkodó befektetőként hogyan jutott el a megbízható osztalékfizetőktől a minőségi-növekedési vállalatokig. Ahogy új könyve bevezetőjében írja: „időre volt szükség egy olyan bizonyított keretrendszer kifejlesztéséhez, amely az osztalékot nem fizető kategórián belül (vagyis egy gyenge és kockázatos cégektől hemzsegő aknamezőn) is megbízhatóan képes beazonosítani a kivételes vállalatokat. Az intézményi minőségű EVA (Economic Value Added) adatokhoz való hozzáférés lehetővé tette a számviteli torzítások kezelését és a globális részvényuniverzumot alkotó sok ezer vállalat valódi üzleti teljesítményének elemzését. Mindezek eredményeképpen a szűrési és elemzési folyamatunk 60 olyan céget választott ki (12 különböző országból), amelyek méltók az EVA Monster minősítésünkre. Attól függetlenül, hogy fizetnek-e osztalékot vagy sem, ezek a kivételes minőségi-növekedési vállalatok minden hosszú távú befektető figyelmére érdemesek. Ha szeretnél róluk többet megtudni, a legjobb helyen jársz.”
Sólyomi Dávid legújabb könyve most vált elérhetővé a Portfolio online könyvesboltjában, amit ide kattintva könnyedén megvásárolhatsz!
A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
